Ifjú ​szívekben élek 12 csillagozás

Ady Endre: Ifjú szívekben élek Ady Endre: Ifjú szívekben élek Ady Endre: Ifjú szívekben élek Ady Endre: Ifjú szívekben élek Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti könyvtár

>!
Corvin, Déva, 2017
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786069950241
>!
Móra, Budapest, 1981
150 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631122301 · Illusztrálta: Felvidéki András
>!
Móra, Budapest, 1958
472 oldal · Illusztrálta: Háy Károly László

1 további kiadás


Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

pöttyös>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

A négy csillag természetesen nem Ady Endrét minősíti, hanem a közte és köztem kialakult „viszonyra” utal.
Azt nem tagadhatom, hogy Ady tudott valamit. Zseniális költő, egyszerre ostorozó, szerető gondolatokkal. Bár ezt a „Jól odamondok a hazának, nehogy már ne tudják az emberek, hogy mi a tuti!” elvet egész erősen alkalmazta az Elbocsátó szép üzenetben, ami ugyan elbocsátó, de nem szép. Azaz valamilyen szinten szép, meg is fogom fejből tanulni, de annyira kegyetlen, hogy így évtizedek távlatából még nekem is fáj. Elvett Lédától mindent. Azt találtam édesanyának mondani délután, hogyha nekem valaki olyan írt volna, hogy rég elfeledett csók vagyok, amin unottan átlép, én kikaparnám a szemét… Ezt persze nem gondoltam komolyan, de annyira durva, ahogy Ady ilyen mértékben vett el minden szép emléket Lédától…
Arra akartam kilyukadni, hogy a költő felfokozott zsenitudata kicsit már nekem sok. De a Csinszka-versek által valamilyen szinten megenyhültem. Azok annyira bájosak, szépek, hogy megmelengetik a lelkem. (És azért zárójelben meg kell jegyeznem, hogy a fiatal és rajongó Csinszkát sokkalta jobban szeretem, mint az öntudatos Lédát.)
Két kedvenc vers: 1) Harc a Nagyúrral – ezt is meg fogom tanulni, annyira láttató, teljesen belém fészkelte magát 2) Hunn, új legenda – itt kifejezetten tetszett Ady „Én vagyok a Jani” stílusa, főleg az utolsó 2 versszak adott sokat.
Nem gondoltam volna, hogy ennyit fogok én írni Ady Endréről, aki nem a szívem csücske. Sőt, be kell vallanom, hogy még legalább háromszor-négyszer ennyit tudtam volna mondani, de hát fáradt vagyok, és megyek aludni. :D

7 hozzászólás
Roszka>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Marának olvastam esténként a közös nyaralásunkon. Jó volt ezeket a csodás verseket feleleveníteni!

Brigi007>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Minden, ami Ady.

Ez a kötet egy válogatás szerűség, amiben nagyon sok korszakából találhatunk meg verseket. Léda és Csinszka versek is találhatók benne. Aki szereti Adyt, annak tetszeni fog!

11 hozzászólás
Hajnalpir58>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

ALKOTÓK – ADY ENDRE
monográfiák – tanulmányok

„Ady Endre líratörténetünk nagy egyénisége, korszakos költő, a maga nemében utánozhatatlan. Költészete majd minden európai és keleti nyelven megismerhető, bár ritkán egyenrangú fordításban. Mind eszmei, mind esztétikai forradalma évtizedeken át hangos viták élesztője volt, művészetének egyoldalú kisajátítására számos ideológiai és politikai irányzat tett eredménytelen kísérletet.”

lostgab>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

(Szégyen vagy nem) ez volt az első teljes verseskötet, amit tényleg az elejétől a végéig elolvastam, és nem csak a kedvenceimet „ismételtem át.” Érdekes módon épp Ady-t választottam, pedig ő sosem tartozott a kedvenceim közé, sokszor nehézkesnek, és túlságosan… bonyolultnak (?) éreztem.
Leginkább azok a versei fogtak meg, amelyekről tudtam, hogy a háborúról írt bennük, illetve a már korábbról is ismert Elbocsátó szép üzenet. Szerintem ez illetve a Párisban járt az ősz a szerelmi költészetének csúcsa, valamiért a Csinszka versek, mint pl. az Őrizem a szemed egyáltalán nem tetszenek.
Megérte elolvasni, és úgy érzem, nem ez az utolsó verseskötet, amit a kezembe veszek, teljesen más hatása van, mint egy regénynek.

Ingryd>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Aki szereti Adyt, annak tetszeni fog ez a könyv! Én nagyon szeretem olvasni a verseit, pár kedvencem is megtalálható ebben a válogatásban, mint pl. Őrizem a szemed, A föl-földobott kő, Góg és Magóg…

ElinorA>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Legjobban A Tűz csiholója, Új, tavaszi seregszemle és Az Illés szekerén c. versek tetszettek. Volt még pár darab, amit jól esett olvasni, de a legtöbb vers nem igazán fogott meg. (Adytól a Finita a legkedvesebb versem azok közül, amiket eddig ismerek tőle, de az nem szerepel ebben a kötetben.) Jó volt a kötetben, hogy néhány vershez volt magyarázat – a magyarázat miatt szerettem meg pl. Az Illés szekerén-t.
6/10

Fainthoar>!
Ady Endre: Ifjú szívekben élek

Ez a gyűjteményes kötet nem igazán az én fejemben élő Ady volt. Volt itt pár a kedvenceim közül (Sem utódja, sem boldog őse, Kocsi-út az éjszakában), de nagyrészt olyan verseket válogattak be, amikről három dolog jutott eszembe: először is, hogy azért Ady nagyon értett a drámához (drama queen), másrészt nem ment arroganciáért a szomszédba, harmadrészt pedig az, hogy nehezen emelte be az öregedés gondolatát. Amikor 17-18 éves fejjel olvassa az ember, valahogy szerethetőbb a forradalmi, mindent dobjunk ki a kukába, ami régi figura, aztán, nos, az ember is öregszik érik egy kicsit. Meg egy kicsit kiszeret az ifjú szívekben élő Adyból. Aki továbbra is nagyon-nagyon, nagggyon jó, csak talán már nem hat annyira zseniálisnak.


Népszerű idézetek

Brigi007>!

ŐRIZEM A SZEMED

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

121. oldal

Brigi007>!

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

5. oldal

Brigi007>!

PROLETÁR FIÚ VERSE

Az én apám reggeltől estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol.

Az én apám kopott kabátu,
De nekem új ruhát veszen
S beszél nekem egy szép jövőről
Szerelmesen.

Az én apám gazdagok foglya,
Bántják, megalázzák szegényt,
De estére elhozza hozzánk
A jó reményt.

Az én apám harcos, nagy ember,
Értünk ad gőgöt és erőt,
De önmagát meg nem alázza
A pénz előtt.

Az én apám bús, szegény ember,
De ha nem nézné a fiát,
Megállítná ezt a nagy, földi
Komédiát.

Az én apám, ha nem akarná,
Nem volnának a gazdagok,
Olyan volna minden kis társam,
Mint én vagyok.

Az én apám, ha egyet szólna,
Hajh, megremegnének sokan,
Vígan annyian nem élnének
És boldogan.

Az én apám dolgozik és küzd,
Nála erősebb nincs talán,
Hatalmasabb a királynál is
Az én apám.

68. oldal

Brigi007>!

A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbúsong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomorúan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába, mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.

63. oldal

Brigi007>!

HAZAMEGYEK A FALUMBA

Szigorú szeme meg se rebben,
Falu még nem várt kegyesebben
Városi bujdosóra.

Titkos hálóit értem szőtte
S hogyha leborulok előtte,
Bűneim elfelejti.

Vagyok tékozló és eretnek,
De ott engem szánnak, szeretnek.
Engem az én falum vár.

Mintha pendelyben látna ujra
S nem elnyűve és megsárgulva,
Látom, hogy mosolyog rám.

Majd szól: »Én gyermekem, pihenj el,
Békülj meg az én ős szivemmel
S borulj erős vállamra.«

Csicsítgat, csittít, csókol, altat
S szent, békés, falusi hatalmak
Ülnek majd a szivemre.

S mint kit az édesanyja vert meg,
Kisirt, szegény, elfáradt gyermek,
Úgy alszom el örökre.

30. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából
Algernon Charles Swinburne: Tenger és alkonyég között
Algernon Charles Swinburne és Oscar Wilde versei
Paul Verlaine: Paul Verlaine válogatott versei
Alfred Tennyson – Algernon Charles Swinburne: Tennyson / Swinburne
Kálnoky László: Letépett álarcok
Komjáthy Jenő: A homályból
A lélek tájképei
Czóbel Minka: Boszorkány-dalok
Gál Zsuzsa (szerk.): A zene szava