A ​rejtőzködő elme 6 csillagozás

Egy fiziológus széljegyzetei
Ádám György: A rejtőzködő elme

A könyv az emberi tudattalanról szól. Vagyis öneszmélésünk, magunkról való tudásunk állandó ingadozásairól, amelyek megszabják érzéseinket, cselekedeteinket, gondolkodásunkat. Az ember viselkedésének rejtett mozgatórugóiról kíván átfogó biológiai, pszichológiai és világlátási összképet nyújtani a tapasztalt agykutató látószögéből.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tudomány – Egyetem

>!
Vince, Budapest, 2004
160 oldal · ISBN: 9639552437

Enciklopédia 22


Kedvencelte 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Video>!
Ádám György: A rejtőzködő elme

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Az agy nem tudatos tevékenységnek döntésekben és viselkedésben való nagy szerepét hangsúlyozza (semmi köze a freudi tudattalanhoz, nem áltudomány :).

koppy>!
Ádám György: A rejtőzködő elme

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Nagyon érdekes kötet, sokat lehet belőle tanulni az emberi agy működéséről. Számomra néhol kicsit nehezen érthető, de ez abból adódik, hogy lőtte egyáltalán nem foglalkoztam a témával. Bárkinek merem ajánlani, akit kicsit is érdekel a téma.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

A gyógyszernek nemcsak hatnia kell, hanem „tetszenie” is, ezt fejezi ki a „placebo” megjelölés, a „piacere” (tetszeni) ige egyes számú első személy jövő ideje: „tetszeni fogok”. A kifejezést állítólag már évszázadokkal ezelőtt használták. Ha hinni lehet a különböző, jobbára angolszász irodalmi forrásoknak, a terminus bibliai eredetű és a keresztény esti ima része (Webster's Universal College Dictionary, Random N. Y., 1997). A 116. zsoltár 9. versszaka latin változatából került át az angol nyelvű orvosi szóhasználatba. „Placebo Dominó in regioné vivorum”: „tetszeni fogok az Úrnak az élők világában”.

107. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Kapcsolódó szócikkek: placebo · zsoltár
Carmilla >!

Néhány úttörő agysebész merész működése folytán a 20. század közepén mintegy 20-30 éven át nagy teret kapott a pszichosebészeti irány, amelynek művelői a nyitott koponyán át végzett beavatkozások lélektani következményeit elemezték. Ezen irányzat sajátos, ellentmondásos „színfoltja” a portugál Egas Moniz (1874-1955), aki az amerikai állatkísérleti adatokat azonnal emberre alkalmazva néhány súlyos szkizofréniás betegen az egész homloklebenyt műtétileg leválasztotta az agyvelő többi részéről. Ennek következtében az addig kezelhetetlen betegei nyugodt, jámbor ápoltak lettek. A „frontális leukotómia” azonnal feltűnő „karriert” futott be: 1949-ben Moniz megosztott Nobel-díjat kapott, ámbár durva, visszafordíthatatlan károsodásokat okozó műtéti eljárását évekig vitatták és támadták. Ma már sehol nem alkalmazzák! (Adalék a Nobel-díjak tanulságos történetéhez!)

105. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Kapcsolódó szócikkek: 1949 · Egas Moniz · Nobel-díj
Carmilla >!

1. Klüver és Buey amerikai kutatók már 1939-ben megfigyelték majmokon, hogy az agyi halántéklebeny féloldali vagy páros sérülése ellenoldali vagy mindkét térfélre kiterjedő érzékeléshiányt, szorongás- és félelemmentességet, emlékezetkiesést okoz.
2. Az emberi klinikumban ezzel párhuzamosan különböző szerzők azt tapasztalták, hogy a fali (parietális) lebeny aszimmetrikus (általában szubdomináns, tehát jobb oldali) sérülése teljes vagy részleges figyelemkieséssel jár az ellenoldali (általában a bal oldali) látótér és testfél eseményeinél. Az ellenoldali agyfélteke roncsolódásának következményét a fél látótér és/vagy a testfél érző működése kimaradásakor szenzoros negligenciának (sensory neglect) nevezik. Ezt a két, egymástól független adatsort próbálják úgy magyarázni, hogy a temporo-parietális agylebeny egészének vagy egy részének épsége szükséges feltétele a tudatos figyelmi összpontosításnak.

45. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Kapcsolódó szócikkek: 1939 · agyféltekék
Carmilla >!

(…) A pszichoanalízis gyakorlatában jól ismertek azok a sajnálatos esetek, amikor a gyanútlan páciensnek éppen az orvos hívja fel figyelmét (tehát tudatosít) nem létező relációkra (pl. szüleihez való viszonyára). A legtöbb esetben a tudattalanítás, a gyógyító felejtés hatásosabb terápia, mint a tudatosítás.

55. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Carmilla >!

(…) Íme Kahneman egy jellemző példája az általa javasolt „hedonisztikus” pszichológia folyamatainak jelentőségéről a racionális döntésben: egy veseátültetés előtti döntési eljárásban nemcsak a (tudatosan mérhető) szervkilökődés kockázata mérlegelendő, hanem a transzplantáció elmaradása esetén a tartós dialízis miatt a betegre ható jövőbeni, esetleges (tudattalan) emocionális stresszhatás is.

167. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Carmilla >!

Sok ember szinte nem akarja elhinni, hogy ha egy üveggolyót egyszerre az egymásra kulcsolt mutató- és középujja begyének bőréhez nyomva forgat, akkor valóban egyetlen golyó forgásáról van szó, annyira két különálló golyó illúziója keletkezik! Arisztotelésznek tulajdonítják ugyanennek a tapintási csalódásnak első leírását: ha keresztbe tett ujjainkkal orrunkat gyengéden megdörzsöljük, két orrhegyet érzünk.

64. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
Carmilla >!

Megállapított tény, hogy az anyaméh viszonylag „lármás” környezet. Elsősorban maga az anya által kibocsátott hangok serkentik az éppen kialakulóban levő hallásrendszer neuronjait. Ide tartozik az anya szívverése, bélmozgásainak zaja stb. De az anya teste által keltett hangingereken kívüli, külvilági zajok is, megszűrve ugyan és letompítva, eljuthatnak a magzati hallószervbe. A fogamzás utáni 20. héttől kezdve a hallósejtek a belsőfülben már kezdetlegesen működnek, a 30-32. héttől pedig már agykérgi elektromos válasz is kiváltható. A magzat gyorsuló szívverése ekkor már jelzi, ha szokatlanul nagy lármát észlel. Több kutató leírta, hogy az újszülött csecsemő előnyben részesíti anyja hangját más női hangokkal szemben, sőt tanulni is képes belőle.

80. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Carmilla >!

… […] Damasio is felsorolja azokat a bizarr, szokatlan klinikai eseteket, amelyek során a homloklebenysérült ember viszonylag sikeresen meggyógyul, visszakerül a tevékeny munkába, „csupán” a sérülés előtti személyiségét veszíti el végérvényesen. A leghíresebb beteg ezek között az a 25 éves amerikai vasúti munkás, Phineas Gage volt, akinek 1848-ban történt (!) homloklebenyi balesetét gondos orvosok még akkor pontosan leírták, dokumentálták. A koponyáját robbanás során fémrúd fúrta át homloktájon, a balesetet 12 évvel élte túl, teljesen megváltozott személyiségi jegyekkel! A koponyacsont és a fémtengely ma is megvan.

87. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Kapcsolódó szócikkek: 1848 · António Damásio · baleset · Phineas Gage · személyiség
Carmilla >!

Nerval szinte teljes írói műve az álmodás köré összpontosul, egy helyen azt írja, hogy „az álom egy második élet”. Valéry pedig így ír: „A tudat és az álom csaknem ugyanannak a funkciónak két variánsa.” Mindkét költői megállapítást igazolni látszik a mai élettani kutatás.

131. oldal (Vince, 2004)

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei

Kapcsolódó szócikkek: álom · Gérard de Nerval · Paul Valéry
LiloHari>!

Tény, hogy ha egy feladatra hosszabb ideig nem gondoltunk, utána lényegesen tisztázottabb, a megoldáshoz sokkal közelebb álló formában tér vissza tudatunkba, mint ahogyan onnan kiesett. Ki tisztázta közben? Ki hozta közelebb a megoldáshoz? Nyilvánvalóan mi magunk, miközben tudat alatt dolgoztunk rajta.. bizonyos, hogy van egy határ, amelyen túl nem kell a tudatos gondolkodást erőltetnünk. Vannak pillanatok, amikor jobb egy időre a feladatot békén hagyni.. Ha a feladatnak és magunknak is némi nyugtot hagyunk, a következő nap többre mehetünk. „Kommt Zeit, kommt Rat” – mondja a német közmondás.

136. oldal

Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei


Hasonló könyvek címkék alapján

Erdős Attila: Felvágós könyv
Berend Mihály: Genetikai ábécé
Giulia Enders: Bélügyek
Steve Parker: Az emberi test
Tamássy Klára: Barangolás a bél körül
Fehér László: Különös növények
Hámori József: Mi a neurobiológia?
Tom Jackson: Agyunk titkai
Beau Lotto: Láss csodát
Mindent az emberi testről