Tükör ​Orfeusznak 3 csillagozás

Adonisz: Tükör Orfeusznak

Ali Ahmad Szaid Aszbar, költői nevén Adonisz, az elmúlt fél évszázad egyik legismertebb arab szerzője. 1930-ban született egy síita (alevita) földműves családban a nyugat-szíriai Qasszábín faluban. A filozófiai diploma megszerzése után arab irodalomból doktorált, az as-Si'r (A költészet) c. lapnál dolgozott, majd saját irodalmi folyóiratot indított és számos egyetemen tanított. 1985-ben Párizsba költözött, és azóta az az elsődleges lakhelye.
Pályája elején választotta magának Adonisz, a libanoni meghaló-feltámadó isten nevét. Életműve mutatja, milyen mélységben, a költészetet mennyire gazdagító módon látja, élvezi és használja a lokális mitológia elemeit, párhuzamait és egybejátszásait. A válogatás során arra törekedtünk, hogy átfogó képet adjunk az életmű egészéről. Ez az első magyar nyelvű kötete, amely annak alkalmából jelent meg, hogy 2014-ben elnyerte a Janus Pannonius Költészeti Díjat.
Az Adonisz az arab irodalomban c. kísérőtanulmányt Tüske László írta.

>!
PEN Club / Pluralica, Budapest, 2014
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789638933676 · Fordította: Boros Attila, Keresztély Kata, Mestyán Ádám, Molnár Miklós, Tüske László, Varga Mátyás

Enciklopédia 1


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

balagesh I>!
Adonisz: Tükör Orfeusznak

Arab költőt nem az arab világ kontextusában olvasni esélytelen. Közben nem a híreket meg a prekoncepciókat belobbantani. Viszont izgalmas a magyar közép-európaiság szempontjából. Hogy azt mondja magának, ne legyél se rebellis, se megalkuvó (Az első kémia). Hogy van egy kultúra, aminek a része vagy, de nem fogad el, és befogadni sem lehet kritika nélkül. És jön az otthontalanság, a nem a karakterből következő lázadás (sőt inkább a személyes karakterbeli idegenség ettől), a lázadásba taszítottság (mert az építő jellegű kritika is lázadás). Aztán a másik kultúra (nyugati, New York-i) sem lehet kritikátlan ideál. Azt is szembesíteni kell kegyetlen méltánytalanságaival… Középen lenni – ünnepelt és furcsállt kívülállásban. (Mert A költők-nek "Nincsen saját helyük.") És a befogadó szempontjából mindez az arab kulturális pillér meg nem érthetőségében. Hogy az egészet értem (érteni vélem), de a részleteket nagyon sokszor nem. Különösen így volt ez a hosszúverseknél.
(És köszönöm a vadságát és klasszicizálódását, mert felköltötte bennem Kassákot!)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

balagesh I>!

A Nap meztelen volt ezen az őszön,
csak egy felhőből font cérnát viselt a dereka körül.

105. oldal; [A rózsa]

Kapcsolódó szócikkek: Nap
balagesh I>!

közelről szemlélem az Istent
szemem gyertyafényben
bensőm tűzben ég
csak a fáradtság képes megértésre

18. oldal; Szélfútta levelek, 20.

remenant>!

Ha a nap karjai között vagyok,
még akkor is hideg van.

54. oldal, Száműzetés

balagesh I>!

aki az életet és halált úgy látja mint sajátját
s mind éjjel mind nappal szemével ír
annak könyvei eltörlik azt ami eltöröl

18. oldal; Szélfútta levelek, 21.

pável>!

Az éjszaka kőedényében
fekete
még a nap vére is.

54. oldal, Száműzetés

balagesh I>!

vannak gondolatok, melyek
úgy irányítanak bennünket,
mint azok a régi és titkos
kutak, melyeket csak
akkor fedezhetsz fel
ha ismered a mohákat.

54. oldal; Száműzetés

remenant>!

24.
élj fénylően írj egy verset és menj:
adj helyet a földön

18. oldal, Szélfútta levelek


Hasonló könyvek címkék alapján

Szamer: Rakka-naplók
Rafik Schami: Szofia avagy minden történet kezdete
S. A. Chakraborty: Aranybirodalom
Borsa Brown: Az Arab öröksége
Bérczesi Róbert: Bérczesi Róbert dalszövegkönyve
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
Carolyn Baugh: Kairói kertváros
Faludy György: A század vallomásai
Peter V. Brett: A Nagy Bazár / Brayan Aranya és más történetek
Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás