Miért ​követem Jézust? 89% 21 csillagozás

Talán hit és hitetlenség ugyanannak az éremnek két oldala. Megfordíthatjuk az érmét, de nem tüntethetjük el azt az oldalt, amelyiket éppen nem nézzük.

Azért követem Jézust mert... nem tudom, amúgy hova mehetnék, és egyébként is, nehéz abbahagyni

Isten nem leli kedvét a vallásos simulékonyságban, se a biztonságos és közönyös kereszténységben.

Azért követem Jézust, mert... még a (látszólag) borzalmas dolgokból is valami jót hoz ki

Hogy Isten miért nem ezt a fejlett technikával megáldott kort választotta fia látogatásának időpontjául? A legtöbb ember nem úgy viszonyul ezekhez az eszközökhöz, mint én. Korunk globális kommunikációs rendszerei nyilván sokkal alkalmasabbak lennének annál, minthogy egyik ember a másiknak üggyel-bajjal adja tovább az üzenetet. Úgy tűnik, nem. De miért nem? Alighanem azért, mert a kereszténység mindig is éppen a személyes kommunikációról szólt. Mindig is arról szólt, hogy az egyének fontosak. Többen találtak a keresztény hithez személyes kapcsolatokon keresztül, mint bármely más módon. Muszáj volt így is kezdődnie. S egyes, magukat kereszténynek hívók legádázabb törekvései ellenére a kereszténység maga még mindig él. Labilis, rozoga, házikészítésű, egyfolytában javításra szorul, de még mindig gurul – és mi, Jézus földi teste, együtt alkottuk.

Azért követem Jézust, mert... akkor is szabad, ha az ember nem konyít semmilyen gyakorlati és műszaki dologhoz, főleg a számítógépekhez

Végül Istenre gondoltam, és hogy mennyire vágyhat arra, hogy mi, akik kereszténynek hívjuk magunkat, tudatában legyünk a lelki háború hatalmas viharainak, amelyek a teremtés láthatatlan, de nagy fontossággal bíró csatamezőin zúgnak és dörögnek. Arra gondoltam, mennyire örülne, ha azt láthatná, hogy levetjük az értelmetlen vallásosság fojtogató öltözékét, hogy sebezhetően, önfeledten ünnepelhessük mások előtt is azt, hogy bármennyi mennydörgés visszhangozzon és villám cikázzon is a világmindenségben, a csatát megnyerte az Úr már akkor, amikor egy Jézus nevű fiatalember, akin nem volt egyéb, mint egy ágyékkötő, hangosan felkiáltott: „Elvégeztetett!”.

Azért követem Jézust, mert... megvéd minket és harcol értünk, és egy szörnyű vihart élt át miattunk

A kerékcseréről szóló fejezet példának okáért így fog kezdődni:
1. Igyon egy csésze teát! (lásd első fejezet: "Teafőzés")
2. Olvassa el az újságot!
3. Igyon még egy csésze teát!
4. Adja föl az egész kerékcserét!
5. Döntse el, hogy végül is nekiállhat pár perc múlva, hiszen semmi jobb dolga nincs!
6. Igyon még egy csésze teát!
7. Sétáljon ki, és álljon meg az autó előtt (mindjárt-el-fog-ütni-de-kit-érdekel pozícióban)! Viselkedjen természetesen! Ha az autó gyanút fog, hogy tervez valamit ellene, durcás lesz és kellemetlenkedni fog.
8. Nos, most jön az első nehéz dolog. Látja azt a négy kerek izét? A kocsi minden sarkánál van belőlük egy. Ezek a kerekek. Ezek közül az egyik nem működik rendesen, mert a kerékguminak nevezett izében, ami körbeveszi, nincs levegő. Ezt a kereket le fogjuk venni, és egy másikat teszünk a helyére. Hiszi szíve mélyén, hogy ilyesmi lehetséges?
9. Menjen vissza a házba, igyon még egy csésze teát, és ismételje át az eddig tanultakat! Utána újra ki fogunk menni, és el fogom magyarázni, hogyan tud rájönni, hogy melyik az a kerék, amelyiket ki kell cserélni…

Azért követem Jézust, mert... akkor is szabad, ha az ember nem konyít semmilyen gyakorlati és műszaki dologhoz, főleg a számítógépekhez

Egy szakember, akit az utcai nyilvános telefonfülkéből hívtam fel, kivizsgálta a helyzetet, és szinte azonnal komoly hibát talált a rendszerben. Engem. A rendszert egy idióta üzemeltette.

Azért követem Jézust, mert... akkor is szabad, ha az ember nem konyít semmilyen gyakorlati és műszaki dologhoz, főleg a számítógépekhez

Körülbelül annyit konyítok a dicsőítéshez, mint a pápa ahhoz, hogy milyen az, amikor osztozkodni kell valakivel a fogkrémen, vagy a forró-vizes lábmelegítő palackon, de hát keresztény körökben már régóta úgy kezelik a szaktudást, mint valami köztulajdonban lévő kutat.

Azért követem Jézust, mert... a dicsőítés lelkülete, és nem a formája érdekli

Azért megnyugtató érzés, ugye, hogy Hollywood összes kincse és meggyőző ereje együtt sem lenne soha képes rávenni Istent, hogy adja el a „viharhoz fűződő jogait”.

Azért követem Jézust, mert... megvéd minket és harcol értünk, és egy szörnyű vihart élt át miattunk

Azért követem Jézust, mert… olyan jól dzsúdózik.
„Micsoda???”
Ez volt az egyik barátom első reakciója, amikor megemlítettem neki ennek a fejezetnek a címét. „Lehet, hogy nem én vagyok a világ legnagyobb Biblia-tudósa – folytatta igencsak ironikus hangvételben –, de meglehetős magabiztossággal állíthatom, hogy az evangéliumokban nincs feljegyezve, hogy Jézus átdobta volna az ellenségeit a vállán. Még a Gecsemáné-kertben sem, amikor jöttek érte a katonák. Vagy talán félreértelmeztem egy életbevágóan fontos igeszakaszt, ahol az eredeti görög szó határozottan a kung-fura utal?”

21. oldal

A halálnak nincsenek fokozatai. Az ember nem lehet meglehetősen halott, vagy igazán nagyon halott, vagy kevésbé halott, mint valaki más. Egyszerűen halott, és mindennek vége.

Azért követem Jézust, mert... még a (látszólag) borzalmas dolgokból is valami jót hoz ki