A magyar geográfusok és a magyar geográfia közel egy évtizede ígéretet tettek, hogy a hazai földről, egyes tájairól és gazdasági körzeteiről korszerű szemlélettel megírt természeti és gazdaságföldrajzi monográfiákat készítenek. Olyan földrajzi munkákat, amelyeket a kutató geográfus szakember és a földrajzot oktató tanár is, de gazdasági életünk tervező szakemberei is haszonnal és tanulsággal forgathatnak. Az adott ígéret immár valósággá válik. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának gondozásában a Földrajzi Monográfiák újabb testes kötete lát napvilágot: A Mezőföld természeti földrajza. Két magyar hegységi táj, a Mátra és a Börzsöny után egy dombsági, síksági táj földrajzi képének a megfestése, az ország szívében helyet foglaló Mezőföldé. A Mezőföld neve, akárcsak odaát Erdélyben a Mezőségé, népi eredetű. A magyar nép fejlett tájszemléletének terméke. A népi elnevezés jól mutatja, hogy ennek a kereken 4500 km2 területű, a Duna völgye, a Balaton, a… (tovább)
A magyar geográfusok és a magyar geográfia közel egy évtizede ígéretet tettek, hogy a hazai földről, egyes tájairól és gazdasági körzeteiről korszerű szemlélettel megírt természeti és gazdaságföldrajzi monográfiákat készítenek. Olyan földrajzi munkákat, amelyeket a kutató geográfus szakember és a földrajzot oktató tanár is, de gazdasági életünk tervező szakemberei is haszonnal és tanulsággal forgathatnak. Az adott ígéret immár valósággá válik. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának gondozásában a Földrajzi Monográfiák újabb testes kötete lát napvilágot: A Mezőföld természeti földrajza. Két magyar hegységi táj, a Mátra és a Börzsöny után egy dombsági, síksági táj földrajzi képének a megfestése, az ország szívében helyet foglaló Mezőföldé. A Mezőföld neve, akárcsak odaát Erdélyben a Mezőségé, népi eredetű. A magyar nép fejlett tájszemléletének terméke. A népi elnevezés jól mutatja, hogy ennek a kereken 4500 km2 területű, a Duna völgye, a Balaton, a Dunántúli-Középhegység, Somogy és a tolnai Hegyhát erdőkben viszonylag gazdag tájai közé befogott, háromszög alakú földdarabnak más a földrajzi jellege, mint szomszédságának. A népi elnevezés erdőszegénységet, fátlanságot jelez. A természeti földrajz nyelvére lefordítva a népi név a területnek szomszédságától minden természeti földrajzi sajátosságában különböző voltát jelenti. Mezőföld, tehát eredetileg kevés erdejű pusztamező; síkság, kevés és víz szűkében levő patakokkal, viszonylag kevés csapadékkal, néha bizony aszályos nyári időjárással, de vastag és termékeny, humuszos talajtakaróval. Síkság és majdnem síkság – de nem tönkfelszín ! – környezetéhez viszonyítva gyenge reliefenergiával, felszínének arculatában a szomszédos Alföldére emlékeztető vonásokkal. Valóban id. Lóczy Lajos a Mezőföldben az Alföld egyik részletét, a nagy síkság északnyugati darabját látta. Cholnoky azonban – davisi indítások nyomán élesen elkülönítve egymástól a lehordással és a feltöltéssel keletkezett alacsony sík felszíneket – a Mezőföld lapos hullámokat vető denudációs tábláját sekély völgyeléseivel a dunántúli eróziós dombság tartozékának tekintette. E két, eléggé általánosságban mozgó véleménynél többet erről a területről lényegében a legutóbbi időkig nem is tudtunk. Ha tényként is állapítjuk meg, hogy kevés kivételtől eltekintve jó tájrajzokat eddig alig termelt a magyar geográfia, mégis különös és alig indokolható, hogy ez a főváros közeli táj a múltban alig-alig keltette fel a kutató magyar geográfusok figyelmét. Ha az olvasó ezt alig hihetőnek, talán egyenesen túlzásnak vélné, csak olvassa végig a könyvben a forrásmunkák jegyzékét. A mondottak igazolását ott hiánytalanul megtalálja.
