24. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

Válogatás ​Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből 103 csillagozás

Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből

Tisztelt Olvasó!

Megálltál, a borítót böngészed, s közben talán hamburgert majszolsz, ujjaid kocsid kulcsát keresik zsebedben, vagy GSM telefonod szorítják füledhez, de mi lenne, ha közben azon gondolkoznál, mit is viszel magaddal ebből a századból?
Mert a századvég óhatatlanul itt van és talán nem mindegy mit rejtettél tarisznyádba!
Hát kérlek vigyél magaddal!
Ha nincs pénzed, gyűjts rám, ha végképp nem megy másként, hát lopj el!
Ne hagyj minket ebben a században megporosodni.
Vigyél magaddal!

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2005
ISBN: 9789630947183 · Felolvasta: Hegedűs D. Géza
>!
Corpus, Budapest, 1995
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630449048
>!
Corpus, Budapest, 1995
250 oldal · keménytáblás · ISBN: 96304447185

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Duna · Margitsziget


Kedvencelte 19

Most olvassa 8

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Trixi_Adzoa P>!
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem talán ez a legkedvesebb verses kötetem. Na jó, Kosztolányi összes előzi, de azért ez egy olyan nagyon jó válogatás. Amikor még nem igazán rajongtam a versekért, akkor is szívesen olvasgattam ezt a kötetet. Három csodálatos költőnk legszebb művei kerültek bele, bizton állíthatom.

Droci>!
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből

ARJ – a cím rövidítése is már egy jelzés, hogy a magyar irodalom három kiváló nagysága van egy kötetbe foglalva. Verseik számos alkotása közül egy olyan repertoár tárul elénk, hogy bárki kedvére megtalálhatja benne a számára legkedvesebbet. Külön pozitívum, hogy nem csak olyan verseket foglal magába ez a válogatás-kötet, amelyet irodalmi ismereteink alatt tanultunk/elemeztünk, hanem számos olyan alkotás is felbukkant közte, amely eddig ismeretlen volt. (Példának okáért Ady Endre: Vér és arany, József Attila: Óda, Radnóti Miklós: Nyugtalan éj)
A versek összeállítása során a kezdeti próbálgatásoktól indulva haladunk a komolyabb művekig. Volt is, hogy néha meg-megálltam, hiszen sok gondolat csöpög belénk és nem lehet egy ilyen ARJ-t pár óra alatt „befalni”.
Néha csodálkoztam is azon, hogy annak idején is már egy-egy ilyen fantasztikus költő mennyi érzést tudott belefoglalni csupán pár sorba, átadni a saját érzéseit, meglátásait a világnak. Úgy hiszem, hogy ez a kötet egy igazán remek kis alkotás volt a maga kiadási idején, hiszen akik csak egy-egy apró szeletre vágynak Adyból, Józsefből, és Radnótiból bátran forgathatják a kezünkben.
Sok olyan kiváló mű található meg benne, melyek olvasása közben kénytelen el-elgondolkodik az ember, hogy olykor egy-egy költő hogyan tudja az általa leírt szavakkal visszaadni azokat az érzéseket, melyet neki jelent a magyar ugar, a Budapestet ketté szelő Duna, a barátai, egykor élt kiemelkedő verselőink.
Egy tökéletesen kifejező idézet is reprezentálja, hogy mennyi titok is rejlik egy ilyen vagy akár másik alkotásban. Úgy hiszem, hogy a versek még most is sokszor értünk vannak – voltak is, hiszen általuk akár mi is felfedezhetünk magunkban rejtett értékeket, igazi kincseket, a hazaszeretetet és belátni, hogy mindig is akadtak/akadnak olyan kiválóságok, mint most jelenesetben az ARJ – kötet költői.

„A költészet az utcán jár. Él, mozog, elhalad mellettünk. Minden dolog titkot rejt magában, és ez a titok a költészet, amit a dolgok magukba rejtenek.” Federico García Lorca

Molnárévi>!
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből

Az egyik legféltettebb könyvem. Imádom. Mindhárom költőnek megvan az összes verse, de időről-időre előveszem és sűrítve nyomom az agyamba a gyönyörűséget.

johnjsherwood I>!
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből

Ha valaki nem szereti a verseket, kezdjen ezzel; ha Ady, József Attila és Radnóti hármasából nem talál kedvére valót, hagyja is abba nyugodtan. Csak arra figyeljen azért, hogy Radnóti – sajnos, vagy a mi (olvasók) szerencsénkre – akkor vált költővé, amikor a sír szélére került, úgyhogy ne ítélje el a megelőző útkereséséért.

negoti>!
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből

A legismertebb költők, legismertebb verseinek a válogatása, olyan verseké amiket általános iskolás korunk óta ismerünk, életünk során folyton felbukkanó sorok, versszakok gyűjteménye. Ady-t nem annyira, de József Attilát és Radnóti műveit is kedvelem és nekem kikapcsolódás volt e versek olvasása még akkor is, ha tartalmuk nem volt szívmelengető. Lehet, hogy az iskolában ami kötelező az rossz vagy utált, de ezeket a verseket szeretni kell, mert annyira szépek.


Népszerű idézetek

csepergő>!

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

Reménytelenül /József Attila/ · József Attila

Nagyfehérasszony>!

Erőltetett menet

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, –
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.

Radnóti Miklós

kiscsillag0310>!

AZ ÉN MENYASSZONYOM

Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a síromba.
Álljon előmbe izzó, forró nyárban:
„Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”

Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szivébe láthassak be néha.

Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.

Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.

Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.

Tisztító, szent tűz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.

Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.

Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.

Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.

Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.

Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.

Meghalnánk, mondván:
„Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.”

17. oldal

1 hozzászólás
márti>!

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

77. oldal, Ady Endre: A Tűz Csiholója (részlet)

Nagyfehérasszony>!

HÉJA-NÁSZ AZ AVARON

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

2 hozzászólás
kiscsillag0310>!

MERT ENGEM SZERETSZ

Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Te vagy bölcse,
Mesterasszonya
Az ölelésnek.
Áldott ezerszer
Az asszonyságod,
Mert engem nézett,
Mert engem látott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb!

10. oldal

márti>!

Barátaim, ha rövid a papír
az ember akkor apró verset ír;
higgyétek el, a rövid is elég,
meghalok, s úgyis minden töredék.

Nagyfehérasszony>!

LEVÉL A HITVESHEZ

A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.

Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél ujra,
kamaszkorom kútjába visszahullva

féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, – remélem ujra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, –
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;

csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
megjártam érted én a lélek hosszát,

s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2 x 2 józansága hull rám.

Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. augusztus-szeptember

1 hozzászólás
Nagyfehérasszony>!

ELBOCSÁTÓ, SZÉP ÜZENET

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.

Milyen régen és titkosan így volt már:
Sorsod szépítni hányszor adatott
Ámító kegyből, szépek szépiért
Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár.
Sohase kaptam, el hát sohse vettem:
Átadtam néked szépen ál-hitét
Csókoknak, kik mással csattantanak
S szerelmeket, kiket mással szerettem:
És köszönök ma annyi ölelést,
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
Amennyit férfi megköszönni tud,
Mikor egy unott, régi csókon lép át.

És milyen régen nem kutattalak
Fövényes multban, zavaros jelenben
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
Milyen régen elbúcsúztattalak.
Milyen régen csupán azt keresem,
Hogy szép énemből valamid maradjon,
Én csodás, verses rádfogásaimból
S biztasd magad árván, szerelmesen,
Hogy te is voltál, nemcsak az, aki
Nem bírt magának mindent vallani
S ráaggatott diszeiből egy nőre.

Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben.
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzámtartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
Vagy futkározva rongyig-cipeled
Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát
S, mely végre méltó nőjéért rebeg,
Magamimádó önmagam imáját?
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

kiscsillag0310>!

Mindig a holnapra mosolygok,
Elvágyom onnan, ahol bolygok,
Úgy vágytam ide s most már szállnék.
Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

20. oldal (A kék tenger partján - részlet)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső válogatott versei
Kosztolányi Dezső: Életre-halálra
Babits Mihály: Babits Mihály válogatott művei I-II.
Juhász Gyula: Juhász Gyula válogatott művei
Juhász Gyula – Tóth Árpád: Juhász Gyula és Tóth Árpád válogatott művei
Juhász Gyula: Ars longa
Füst Milán: Füst Milán válogatott versei
Kaffka Margit: Csonka regény és novellák / Utólszor a Lyrán
Lator László (szerk.): A Nyugat első nemzedéke
Juhász Gyula – Tóth Árpád: Lélektől lélekig