A ​mélység népe és az erdő asszonyai 12 csillagozás

Abraham Merritt: A mélység népe és az erdő asszonyai

A XX. század első fele az amerikai fantasztikus irodalom aranykora volt: a különböző magazinokba ekkor írt H. P. Lovecraft, Robert E. Howard, Catherine L. Moore, Seabury Quinn, Clark Ashton Smith, Robert Bloch, vagy kicsivel később Ray Bradbury.

Sorozatunkban szeretnénk bemutatni az – erre érdemes – ismeretlen szerzők írásait, valamint az ismert kedvencek még meg nem jelent egyes műveit: jelen kötettel a ma már klasszikussá vált Abraham Merritt novelláit.

A kötetben szereplő novellák:
A Sárkányüvegen túl
A mélység népe
Három ódon francia sor
A kőisten medencéje
Az erdő asszonyai
A méhkirály
Az utolsó költő és a robotok

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A fantasztikus irodalom klasszikusai Attraktor

>!
Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2018
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155601668 · Fordította: Grób László, Kiss Sándor, Imre Eszter

Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

zamil>!
Abraham Merritt: A mélység népe és az erdő asszonyai

Igazi vegyes felvágott volt ez a gyűjtemény. Volt itt jó és volt itt gyenge novella is.
A kötetből talán a legjobb novella számomra a A méhkirály és Az erdő asszonyai. A többi elég egy kaptafás kaland történet, amik a kor magazinjainak elvárásainak felelnek meg. Az utolsó novella kísérlet, ami biztos egyedi volt abban az időben, de mára elavult.
Ettől független örülök ennek a sorozatnak is, bár a Deltás MM sorozathoz nem ér fel, annak van valami varázsa a narrátor miatt.

Voorhees>!
Abraham Merritt: A mélység népe és az erdő asszonyai

Jelentős számú könyv sorakozik a polcomon az Attraktor kiadótól, a 20. század fantasztikus irodalma klasszikusainak írásai közül. Úgy gondoltam, év végére egy Abraham Merritt kötet jó választásnak bizonyul majd. Nem is csalódtam. Mivel a kötet több, válogatott, rövidebb lélegzetű novellát tartalmaz, egyenként értékelem ezeket az eltérő téma miatt.

A Sárkányüvegen túl: Egy rövid, de annál ütősebb novella, a Tiltott Város kifosztásának időszakából. Rövid terjedelme ellenére a műfaj összes jelentősebb jegyét felvonultatja. Kiszámítható, de kellemes szórakozás. Témáját tekintve kicsit hasonló a „Három ódon francia sor” novellához, de annál kicsit talán jobb, izgalmasabb. 4/5.

A mélység népe: A kötet talán legerősebb írása, témáját illetően leginkább Lovecraft-ra hajaz. Egy túlélő beszámolója az emberiség által addig nem ismert, fel nem tárt világban látott borzalmakról. A gusztustalanságokat illetően Merritt nem szívbajos, és bizony elég sok borzongást sűrített bele ebbe a 20 oldalba. Csodálkozom, hogy annak idején miért nem a Weird Tales hozta le, teljesen beleillene a magazin spektrumába. 5/5.

Három ódon francia sor: A kísérletező tudós klasszikus szerepét vonultatja fel, a színtér az első világháború csatamezője. A kísérleti alany egy katona, aki minden bizonnyal élete legbizarabb élményét éli át. És, amint azt sejteni lehet, a kezdetben oly erősnek tűnő racionális magyarázat kezd eléggé megkopni a végére. Kevésbé izgalmas, ám annál elgondolkodtatóbb. 4/5.

A kőisten medencéje: A kötet legrövidebb írása, így is azonban teljes történet. Hajótörést követően egy lakatlan szigeten elszenvedett borzalmak a téma. Elég ütős rövid terjedelme ellenére is. 5/5.

Az erdő asszonyai: Már nagyon vártam ezt a novellát, több helyen is olvastam a méltatását. Az első világháborút megjárt veterán gyógyulni érkezik a gyönyörű fenyvesek közé, amik talán még élőbbnek tűnnek mint kellene. A novella témája felfogható az ember pusztító tevékenységeként a természet ellen, így témája akár még ma is aktuális lehet, bár Merritt korában még nem ismerték a klímaváltozást. Lassan indul, szépen építkezik, izgalmas végkifejlettel. Ilyen egy igazi fantasztikus horror novella. Viszont csodálkozom, annak idején miért a Weird Tales hozta le, ugyanis a téma kevéssé vág a lap akkori arculatába. Nem az a misztikus borzongós, tipikus horror. Ennek ellenére, vagy épp ezért nekem nagyon bejött. 5/5.

A Méhkirály: Az alakváltás témáját feldolgozó novella. Az 1934-es változat nekem jobban tetszett, az 1936-os változatból kimaradt egy izgalmas jelenet. 4/5.

Az utolsó költő és a robotok: Témáját illetően inkább sci-fi, semmint horror vagy fantasy, ebből kifolyólag nekem ez jött be a legkevésbé a kötetben szereplő írások közül. Egy, az emberiség kötelékéből kilépő, és a világtól elvonuló tudós fura harca az emberiség felett az uralmat átvevő robotok ellen. Nehezen érthető motivációk, ellenszenves szereplők, közöny a robotok és az emberek oldalán is. Nem az én zsánerem, és nem talált meg engem az írás. 3/5.

Összességében az Attraktor fordítói gárdája színvonalas munkát végzett. A novellák keletkezési körülményeit illetően azért közölhettek volna több információt. Nem egy Delta Vision minőség, de hálásnak kell lenni, hogy valaki felkarolta az amerikai fantasztikus irodalom aranykorszakának írásait, és kiadja magyarul. Köszönet érte @Attraktor kiadó!

Mortii>!
Abraham Merritt: A mélység népe és az erdő asszonyai

Merritt az egyik legismertebb szerzője a sorozatnak, így itt egyértelműen minőségibb történetekről olvashatunk, bár nyilván nem ezek a szerző legkiemelkedőbb alkotásai.

A Sárkányüvegen túl: Régiségbúvár történet. Erős kezdés!

A mélység népe: HPL és CAS történeteit juttatja eszembe.

Három ódon francia sor: Háborús történet, melyben a halál utáni életet tapasztalja meg a főhős, egy kísérlet keretein belül. A sebész orvos, hipnózissal magyarázza a történteket, de Laveller, a kísérleti alany kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a túlvilágon járt. Bár nem egy igazi rémtörténet, nekem nagyon tetszett!

A kőisten medencéje: Egy expedíció Új-Guineában egy elátkozott bálványra bukkan. Gyakorlatilag a sztori ennyi. Gyors és rövid, pont emiatt élvezhető az egyébként klisés történet.

Az erdő asszonyai: Kétségtelenül ez a legérdekesebb történet mind közül. A természetbarát McKay rábukkan egy olyan erdőre, ahol a fák valóban élnék. A megmaratt kis liget évszázadok óta harcban áll a közelben élő családdal, és mindkét oldalon jelentős veszteségeket jegyeznek. McKay valójában a végjátékba csöppen, és természetesen a fák oldalára áll. A sztori ereje a különlegességében rejlik!

A méhkirály: A kötetben egy eredeti, és egy későbbi, szerkesztett változat is olvasható. Az eredeti változat kicsit terjengősebb, ezáltal hosszabb is, de semmit nem von le értékéből. A sztori egy emberi átalakulásról szól.

Az utolsó költő és a robotok: A magyar tanárok legutálatosabb frázia jutott eszembe erről a történetről: „Vajon mire gondolt a költő?!” És tényleg! Ez a novella csak kérdéseket hagyott maga után.


Népszerű idézetek

Voorhees>!

Megrántottam a láncot. Nem mozdult. Aztán eszembe jutott a láthatatlan Lény az oltár fölött. Lekuporodtam a kőtömb tövébe és zokogni kezdtem. Ott voltam egyedül a különös fények között, a megbúvó, ősi iszonyattal a fejem fölött, egy rettenetes, elgondolhatatlan Lénnyel, ami a rémületet ontotta magából…

A mélység népe, 41-42. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan II.
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft legjobb művei
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni
H. P. Lovecraft: Árnyék Innsmouth fölött
Ted Chiang: Érkezés és más novellák
Ray Bradbury: Gyógyír búskomorságra
George R. R. Martin (szerk.): A Fekete Lap napja
Stephen King: Éjszakai műszak