Budapest ​protokoll 53 csillagozás

Adam LeBor: Budapest protokoll

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1944 ​novemberében, miközben a szovjet csapatok már fenyegető közelségben vannak, a budapesti Hotel Savoyban a Harmadik Birodalom náci vezetői titkos gyűlést tartanak. A szállodában dolgozik Farkas Miklós, az egykoron dúsgazdag, ám a német megszállók által kisemmizett és koncentrációs táborba deportált Farkas család egyetlen életben maradt tagja.
2009 novemberében Budapestre figyel egész Európa, ugyanis a magyar főváros az első állomása az Európai Unió elnökségéért folytatott választási kampánynak. Farkas Alexet, Miklós unokáját, a Budapest News angol nyelvű lap munkatársát is ez foglalkoztatná elsősorban, ha egyik nap nem találná holtan nagyapját. A felforgatott lakásban, a vörössel felfestett „ÁVO” szó éktelenkedik a falon.
A rejtélyes gyilkosság nyomába eredő Alex újabb és újabb megdöbbentő információk birtokába jut. Miközben egy titokzatos terrorszervezet hetente követ el pokolgépes merényletet Európa valamelyik fővárosában, a magyar közéletben óráról órára törnek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2010
334 oldal · ISBN: 9789639868748 · Fordította: H. Kovács Mária

Enciklopédia 1


Kedvencelte 5

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Adam LeBor (London, 1961 – ) egy jelenleg Budapesten élő angol író és újságíró. Számos angol lapnak volt munkatársa. 1991 óta dolgozik külpolitikai tudósítóként. Elsősorban Kelet- és Közép-Európa, valamint a Közel-Kelet a témája. Hat elismert tényirodalmi könyvet írt, amelyeket kilenc nyelven adtak ki. A Budapest protokoll című könyv, első regénye 2009-ben jelent meg, a magyar kiadás 2010-ben, az Agave Kiadó gondozásában látott napvilágot. A kötet számos hiányosságggal bír, amely ront az élvezhetőségen. Történelmi tévedések maradtak sajna benne, de élvezettel olvashatók a fővárosi környezet történései, elemei, amely főként budapestieknek megragadó. A krimi-történet lassan indul, de aztán mintegy a felétől felpörög és élvezetessé, csavarossá válik. Egy magyar és európai alternatív valóság elevenedik meg. „Néhány része számunkra annyira aktuális”, hogy tudatosítanom kellett magamban, bár ez egy fiktív regény, nem véletlenül írta meg így Budapesten dolgozó angol újságíró szerzője. De jobb könyv lett volna, ha erőteljesebb kedvelhető, szimpatikus karaktereket mutat be szereplőkként az olvasóknak. Egyik, lehet tán egyetlen erőssége a kötetnek, hogy Budapestnek olyan képét, „multikulturális arcát mutatja meg, amire az itt lakók többsége fel sem figyel.”

KBCsilla P>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Néha nem is tudom, hogyan akadnak a kezembe a könyvek, valahogy egyik hozza a másikat. Ezzel is így jártam.
Maga az alaptörténet megfelelőnek minősül, de sok benne a tárgyi tévedés. Elcsúsztak az időpontok, pontosabban a II. világháborúra vonatkozó tényekben vannak elég bátor tévedések. Azért ezeknek nem ártott volna pontosan utánanézni kiadás előtt, vagy lektoráltatni egy szakemberrel. Nyilván más könyvekben is hanyag eleganciával közölnek fél- vagy téves információkat, de ez az időszak annyira benne van az emberekben – vagy csak néhány hozzám hasonló megszállottban? –, hogy elég feltűnő, ha hibás pl. egy időpont.
Visszatérve az elejére: jó az alapgondolat, de néhol kicsit sok a politizálás, ami persze lehet, hogy megint csak engem zavar.
De valahogy mégis minden elcsúszott.
Ennek ellenére meg sem fordult a fejemben, hogy letegyem, mert minden hibától függetlenül érdekes volt a cselekmény.

H_Andi>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Nagyon sokára és félve vettem kezembe ezt a könyvet az alulértékeltsége miatt, de szerencsére pozitívan csalódtam. Sokakkal ellentétben nekem kifejezetten tetszett a történet, végig fenntartotta az érdeklődésemet. Igaz egy-két helyen kicsit száraz volt a politikai/technikai okfejtés, de ezeken „átrágva” magamat, igazán élvezhető olvasmányban volt részem. A Gettónapló nagyon érdekes volt, kár, hogy csak egy fejezet erejéig tartott. A politikáról meg ismét bebizonyosodott, hogy gyomorforgató egy „műfaj”.
Ami viszont nagyon meglepő, mondhatni ijesztő volt számomra, hogy ez az eredetileg 2009-ben kiadott könyv, mennyire jövőbelátó. Sok dolog, ami elméletileg fikció, megvalósulni látszik –ha még nem valósult meg- napjainkban. Ha ezt a könyvet akkoriban olvasom, azt gondoltam volna, – milyen jó, hogy a benne foglaltak sosem valósulhatnak meg, mivel ilyeneket sosem engednének meg maguknak a politikusaink, illetve az emberek sem hunynának szemet ezek felett –… :/ Hááát, csak remélni merem, hogy nem jutunk el teljes mértékben a könyvben leírtakig.

Risus P>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Igazság szerint magam sem tudom, hogy miért, de valahogy nem igazán élveztem ezt az olvasást. Lehet, hogy rossz időben/hangulatban olvastam, lehet, hogy az idősíkok ugrálása idegesített vagy a karakterek átlagossága, de a százalékok alapján nem csak nekem volt problémám a könyvvel.

Amadea>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Szórakoztató paranoiás politikai krimi, fiktív sztori valós elemekkel. Ha az ember csak regényként olvassa, teljesen élvezhető.
http://amadea.freeblog.hu/archives/2010/08/17/Szigoruan…

2 hozzászólás
SchizoVampire P>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Egy alig több, mint 300 oldalas könyv elolvasása nem szokott ilyen sokáig tartani, itt mégis ez történt… El is mondom miért.
Számomra nagyon nehezen indult be a történet, a könyv feléig, sőt azon is túl némivel, semmi nem történt igazán. Természetesen voltak események, ment a cselekmény és a történet, de nekem túl lassú volt az egész. Még a 180. oldal környékén is nehezen ment a dolog, már majdnem úgy döntöttem, hogy feladom és nem olvasom tovább. Pedig ilyet eddig nem sokszor mondtam. A legkomolyabb esemény szerintem Miklós halála, illetve a könyv felén túl Natasa és Alex összemelegedése, ami szerintem egy kriminél kissé ciki.

De nem csak negatívumokkal szolgálhatok, mert a könyv vége jó részben kárpótolt a kezdeti unalmakért.
Amikor már kezdtek összeérni a szálak, érződött a balhé közeledte és a többi nyalánkság, ott már azért élveztem az olvasást. Míg a kezdetekben jó, ha 20 oldalt elolvastam egyhuzamban, addig itt már gyakorlatilag az egész hátralévő részt befaltam. Mert ekkora különbséget éreztem a történet első kétharmada/háromnegyede között. A végén már volt elég izgalom (bár az egész könyvbe kellett volna legalább ennyi).

A karakterek terén túl sokat nem tudok elmondani, mert itt egyik szereplő sem ragadott meg igazán. Egyikükkel se volt bajom, kellő leírást kaptam mindenkiről, de valahogy hiányzott belőle az a plusz, amitől „magaménak” éreztem volna valamelyiküket.
Vince, Terezáék és Miklós halála is szomorú volt, de egyiküket sem ismertem annyira, hogy sajnálni tudjam őket. Semlegesek voltak nekem, és közömbösen olvastam, hogy meghaltak.
Arra viszont nem számítottam, hogy a végén Hunfalvit megsajnálom. Sőt, igazság szerint még Slanzermann iránt is éreztem némi sajnálatot, és kettejük iránt nem kéne elvileg szimpátiát éreznem, mégis őket találtam a legérdekesebbnek a könyvben, és a lebuktató videók után sokkal élőbbek lettek. Kellett egy kis extra, amitől kedvelhetőek, de legalábbis emberiek, életszerűek lesznek, és náluk ez megvolt. Natasa egy egész picit irritált néhol, a túlságosan is rideg magatartása miatt, ehhez képes később milyen gyorsan ágyba bújt Alexszel. Ezt kicsit furcsának találtam.

Gondban vagyok, mert mást nagyon nem tudok elmondani a könyvről, nagyon talán már nincs is mit.
A cégek és a nácik tervei érdekesek voltak, de bizonyos részei a kelleténél többször lettek elmondva, mintha az író nem bízott volna abban, hogy az olvasó még emlékszik rá. Már kívülről fújom az összes cég meg minden nevét.. Nagyon részletesen le volt írva az egész, ami önmagában nem baj, mert kell a megértéshez, de túl szárazra sikeredett.
Sok krimit olvastam már, jót és kevésbé jót egyaránt, ezt olyan közepesnek mondanám. Adam LeBor első regénye, és ahhoz képest jó, sőt meglepően jól van összerakva, de az élvezhetőségén még van mit javítani.

Összességében véve nem bántam meg, hogy elolvastam, de azt azért még megfontolom, hogy még egyszer szeretném-e olvasni.
A fentiek miatt kapott 3 és fél csillagot, ami most az én tízes listámon 6-osnak felelne meg.
(U.i.: Azért külön élmény volt Budapestről olvasni, mert ez nekem új volt~)

Arpad_Jankovics>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Konteó-kriminek tökéletesen elmegy. Inkább az volt a bajom vele, hogy csak úgy belecsöppentünk egy teljesen alternatív hazai valóságba. Ez a terjedelem kevés szerintem egy ilyen nagyívű politikai összeesküvés hiteles kifejtésére. A pici elfogultság is zavart már a végére. Aki olvasta szerintem érti mire gondolok.

Qedrák P>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Ha meg kellene neveznem egy tézisregényt a 21. század első évtizedének baloldali vagy liberális gondolkodásáról, akkor alighanem ez lenne az egyik, ami eszembe jut. Függetlenül azonban attól, hogy kinek milyen a politikai véleménye, ez a könyv egyszerűen nem jó. Nincsenek benne megjegyezhető karakterek, akik vannak, azok is random cselekszenek néha megfelelő indíték nélkül, és számtalan tárgyi tévedés van benne, ami a konkrét történelmi visszatekintéseket illeti. A könyv első fele lassabb, és kissé vontatottabb is, míg a vége felé közeledve a tét egyre magasabb lesz, és a legváratlanabb módon fordítja meg néha a cselekményt. (Olyan szinten, hogy azon sem lepődtem volna meg, ha a történet végén atombombát dobnak le, és mindenki meghal).

Egyetlen nagy erőssége van viszont az egész sztorinak, és ez szerintem nagyon is a javára írható: Budapestnek olyan multikulturális arcát mutatja meg, amire az itt lakók többsége fel sem figyel. Ez, és az ebből megfestett hangulat menti az egész könyvet másfél csillagra, de annál semmiképpen nem többre.

nyolcadikutas>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Érdekes könyv témája tekintetében, de ambivalens gondolatokat kelt bennem. Összeesküvés elméleteket gyártó ember nem vagyok, de annyi biztos, nincs okozat ok nélkül. Önmagában a nemzeteken túl mutató gazdasági érdekcsoportok mozgatják a világot…, de, no, ez itt a könyvszeretők oldala és nem politikai véleménynyilvánításra szakosodott.
LeBor könyve lehetne jobb, bár az vesse rá az utolsó követ, aki, akár egy ilyet is lerak az asztalra. Egy kis időt megér, s ennyi.

jaspi>!
Adam LeBor: Budapest protokoll

Az Agave Könyvkiadó ismét egy különleges figyelemre méltó könyvvel rukkolt ki. A borítóra esett első pillantás valami második világháborús pesti történetet sejtet. Jobban megnézve persze feltűnik, hogy az ismert jelkép nem stimmel. Hogy kerül oda az euró? Ha az olvasó nem bír a kíváncsiságával és a könyv végére lapoz a válogatott bibliográfia listáját böngészve elkezdhet gyanakodni, ha tovább lapoz és megtalálja a függelékben a „red house”-jelentés eredeti dokumentumainak másolatát is. E könyv tehát fikció, azonban történelmi alapja van, még ha regény alapjául szolgáló iratokat a többség eddig nem is láthatta.
Ajánlom ezt azt az izgalmas könyvet a történelem, a politika iránt érdeklődőknek és az összeesküvés-elméletek kedvelőinek.


Népszerű idézetek

Bla I>!

– És mikor megyünk futni? – kérdezte David. Maratoni futó volt, aki egy kis futás alatt három kört értett a Margitszigeten, ami tizenhat kilométernek felelt meg. Alex gyakran veletartott, de általában egy kör után leállt.

58. oldal

Bla I>!

A Nemzeti Bank privatizációs osztályán dolgozik. Azt mondja, hogy látott banki dokumentumokat, titkos iránymutatásokat a pályázóknak adandó válaszokra vonatkozóan, hogy minden ajánlatot formai hibáira hivatkozva vagy jogi alapon utasítsanak el, hacsak nem egy rövid, titkosított listán szereplő társaságtól érkezik.

142. oldal

Bla I>!

A 2-es villamos gördült el mellette…Alex felugrott és két megállót utazott a Margit-hídig, ahol a villamos végállomása volt. Maga mögött hagyta a folyót és a Pozsonyi úton sétélt, ami egykor a Roul Wallenberg védelme alatt álló nemzetközi getto főutcája volt.

96. oldal

szangi P>!

„A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet”, írta Szókratész, de van egy pont, amikor az önvizsgálat csakmentségül szolgál arra, hogy ne csináljunk semmit, gondolta.

82. oldal

szangi P>!

Zorán, Mubarak biztonsági tanácsadója aznap délután felszerelt egy lenyűgöző új hevederzárat a bejárati ajtóra, amely acélrudakat tolt be négy irányban közvetlenül a falba. Még egy kézigránát sem tudná most berobbantani ezt az ajtót, ígérte Alexnek, mielőtt felajánlotta, hogy elad neki egyet tizenkét euróért.

199. oldal

szangi P>!

Bátran meghalni. A magyar nemzeti sport.

297. oldal

Bla I>!

Nekem is vannak híreim, csupa rossz. Először: forrásaim azt mondják, hogy az információs minisaztériumban be akarják jelenteni, hogy állami hirdetések csak bizonyos újságokban fognak megjelenni, alapvetően kormánypártiakban. Úgyhogy jelentős mennyiséget fogunk elveszteni, az álláshirdetésekből és azokból az egész oldalas kormányzati hirdetésekből, amelyek a külföldi cégeket biztatják magyarországi befektetésekre.

144. oldal

Cicu>!

Az igazat szólót kilenc faluból elűzik.

134. oldal

landi72>!

November 9. a kristályéjszaka (Kristallnacht), a nácik 1938-as pogromjának dátuma is volt, amely a holokauszt kezdetét jelentette, de ez az évforduló jóval kedvesebb figyelmet vonzott.

Kapcsolódó szócikkek: holokauszt

Hasonló könyvek címkék alapján

Kondor Vilmos: Budapest noir
Frei Tamás: A megmentő
Robert Harris: Führer-nap
Tom Rob Smith: A 44. gyermek
Réti László: Budapest Boulevard
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász
Robert Harris: Szellemíró
Frei Tamás: Bábel
John Boland: Magyarországról szeretettel
M. J. Arlidge: Üsd, vágd