Ady ​Endre párizsi noteszkönyve 4 csillagozás

Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve

„Ez a kis kötet a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának, Ady Endrének és a költészet fővárosának, Párizsnak, illetve kettejük viszonyának állít emléket. Azok számára, akiket Ady Párizsa érdekel, ez a könyvecske különleges ajándék. Egy rég halott, de emlékeiben és hatásaiban elevenen bennünk élő világ szólal meg lapjain.” (Tolnai László)

>!
Allprint, Budapest, 2004
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639575119

Enciklopédia 13


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Brigi007>!
Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve

Ezt a könyvet az öcsémtől kaptam 2011 karácsonyára, de a többi dologgal ellentétben, ami a csomagban volt, ez nem meglepetésajándék volt, én kértem és én is mentem el érte a boltba. Őszintén szólva, amikor megláttam, kicsit meglepődtem, hogy ekkora. Gyakorlatilag akkora mint a kezem. Kicsit meg is ijedtem, hogy nem érte meg az árát, de igazából igen, megérte.

A kötetet 3 részre lehet osztani. Van benne egy rész, ahol különböző emberek (Ady öccse és egy szerkesztő) dumálnak, megjegyzéseket tesznek, kommentálnak, elmondják, hogy miért jó ez nekünk. Ez van az elején meg a végén.
Aztán van egy válogatás benne Ady legszebb párizsi / Párizzsal kapcsolatos verseiből. De még ez előbb van a tényleges notesz, ami az egésznek az értékét adja.

Igazából az elején nagy összevisszaságnak tűnik, de aztán arra jutottam, hogy ha nekem lenne egy noteszkönyvem, az is pontosan ilyen lenne, mert én is így, minden rendszer nélkül jegyzetelek fel dolgokat mindig. És amikor az ember erre rájön, akkor már elkezd valami furcsa sorsközösséget érezni egy olyan költővel, akit mindig is zseninek tartott.

Merthát egy zseni is volt.

Jeffi P>!
Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve

Ady-t én még most se tudtam megkedvelni. Amúgy sem vagyok egy nagy vers olvasó, és Ady-t emlékszem középiskolába nagyon nem szerettem, ez mára már olyan „nem a legjobb” költő szintjére került. Elhiszem, hogy sokan szeretik, meg minden, de nem az én műfajom. Viszont a könyvecske kidolgozása nagyon tetszett.

Frank_Spielmann I>!
Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve

Ez is megvolt. Ady ezt 2 évvel az Új versek előtt írta, már kezdett kialakulni, de még megmaradt kicsit antiszemitának, kicsit csiszolatlannak, még nem csillogott annyira, a zsenisége még csak különcség volt, tagadás, lázadás, botránkoztatás, de már születtek a versek.

Hát ennél többet nem tudok mondani. Illetve hogy már akkor tudott jó mondatokat írni, jóban volt a (magyar) nyelvvel, ami fontos a költőknél, azt mondják. Íróknál is.


Népszerű idézetek

Brigi007>!

Páris, az én Bakonyom

Megállok lihegve: Páris, Páris,
Ember-sűrűs, gigászi vadon.
Pandur-hada a szájas Dunának
Vághat utánam:
Vár a Szajna s elrejt a Bakony.

Nagy az én bűnöm: a lelkem.
Bűnöm, hogy messzelátok és merek.
Hitszegő vagyok Álmos fajából
S máglyára vinne
Egy Irán-szagú, szittya sereg.

Jöhetnek: Páris szivén fekszem,
Rejtve, kábultan és szabadon.
Hunnia új szegénylegényét
Őrzi nevetve
S beszórja virággal a Bakony.

Itt halok meg, nem a Dunánál.
Szemem nem zárják le csúf kezek.
Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen
Valami nagy-nagy,
Bús semmiségbe beleveszek.

Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet,
Tisza kiönthet a magyar síkon:
Engem borít erdők erdője
S halottan is rejt
Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.

94-95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bakony · Szajna
Brigi007>!

120.
Németorsz. Gyakran firkálnak bankjegyekre. Pl. egy nő: „És én ezért a nyomorult papírért szakítottam az erénnyel?”

42. oldal

Brigi007>!

208.
A szépség börtöne egy okos nőnek.

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nők · szépség
Brigi007>!

128.
Némelyikünk gyerekkorában kikacagja magát s aztán sohse kacag többet.

44. oldal

Brigi007>!

134.
Minél kisebb az ország, annál hosszabb a himnusza. Angliáé a legrövidebb, San-Marinóé a leghosszabb.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · San Marino
Brigi007>!

209.
Soha egy férfi nem lesz képes megérteni egy nőt. Örökre egy átvilágíthatatlan sötét birodalom áll közöttünk: a nemek különbsége. A zseniális nő is más lesz mindig, mint a zseniális férfi s s a legzseniálisabb nő is szaporán követ el olyan őrültségeket, melyek csak nekünk, férfiaknak őrültségek: a nőknek nem, nőnemű alapon nem őrültség. Egy kicsit bajos dolog lesz az emancipáció.

62. oldal

Brigi007>!

24.
Kell-e egyáltalában szeretni?

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
Brigi007>!

211.
Minél marhább pofa, annál jobb muzsikus.
A muzsikusok bent élnek és bent szépülnek.
Milyen szépek lehetnek kifordítva.

62. oldal

Brigi007>!

A Gare de l’Esten

Reggelre én már messze futok
S bomlottan sírok valahol:
Most sírni, nyögni nem merek én,
Páris dalol, dalol.

Én elmegyek most, hazamegyek,
Már sziszeg, dohog a vonat,
Még itt van Páris a szivemen
S elránt az alkonyat.

Most fűt bolond-sok álmom alá
A füttyös, barna szörnyeteg.
Holnap fehérebb én leszek-e
Vagy a svájci hegyek?

Holnap fehérebb én leszek, én.
Téli sírkertek szele jő,
Küldi már a csókjait nekem
A magyar Temető.

Óh, az élet nem nagy vigalom
Sehol. De ámulni lehet.
Szép ámulások szent városa,
Páris, isten veled.

Az én hűtlen, beteg istenem
Ülje itt mindig vad torát:
A tűzcsóvás, felséges Öröm.
Dalolj, dalolj tovább.

Tőled hallja a zsoltárokat
E koldus, zűrös, bús világ
S az életbe belehazudunk
Egy kis harmóniát.

Dalolj, dalolj. Idegen fiad
Daltalan tájra megy, szegény:
Koldus zsivaját a magyar Ég,
Óh, küldi már felém.

Fagyos lehellet és hullaszag
Száll ott minden virág felett.
Elátkozott hely. Nekem: hazám.
A naptalan Kelet.

Mégis megyek. Visszakövetel
A sorsom. S aztán meghalok,
Megölnek a daltalan szivek
S a vad pézsma-szagok.

Megölnek és nem lesz mámorom,
Kinyúlok bután, hidegen.
Páris, te óriás Daloló,
Dalolj mámort nekem.

Csipkésen, forrón, illatosan
Csak egyszer hullna még reám
S csókolná le a szemeimet
Egy párisi leány.

Az alkonyatban zengnének itt
Tovább a szent dalok.
Kivágtatna a vasszörnyeteg
És rajta egy halott.

83. oldal

Brigi007>!

MEGINT PÁRIS FELÉ

Unt hegyek, kik maradtok
S elémkacagó völgyek.
Jaj, jaj, jaj,
Nincs akiktől búcsúzzak
S akiket üdvözöljek.

Lelkemen elhagyott táj
S közelgő: feketén ül.
Jaj, jaj, jaj,
Oktalan minden ország,
Ha az ember megvénül.

Rohanó vonatomból
Néha félve kinézek.
Jaj, jaj, jaj,
Öt év alatt vakult meg
Annyi látás, igézet.

*

Páris, Páris, mindjárt itt lesz,
Szépen, szerelmesen, lágyan,
Könnyesen és fiatalon
Valamikor hogy kivántam.

Hogy vigyáztam, hogy akartam,
Megindultan, vággyal telten,
Messze fényét, híres fényét
Önmagamtól irigyeltem.

Páris, Páris, mindjárt itt lesz,
De én mit akarok tőle?
Ni-ni-ni, már idelátszik
Fényköd-selymes szemfödője.

Fölcsillog az éges-égig
Én Párisom csillogása.
Óh, más Páris, most érkezik
Te régi gyerkőcöd mása.

*

Sebzett száz kézzel fogdos össze
Száz nagy polip, valótlan emlék:
Mintha nagyon sokan lesnének
S kergetnének egy bús estének.

Egek, be zűrös a világ,
Be bús az este, ami jön,
Mintha ezredmagammal lennék
S mintha mégis
Nagyon-nagyon egyedül lennék.

*

Se terv, se kedv, se pénz, se asszony,
Álomporoktól zúg a fejem,
Nincs, ami Párisban marasszon,
Nincs, ami életben marasszon.

103-105. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónők
Vas István (szerk.): A Nyugat költői I-II.
Angyalosi Gergely (szerk.): Bíráló álruhában – Tanulmányok Karinthy Frigyesről
Füst Milán: Emlékezések és tanulmányok
Szabó Lőrinc: Harminchat év
Karinthy Frigyes: Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei
Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc költői helyzetei
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere”
Krúdy Gyula: Irodalmi kalendáriom
Bohuniczky Szefi: Otthonok és vendégek