Gondold ​újra! 16 csillagozás

Adam Grant: Gondold újra!

„Ha ​a tudás hatalom, akkor tudni, hogy mit nem tudunk, maga a bölcsesség.”

Az intelligenciára hagyományosan a gondolkodásra és tanulásra való képességként tekintünk. Gyorsan változó környezetben, eddig nem tapasztalt kihívások esetén azonban ennél is többet számít, hogy képesek vagyunk-e megkérdőjelezni, amit eddig biztosra vettünk, és elfelejteni, amit korábban már megtanultunk, majd új szempontok alapján újrarendszerezni az információkat – vagyis az igazságot kereső tudós módjára gondolkodni. Ez azonban nem megy könnyen, hiszen sokkal kényelmesebb a megingathatatlannak hitt véleményünket körmünk szakadtáig védelmezni, másokat a saját igazunkról győzködni, és előítéletek és sztereotípiák mentén élni az életünket.
Adam Grant szervezetpszichológus, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Üzleti Karának kiemelkedő oktatója ezért arra keresi a választ, hogyan sajátíthatjuk el az újragondolás művészetét, és miként tehetjük az iskoláinkat, munkahelyeinket és egyéb közösségeinket… (tovább)

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2021
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635650798
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2021
376 oldal · ISBN: 9789635651436

Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 57


Kiemelt értékelések

julcseee P>!
Adam Grant: Gondold újra!

Kissé néhol tömény, de nagyon hasznos olvasmány arról, hogy a tudásunkat időről időre meg kell kérdőjelezni „újra gondolni”, hogy hogyan kell „jól” veszekedni (sőt a veszekedés szó nem is jó, vitatkozni inkább), konkrét példákon keresztül mutatja be az elméletét, például híres cégvezetőkön keresztül. Legszívesebben a könyvet az összes vezetőnek odaadnám kötelező olvasmányként.

Nagy_Barna>!
Adam Grant: Gondold újra!

Adam Grant professzor nagyon fontos témáról írta legújabb könyvét. Arra mutat rá, hogy ha eredményesek akarunk lenni, akkor nem elég a tudásunkat gyarapítani, időről időre szükség van a korábban elsajátított ismeretek megkérdőjelezésére is. Én maximális híve vagyok a zéró alapú gondolkodásnak, hogy időnként érdemes megvizsgálni, hogy a jelenlegi tudásunkkal is ugyanúgy csinálnánk-e amit csinálunk. Mert nagy úr a megszokás, és lássuk be, jól esik a megszerzett szakértelmünkre, tapasztalatainkra, és az azok alapján kialakított best practicekre támaszkodni. De rendkívül fontos meglátnunk, amikor már nem az a jó megoldás. Mivel mi rendszeresen megtettük ezt az elmúlt években, a gyakorlatból is igazoltnak érzem azt, amit körbejár a könyv. Nagyon jó írás lett, igazi hiánypótló remekmű, amivel a professzor fel is iratkozott a kedvenc íróim listájára.

Nikoletta_Klein>!
Adam Grant: Gondold újra!

„Alázat kell hozzá, hogy felülvizsgáljuk múltbeli elköteleződéseinket, kétely kell hozzá, hogy megkérdőjelezzük jelenlegi döntéseinket, ahhoz pedig kíváncsiság, hogy máshogy képzeljük el jövőbeni terveinket.”

A könyv legfontosabb üzenete, hogy „identitásunk nyitott rendszer, ahogy az életünk is az”. Ahogy nem kell, hogy örökre régi vágyképeink határozzák meg az utunkat, azt, hogy merre tartunk vagy mivé akarunk válni, úgy a véleményünket is felülvizsgálhatjuk új információk alapján. A lehetőségeink újragondolásának legegyszerűbb módja, ha megkérdőjelezzük, amit naponta teszünk, gondolunk. Sosem volt ennél aktuálisabb az újragondolás képességének fontossága, hiszen életünk szinte minden perce politikai és médiamanipulációk össztüzében telik. Fontos, hogy gondolataink szabadok maradhassanak, hogy átlássunk a manipuláción, az erőszakos propagandán. Ebben lehet segítségünkre Grant könyve, ami rengeteg szemléletes példát hoz az érthetőség jegyében illetőleg gyakorlati tanácsokat is kínál azoknak, akik felismerik, hogy a tudás fejlődhet, egyetlen rögzült norma sem vehető készpénznek, és az információfogyasztás során ennek megfelelően hajlandóak árnyaltabb nézőpontokat is magukévá tenni.

Agnes_Baranyai>!
Adam Grant: Gondold újra!

Rengeteg hasznos tanaccsal teli erdekes konyv. Kevesebb bezos es tobb sajat elmeny jobb lenne, de mindenkeppen hasznos konyv.


Népszerű idézetek

Nikoletta_Klein>!

Ha valaha elhagyjuk a Föld bolygót, valószínűleg újragondoljuk némely embertársunkkal szembeni érzésünket. Egy pszichológuscsoport tanulmányozta, milyen hatással van a világűr az ember belső világa. Több mint száz űrhajós lelkében zajló változásokat értékelték interjúk, felmérések és önéletrajz-elemzések alapján. Az űrből visszatérve az űrhajósokat kevésbé foglalkoztatja az egyéni teljesítmény és a személyes boldogság, és jobban törődnek a köz javával. „Az ember azon nyomban globális tudatot fejleszt ki […] intenzív elégedetlenséget él meg a világ állapotával kapcsolatban, és kényszert érez, hogy tegyen érte valamit – elmélkedett Edgar Mitchell, az Apollo-14 űrhajósa. – Onnan, a Holdról a nemzetközi politika olyan kicsinyesnek látszik. Az ember legszívesebben grabancon ragadna egy politikust, odavonszolná magával negyedmillió mérföldnyire innen, és így szólna: Ezt nézd meg, te gazember!”

149. oldal

Nikoletta_Klein>!

Az emberek sokszor nem azért nem fogadnak meg egy tanácsot, mert nem értenek egyet vele. Néha a rájuk nehezedő nyomásnak állnak ellent, és annak az érzésnek, hogy valaki más irányítja a döntéseiket.

172. oldal

Nikoletta_Klein>!

A többséghez képest mit gondolunk, mennyit tudunk a következő témákról – többet, kevesebbet vagy ugyanannyit?

– Miért lett az angol az Egyesült Államok hivatalos nyelve?
– Miért égettek el Salemben nőket a máglyán?
– Milyen munkát végzett Walt Disney, mielőtt megrajzolta Mickey egeret?
– Melyik űrrepülésen figyelték meg először a kínai nagy falat?
– Miért befolyásolja az édesség fogyasztása a gyerekek viselkedését?

Egy vizsgálatsorozat keretében például a résztvevőknek azt kellett értékelniük, hogy többet vagy kevesebbet tudnak-e a legtöbb embernél a fentiekhez hasonló egy-egy témakörben, majd kvízkérdésekre kellett válaszolniuk, hogy a tényleges tudásukat lemérjék. Minél jobbnak gondolták a tudásukat, annál inkább túlértékelték önmagukat – és annál kevésbé érdekelte őket a tanulás és a tanultak frissítése. Ha úgy gondoljuk, hogy többet tudunk a történelemről vagy a természettudományokról, mint a többség, jó eséllyel kevesebbet tudunk, mint gondolnánk. Ahogy Dunning szellemesen megjegyzi: „A Dunning-Kruger-klub első szabálya, hogy az ember nem tudja, hogy a Dunning-Kruger-klub tagja.”
Ha úgy éreztük, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatban rendelkezünk némi tudással, akkor gondoljuk át újra! Amerikának nincs hivatalos nyelve, Salemben feltételezett boszorkányokat akasztottak fel, de nem égették meg őket, nem Walt Disney rajzolta a Mickey egeret (egy Ub Iwkers nevű animátor munkája volt), az űrből valójában nem látható a kínai nagy fal, a cukor átlagos hatása a gyermekek viselkedésére pedig nulla.

53. oldal

Nikoletta_Klein>!

Ha egyszer a sztereotípiák kialakultak, lelki és társadalmi okokból egyaránt nehéz megszabadulni tőlük. […] meggyőződéseink olyanok, mint a szemüveg. Arra használjuk őket, hogy rajtuk keresztül értelmezzük a világot, és tájékozódjunk a környezetünkben. A nézeteinkre leselkedő veszélyek pedig megrepesztik az üveget, amitől elhomályosul a látásunk. Természetes, hogy ilyenkor válaszul védekezünk […], különösen akkor leszünk ellenségesek, ha a nézeteinkről, amelyeket védelmezni igyekszünk, legbelül tudjuk, hogy hamisak.

148. oldal

Nikoletta_Klein>!

John Stuart Mill filozófus szerint „Csak azok boldogok, akiknek a boldogságon kívül más céljuk is van: mások öröme, az emberiség sorsának jobbítása, vagy akár valamilyen művészi tevékenység vagy cselekvés, amelyet nem eszköznek, hanem önmagában is ideális célnak tekintenek. Valamilyen más célt követve, az odavezető úton találjuk meg a boldogságunkat.”

272. oldal

Nikoletta_Klein>!

Identitásunk nyitott rendszer, ahogy az életünk is az. Nem kell, hogy örökre régi vágyképeink határozzák meg, hogy hová tartunk, vagy mivé akarunk válni. A lehetőségeink újragondolásának legegyszerűbb módja, ha megkérdezőjelezzük, amit naponta csinálunk.

274. oldal

Chi >!

Úgy vélem, a jó tanárok új gondolatokkal, a kiváló tanárok új gondolkodásmóddal ismertetnek meg bennünket. […] Végtére is az oktatás lényege nem pusztán az, hogy a fejünkben információt halmozzunk fel. Sokkal inkább a kialakított szokásokról szól, például, hogy folyamatosan finomítjuk a vázlatainkat, és a készségekről, amelyeket a folytonos tanulás érdekében sajátítunk el.

norakch>!

Ha megkérdőjelezzük magunkat, attól kiszámíthatatlanabbnak érezzük a világot. Ilyenkor be kell ismernünk, hogy a tények megváltozhatnak, és ami egykor helyes volt, ma már esetleg helytelen. Azoknak a dolgoknak az újragondolása, amelyekben mélyen hiszünk, fenyegetheti identitásunkat, ráadásul olyan érzésünk támadhat, mintha elveszítenénk önmagunk egy részét.

12

Nikoletta_Klein>!

A legutóbbi századfordulón az internetben az volt a legígéretesebb, hogy különböző nézőpontokat tárhat majd elénk. Mivel azonban a világháló több milliárd friss hangot és nézőpontot vont be a kommunikációba, a félretájékoztatásnak és a dezinformációnak is fegyvere lett. […] A hírfolyamainkban ki kell pukkasztanunk a szűrőbuborékokat (filter bubbles), kapcsolati hálónkban pedig fel kell számolnunk a visszhangkamrákat (echo chambers). Elég volna csak megmutatni egy kérdés másik oldalát, és az emberek máris nyitottabbá és tájékozottabbá válnának.

188. oldal

Nikoletta_Klein>!

A pályaválasztás folyamatában a korai zárás gyakran akkor kezdődik, amikor a felnőttek megkérdezik a gyerekektől: mi leszel, ha nagy leszel? Ha a gyerek eltöpreng ezen a kérdésen, attól rögzülhet a munkával és önmagával kapcsolatos szemléletmódja.* „Ma már azt gondolom, ez az egyik legfölöslegesebb kérdés, amelyet felnőtt gyereknek feltehet – írta Michelle Obama. – Mi leszel, ha nagy leszel? Mintha a felnőttség lenne a végállomás. Mintha egy adott ponton valamivé válnánk, és ezzel be is fejeztük.”

*Van más gondom is ezzel a kérdéssel: arra ösztönzi a gyerekekt, hogy elsősorban a munka határozza meg az identitásunkat. Ha megkérdeznek, hogy mik szeretnénk lenni felnőttkorunkban, az egyetlen társadalmilag elfogadható válasz valamilyen foglalkozás. A felnőttek azt várják, hogy a gyerekek ilyenkor valami fennköltet válaszolnak, olyasmit, hogy nagyszerűek lesznek, mint az űrhajósok, hősök, mint a tűzoltók, vagy ihletett alkotók, mint a filmrendezők. Nem mondhatják, hogy csak egy stabil munkára vágynak, azt meg plána nem, hogy remélik. jó apa vagy kiváló anya válik belőlük – avagy gondoskodó, kíváncsi ember. Bár én megélhetés céljából tanulmányozom a munkát, nem hiszem, hogy ez határozna meg engem.

258-259. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jonice Webb: Ismeretlen érzelmek
Erich Fromm: A szeretet művészete
Robert Wright: A buddhizmus élő igazsága
Mary Aiken: Cybercsapda
David A. Clark – Aaron T. Beck: Szorongás és aggodalom munkafüzet
Bill O'Reilly – Martin Dugard: Lincoln
Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.
John Holt: Iskolai kudarcok
Robert Macfarlane: Lennvilág
Steven Pinker: Az erőszak alkonya