Sápadt ​emberek 36 csillagozás

Ady Endre: Sápadt emberek Ady Endre: Sápadt emberek Ady Endre: Sápadt emberek

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1907

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Populart Füzetek

>!
Mercator Stúdió, Szentendre, 2006
108 oldal · ISBN: 9636061297
>!
Interpopulart, Szentendre, 1996
106 oldal · ISBN: 9636131465
>!
Interpopulart, Budapest, 1995
106 oldal · ISBN: 9636130280

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Balaton


Kedvencelte 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Chivas>!
Ady Endre: Sápadt emberek

Összességében nagyon jó novellák voltak, persze volt pár, amihez én sajnos kevés voltam. Nagyon-nagyon jót tett, hogy naponta egyet olvastam belőlük, kivéve az utolsó néhányat és végig lelkes tudtam maradni. A verseket nem szeretem, így örültem ennek a könyvnek, mert az elbeszéléseket könnyebben emésztem, és mégiscsak Ady Endre írta. :)) Jó érzés hogy belevágtam, és csak ajánlani tudom mindenkinek. Jó volt. :)

gabiica P>!
Ady Endre: Sápadt emberek

Elég vegyes érzelmeim vannak az itt olvasott novellákkal kapcsolatban. Számomra Ady nem éppen novellaíró, nem feltétlenül tudtam mindegyiket megszeretni. Persze volt, amit ki tudnék emelni, voltak, amik kifejezetten tetszettek, de valahogy nem sikerült maradéktalanul megkedvelnem ezeket az írásokat. Nem voltak egyszerűen értelmezhetőek, és ez nagyon is jellemző Ady-ra, itt is képes volt megmutatni önmagát.

Lunemorte P>!
Ady Endre: Sápadt emberek

Belesápadtam a halálosan rideg közönybe és a halhatatlan szerelem álomfoszlányaiba, melyek lidércként kísértenek majdan álmaimban….

konnyufanni>!
Ady Endre: Sápadt emberek

Eléggé fura volt olvasnom novellákat, olyan embertől aki arról híres, hogy mily' versei vannak az életről, romantikáról.
Így eléggé nehéz volt megszoknom, hogy Ady Endre novelláit olvassam, versek helyett.
Bevallom amikor olvastam ezeket a novellákat, olyan Adys rímelésben olvastam el minden egyes novelláját, és azt kell bevallanom, hogy nem is olyan rossz novellák ezek! Igaz, nem olyan pozítiv sugárzásoak ezek a novellák, de nekem nagyon tetszett.

tgorsy>!
Ady Endre: Sápadt emberek

A költő fejedelem Ady mellett nem mindig vesszük észre a novellista Ady herceget.

dre>!
Ady Endre: Sápadt emberek

Ady Endrét mint novellaírót eddig nem ismertem, de most, hogy erről az oldaláról is láttam, azt hiszem, másképp fogok nézni a verseire is.
A novellák nagyon szemléletesek voltak, Ady nem hagyta el a líraiságát, de számomra túl borongós volt az egész kötet. Minden történet elolvasása után maradt bennem egy kellemetlen érzés, valami, a bánat, az elgyötörtség és a fáradtság keverékéből létrejött hangulat, és nem tudtam eldönteni, hogy ez jó vagy rossz dolog. Jó, mert az, hogy ennyire rövid elbeszélések alatt is ilyen erős hangulat és kötődés alakul ki, az mindenképp egy pozitívum, de sajnos ez az atmoszféra, amit Ady teremtett, nekem egyszerűen túl depresszív volt. Persze nem mindig és nem mindenhol, többségében elgondolkodtató írások voltak ezek, és egyáltalán nem bántam meg, hogy kézbe vettem.

SzVera>!
Ady Endre: Sápadt emberek

Nekem ez valahogy karácsony után kicsit depresszív volt.
A verselő Adyt nagyon szeretem, most meg kellett ismernem a novellistát is.
Más, de mégis hasonló, hangulatában, búskomorságában, keserűségében.
Érdekes utazás volt.

alaurent P>!
Ady Endre: Sápadt emberek

Nehéz olvasmány már egy Ady-novella is, nem hogy egy kötetre való. Nehéz, nyomasztó, sötét. Nem szárnyal a szellemük, mint a verseké, ennyit tenne a műfaj? Vagy csak akkor írt elbeszélést, ha rossz kedve, komor hangulata volt? Egyik tragédia a másik után, szánandó, önpusztító sorsok követik egymást, ez a magyar ugar. nincs nyugalom, nincs harmónia, megnyugvás, semmi idilli, semmi dolgos, békés élet, csak a nyomorú kilátástalanság..
És mégis, jó volt olvasni. A Jóba, a kőtörő, mint Móricz Barbárokja, a Péter négy álma, mintha Mikszáth lenne, a Két tanár úr, mintha Rejtőtől léptek volna elő: Ady, akinek köpönyegéből kibújt a magyar huszadik század. Legalábbis az a része, amelyet szívesen olvasok.

1 hozzászólás
Sajtkukac94 >!
Ady Endre: Sápadt emberek

Az első gondolatom az volt, hogy ezek olyan Ady versek, amik kiérnek a lap széléig és nem rímelnek.
Ugyanaz a stílus jellemzi ezeket a pár oldalas kis novellákat, ami a költő verseit is áthatja: a szimbólumok használata, szatirikus látásmód és egyfajta sajátos melankólia.
Ezekben a néhány oldalas kis írásokban elsősorban nem is a cselekmény volt a lényeg (némelyikben nem is igazán volt cselekmény), hanem inkább a hangulatuk, és az érzés, amit az olvasóból kiváltanak.
Tény, hogy a versírásban nagyot alkotott, de azért egy rajongónak ezek a prózai művei is bizonyosan kedvesek lesznek.


Népszerű idézetek

tgorsy>!

    – Nem is olyan ostobák, fiam, csak magyarok. Szeretném már, ha minden szegény magyar művészfigura tisztán látna valamit. Ott kezdődik ez a valami, hogy Magyarországnak semmi szüksége sincs művészre. Nem is volt soha, tehát nem is lesz. A bolond gőzös elvisz bennünket Rómába, Münchenbe, Párisba. Hazajövünk s úgy teszünk, mintha Magyarországon ránk szerep várna. Egymást bolondítjuk: író a piktort, piktor a színészt, színész a muzsikust. Az a csoda, hogy nem zárnak be bennünket a bolondok házába. Ne higyj azoknak, akik azt mondják, hogy ez az ország Ázsia. Éppen most van kiderülőben, hogy Ázsia és a művészet elválaszthatatlanok. Ez az ország ellenkezőleg egészen európai. Európai és a politikai megrögzítése az örök művészet-ellenes áramlatnak. Mágnásaink a leggyönyörűbb példái annak, hogy a sok százados jómód sem okvetlenül csinál kultúrát. A furcsán dzsentrinek keresztelt zagyva és züllött seregnél pedig a hottentottákban is megértőbb híveket nyerne a művészet.

14. oldal, A Török menyasszonya

Lunemorte P>!

– Hogy élnek a magyarok? Most mit csinálnak?
– Nem élnek, de élni akarnak most nagyon. Ezt csinálják. Régen csinálják már ezt, de most újra csinálják. Aztán e nagy szándék mellett meghal minden.
– Meghal, – dünnyögte utána a finn. – Ott is, – dünnyögte tovább. – Kevesen vannak ők is és csak zenebonára termettek ők is. Nagy fátum. Bele lehet egy kicsit őrülni is.

56. oldal, Két tanár úr

Lunemorte P>!

Haldoklott a nyár akkorában Budapesten. Rászállt a szürke és hideg ősz a Duna tájékára. Engem nagy csalódások belekergettek az éjszakába. Minden napszaka ijesztő. De Budapesten a legszörnyűbb a nappal. Az emberek egymás hátát tapossák. Kín és kétség minden arcon. Mindenki ellenség, aki él. Egy nagy nyöszörgés a nappali Budapest élete. Szóval: én megszerettem az éjszakát.

Az este szomszédjai.

Lunemorte P>!

Milyen boldog ez a fiú – mormogta s világosan látta, hogy a boldogság éppen olyan szándéktalan, mint a boldogtalanság.

80. oldal, Muskétás tanár úr

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · boldogtalanság
Lunemorte P>!

Állítottam már s állítom megint: legyőztem az időt. Ópium-mámor s minden különös delirium nélkül akkor élek, amikor akarok s annyit élek, amennyit akarok.

Vörös felhők alatt

Lunemorte P>!

Ám milyen szép az életnek minden haszontalansága. És én temérdek, gyönyörű haszontalanságot cselekedtem.

Vörös felhők alatt

Lunemorte P>!

– Nagyanyám, én férjhez akarok menni.
Mintha megrengett volna a föld. Mintha valami utálatosság szakadt volna a világra. A vén Zenóbia nem tudott szavakat lelni és sírásra fakadt:
– Kihez akarsz férjhezmenni, te elvetemedett leány?
– Ahhoz, akit szeretek.
Mária este nem kapott vacsorát. Sírt a Mária nagyanyja, az anyja s a nőrokonok. A férfiak káromkodva s fenyegető gyűlölettel néztek reá.
A hír elterjedt a faluban. Jöttek az asszonyok s szívére beszéltek Máriának. Hiába volt minden. Mária halkan és makacsul ismételte minden kérdésre:
– Igenis, férjhez megyek. Igenis, azé leszek, akit szeretek.
Forradalom támadt a Zenóbia falujában. Levelek jöttek távoli leányoktól. Intő, könyörgő levelek. Mária végre is győzött. Azután elköltözött az ura viskójába. Esküvőjükre alig nézett el valaki. Néma és szomorú megvetéssel gyászolt a falu.

40. oldal, A Zenóbia faluja

Lunemorte P>!

– Berlinben ismernek, – nyögte tovább a magyar. – Még Londonban is. Otthon csak türnek. Nem szeretik, hogy utazom, hogy könyveket írok. Azt mondják, mániákus vagyok…

56. oldal, Két tanár úr

Zsuzsi_Marta P>!

A nyomorultaknak a vidámsága: kegyetlenség. Nyomorék Tar Pista mintha azért született volna, hogy ezek az árnyemberek is nevessenek néha valaki rovására.

66. oldal, Nyomorék Tar Pista

Zsuzsi_Marta P>!

Mint hirtelen déresés, az esett az agyára, lelkére, hogy nagyon alacsonyról nagyon magasba került embernek így kell lakolnia. Eltűnik mellőle a legszebb feleség, nem kívánja az életet, melyet tőle nyert, a legaranyosabb gyermek se. De azt is rögtön megállapította, hogy család nélkül, feleség nélkül s a gyermeknek legalább reménysége nélkül nem élhet. Ezt is az alacsony sorsból és sorból hozta, talán babona, de így van s nem tehet róla. Látta előre, hogy megint meg fog házasodni, megborzongott, hogy ez a házasság is csak idejut, mint ez, az első. De Budapestre gondolt végül, hogy fog először előadást tartani, kiket kell még meghódítani, mely versenytársakat kell még leverni? S este oly szépen aludt el Egyingi Sándor, mintha nem ebből a házból vittek volna ki egy év előtt egy nagyszerű asszonyt s a mai napon egy édes, kis, szomorú, halott leánykát.

76. oldal, Elmult a temetés


Hasonló könyvek címkék alapján

Cholnoky Viktor: Tammuz
Cholnoky Viktor: Az álomirtó
Maár Judit – Ádám Anikó (szerk.): A bűvös kéz
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Kosztolányi Dezső: Beteg lelkek
Kosztolányi Dezső: Ezüst Mária
Kosztolányi Dezső: Válogatott novellák
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél / Esti Kornél kalandjai
Kosztolányi Dezső: A gipszangyal / The Plaster Angel