A ​giccs, a boldogság művészete 3 csillagozás

Abraham Antoine Moles: A giccs, a boldogság művészete Abraham Antoine Moles: A giccs, a boldogság művészete

"Modern értelmezésben a »giccs« szó Münchenben bukkan fel 1860 táján. Jól ismert délnémet kifejezés ez: »kitschen«. Köznyelvi értelemben azt jelenti, hogy összetákolni, nevezetesen öreg bútorokból újakat csinálni; a »verkitschen« pedig annyi, mint kéz alatt elsózni, valamit rátukmálni valakire ahelyett, amit tulajdonképpen venni akar; egy alsóbbrendű etikai gondolat húzódik meg mögötte, a hitelesség, az autentikusság tagadása.
A giccs bazári áru, »bóvli« (Duden értelmező szótár): olyan művészeti melléktermék, amely létét a tömeges árutermelésnek köszönheti abban a társadalomban, ahol az áruház – a pályaudvarral egyetemben – a modern idők templomának szerepét tölti be." (A. Moles)

>!
Háttér, Budapest, 1996
188 oldal · ISBN: 9638128259 · Fordította: Orosz Magdolna, Albert Sándor
>!
Gondolat, Budapest, 1975
188 oldal · ISBN: 9632801717 · Fordította: Orosz Magdolna, Albert Sándor

Enciklopédia 4


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

    Egy szükséglet annál erősebbé válik, minél inkább elfojtják; márpedig a játék igénye nemcsak a gyermekkort jellemzi, hanem az embert általában, biológiai szükségleteinek kielégítése után.

132. oldal, X. A funkcionalizmus válsága és a neogiccs - 5. (Háttér, 1996)

>!
Carmilla 

A giccs: a társadalmilag szentesített, mértéktartó, megnyugtató ízléstelenség örömeiben való általános, titkos osztozás. In medio stat virtus: a giccs a középszerre jellemző erény.

18. oldal, II. A giccs behatolása az életbe - 4. A giccs egyetemessége (Háttér, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: giccs
>!
volna

A fogyasztás a tömegek új öröme, fogyasztják Mozartot, a múzeumokat vagy a napsütést, fogyasztják a Kanári-szigeteket, nyolc nap alatt végigrohanják Spanyolországot (Morin).

II. 1. Az egyetemes fogyasztás

>!
Carmilla 

A vallási giccs egyike a giccs legelterjedtebb megjelenési formáinak.

33. oldal, IV. A giccs tipológiájának vázlata - 3. (Háttér, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: giccs
>!
Carmilla 

A giccs édes és megnyerő, állandó és mindenütt jelenvaló, életünkkel egy szinten levő jelenség, mely nem kíván más erőfeszítést, mint egy kis modern és csak javasolható agytornát, emellett „egészséges” (!), és mentes az abszolút művészet minden bűnös szertelenségétől és túlzásától: ezért is került olyan bensőséges, intim viszonyba a vallással, mihelyt ez tömegvallássá vált.

177. oldal, XIII. Összefoglalás - 5. (Háttér, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: giccs
>!
Carmilla 

    A lényeges problémát Nietzsche megjegyzése veti fel: „Egy zene csupán attól a pillanattól fogva válik bűvös hatásúvá, midőn saját múltunk hangját halljuk kicsendülni belőle.”
    Úgy tűnik, pontosan ez a giccszene sikerének oka: múltunk, a múlttal való bizalmas viszonyunk, elmúlt hétköznapiságunk hangja szólal meg benne.

98. oldal, VIII. Giccs a zenében - 2. (Háttér, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · zene
>!
Carmilla 

A szupermarket kiszorítja a nagyáruházat a közönség tudatából, és teljesen eltérő lélektani értékrendszert hoz létre. Megszületik általa az elosztási lánc kevésbé gazdag, középszerű alakzata: e lánc minden szeme nagyjából egyforma, összetartója pedig a vásárlási láz és a szédület, amely egyfajta „ünnepnek”, a vásárlás ünnepének hangulatát akarja felkelteni, és azon fáradozik, hogy a vevő nagylelkű ráadásként jó világítást, színeket, tisztaságot mosolyt is kapjon, s ugyanakkor korlátozás nélkül hozzájusson a tárgyhoz.

130. oldal, X. A funkcionalizmus válsága és a neogiccs - 5. (Háttér, 1996)

>!
Carmilla 

    A giccs örömet okoz a tömegtársadalom tagjainak, kitartóan és diszkréten munkálkodik, és az öröm által lehetővé teszi számukra, mint már megállapítottuk, hogy másodlagos igényeket formáljanak, és az érzelgősségtől eljussanak az érzéshez.

62. oldal, V. A giccs alapelvei - 5. (Háttér, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: giccs
>!
Carmilla 

A giccs diadalra jutásának idején épült városok építészetének legnagyobb része ragyogóan illusztrálja e témákat (neotárgy és összezsúfolás), melyek legszemléletesebben az Osztrák-Magyar Monarchiában kristályosodnak ki olyan épületekben, mint a Hungária kávéház a csaknem teljesen ebben a korban épült Budapesten.

80. oldal, VI. A giccs fejlődéstörténete - 9. (Háttér, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · giccs
>!
_Andrea_

A tulajdonosi elidegenedés az embert tárgyakból rakott csigaházának foglyává teszi, egész élete azzal telik el, hogy legszűkebb környezetébe bezárkózva kitermelje ezt a csigaházat.


Hasonló könyvek címkék alapján

Schenk Lea: Időgéppel a képzőművészetben
Vadas József: Művészeti vademecum
Martos Gábor: „Ilyet én is tudok”
Umberto Eco: A rútság története
Andrew Ballantyne: Az építészet
Pitroff Pál: Bevezetés az esztétikába
Wladislaw Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai
Mircea Eliade: A jóga
André Gide: Visszatérés a Szovjetunióból
Diane Ducret: Hírhedt diktátorok asszonyai