Életem ​nyitott könyve 86% 17 csillagozás

Ady azon kevés költők egyike, akiket igazán szeretek. Versei mindig hatnak rám, szívesen olvasgatom, ízlelgetem őket, hagyom hogy megbabonázzanak. Ezt most hangoskönyvben „olvastam” és tökéletes volt az élmény. A zenei aláfestés még emelte a versek nyújtotta wowdehijnyejó érzést.

Hát bevégeztem végre! Lám, mire is jó egy betegség, meg az azt követő lábadozó állapot. Ha ez nem jön közbe, lehet, hogy még néhány hónap is eltelik, míg a végéra jutok. Pedig bevallom, így sem olvastam el alaposan minden oldalt, több résznél csak lapozgattam, és bele-beleolvastam itt-ott. Pedig értékes és érdekes kötet. Egyetlen hibája van: túl tömény.

Nagyon alapos válogatás Ady írásaiból. Levelek, novellák, cikkek, versek részletei, amelyekből rekonstruálható Ady élete szinte napról napra, hétről hétre. Feltárul, árnyaltabbá válik személyisége, gyötrelmei, küzdelmei, szerelmei. Persze, azért szükség van néha a szerkesztő összekötő, magyarázó megjegyzéseire, de ez valóban nagyon kevés, minimális információkat ad a megértés érdekében.

Számomra a legizgalmasabbak a novellarészletek voltak. Illetve azok életrajzi vonatkozásai. Ezekből is szinte rekonstruálható Ady élete. Sajnos csak részleteket közöl a kötet. Éppúgy, mint a verseiből. Na, ez zavart még nagyon! Még a legrövidebb versekből is csak részleteket ragad ki. Vagy inkább kimarad egy-egy versszak. Mondjuk a harmadik a négyből. Nem értem, miért. Nekem erős hiányérzetet okozott, akár ismertem a verset, akár nem.
Mégis nagyon hasznos volt átböngészni ezt a könyvet, mert rácsodálkoztam Ady prózájára. A harcos újságíróhoz már volt szerencsém, kedveltem is, ám a novellistát csak futólag ismertem. És bosszant, hogy egyetlen novelláját sem tudtam végigolvasni. Mert mind meg volt csonkítva.
Biztos, hogy most elkezdek vadászni egy Ady novelláskötetre.

Igényes hangoskönyvet találtam, közel kétórányi részlet van rajta, érdemes belehallgatni:
https://www.youtube.com/watch…

Remek megoldásnak tartom a könyv felépítését, ahogy Ady szinte a saját szavaival meséli el a saját életét a levelei és a versei által, a szerkesztő pedig csak egy-két mondatot tesz hozzá, az is jól elkülönülten, dőlt betűkkel szedve látható. A kötet azonban több mint 500 oldal és nagyon tömény. Ady rengeteg levelet írt, és ezt ugyanabban a szépirodalmi stílusban, amit egy költőtől elvárhatunk. Lassan haladtam az olvasással, hogy tudjak figyelni a prózai írásaira is. Rajongóknak kötelező olvasmány!!!

Ady leveleiből, novelláiból, cikkeiből, verseiből Kovalovszky Miklós összekötő szövegeivel fűzött (ön)életrajz. Amióta Nagyváradon jártam az Ady Múzeumban, szerettem volna egy részletesebb életrajzot olvasni róla. Imre Zoltán, aki kalauzolt a kis kiállításon, olyan varázzsal idézte fel Ady életének egy-egy momentumát előttünk, hogy maradandó múzeumi élményt adott. Ez a könyv megtette a több éve megfogalmazott szándék teljesítését. A magyar líra XX. századi megújítója nemcsak mint költőzseni jelenik meg a lapokon, hanem mint beteg ember, aki leveleinek nagy részében ecseteli, hogy mennyire korlátozza betegsége; mint anyagi gondokkal küszködő ember, aki tehetége, és elismertsége ellenére pénzt kényszerül kérni különböző címeken; mint szerelemes – Léda és Csinszka mellett még vagy egy tucat nőbe –, de akit szerelmei völgyeiben kikészítenek az ambivalensen szeretett nők; mint a pohár alját jól ismerő borivó…; és mivel 1977-es kötetről van szó, forradalmi, szocialista költészete, nézetei messze nagyobb hangsúlyt kapnak mint pl. Istenes versei… Ismeretlen részleteket tudtam meg Ady életéről, és némi illúziórombolás áldozata is lettem. Verseinek élményéből azonban ez mit sem von le. „«Bolond hangszer; sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora…» Akasszanak fel, ha értem. De akasszanak fel, ha hat-hét irodalomban, melyet nyelvtudással megközelíthetni: sok vers akad ilyen egész értelmű, ilyen mellet és elmét betöltően teljes kicsengésű…” (Ignotus: Ady Endre; 1908)