Vacsora ​a vámpírral (A sötét hősnő 1.) 171 csillagozás

Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Az ​idei év legérzékibb olvasmánya…
Egyetlen pillanat örökre megváltoztathat egy életet…
Egy véletlen találkozás a sötét utcán olyan világba sodorja Violet Lee-t, amelyről még csak nem is álmodott soha – egy időtlen, kifinomultan elegáns és mérhetetlenül gazdag világba, ahol szépséges paloták állnak, melyekben fényűző mulatságokat rendeznek, s ahol egy baráti társaság kizárólag az élvezeteknek hódol. Egy olyan helyre, ahonnan nincs menekvés, bármily elszántan próbálkozik is vele Violet. Ám e világ minden kincse sem leplezheti a csillogó felszín alatt megbúvó sötétséget, amelyet a karizmatikus és életveszélyes Kaspar Varn testesít meg. Violet és Kaspar megadják magukat egy olyan szenvedélynek, amely egymástól távol eső világaik felett ível át – csakhogy ennek a szenvedélynek megvan a maga ára…
A Sötét hősnő sorozat második kötete az ŐsziRóza címet kapta. Abigail Gibbs Devon legsötétebb, legeldugottabb vidékén született és ott is nőtt fel. Jelenleg alapképzéses… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
GABO, Budapest, 2013
548 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636896607 · Fordította: Gázsity Mila

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Kaspar Varn · Violet Lee

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 34

Most olvassa 7

Várólistára tette 74

Kívánságlistára tette 66


Kiemelt értékelések

>!
nat
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Tulajdonképpen fogalmam sem volt arról, hogy mire számítsak, és ha számítottam is volna valamire, nos, erre biztosan nem :)
Nekem nagyon tetszett ez a könyv. Annak ellenére, hogy „legérzékibb olvasmánynak” nem mondanám.
Vámpíros, de nem a megszokott módon. Először váratlanul ért, hogy a főhősnő 17 éves. Azt hittem valami Alkonyat dolog lesz az egészből, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem. Mondhatjuk, hogy az írónőnek sikerült semmibe vennie a szokásos kliséket és szerintem egy egészen egyedit és kicsit furát :) alkotnia. A vámpírok itt tényleg vámpírok, a főszereplőnőnk enyhén szólva is stockholm szindrómás, a főszereplő erőszakos, és durva, és a kitalált világ meg enyhén szólva is fura, ráadásul tocsogunk a vérben.
Valahogy volt is cselekménye a könyvnek, meg nem is. A világ összetett, ugyanakkor meg kicsit zavaros, a leírások, a szerkezete könyvnek szintén más.
Engem nagyon megfogott ez a szokásostól merőben eltérő vámpír könyv. Violet Lee pedig nagyon jófej, vagány kislány :) Nagyon bírtam. Kaspar meg olyan, amilyen egy vámpír szerintem lenne, ha vámpírok léteznének :)

5 hozzászólás
>!
Lunèa_Charlotté
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Ez… Wow! Rengeteg vámpíros könyvet olvasok… De tényleg. És ez!! Wow! Annyira tökéletes vámpíros könyv volt , soha sem éreztem , hogy túl lenne dramatizálva. Az Írónő tökéletesen rálelt a vámpírok arcára. Végre egy olyan történet amiben a vámpírokat TÖKÉLETESEN kialakítottnak éreztem. Valahogy az olvasás közben volt egy olyan FTT és Alkonyat filingem. Habár mind a két sorozatot szerettem , mégis ez a könyv olyan a kettő ötvözete és még valami ami annyira különlegessé tette a történetet.
Szerintem aki végre egy normális vámpíros vagy paranormális romantikus könyvet kereset , azt kell mondjam , hogy szerintem ez … ez eszméletlenül jó volt. Picit kiszámítható , mégis meglepetésekkel teli , a cselekmény szép dús , és akcióból van bőven. Tele csavarokkal és elképesztő dolgokkal. Hihetetlen , hogy végre rátaláltam egy olyan vámpíros könyvre , amire azt mondom , hogy nem azért olvastam , mert voltak benne hülye helyzetek… Neeeem! Az Írónő valahogy rátapintott a vámpírok lényegére, megérintette azt amit annyi író akart…
És még valami. Annyit emlegették Romániát , hogy már azt hinné az ember , hogy minden második ember vámpír vagy valami vámpírölő/vadász… Már keresztül kasul jártam az egész országot és ott is élek… De soha az életben nem láttam egyet sem… Nah jó , pár éve éjjel az egyik utcán későn átsétál egy sötét ruhákba öltözött fazon , hosszú fekete kabáttal és napszemcsiben , ami kicsit bizarr látvány volt , de azt leszámítva , semmi… De attól még lehetnek csodák! :D
Bővebben: http://lalalunea.blogspot.ro/2014/04/abigail-gibbs-vacs…

>!
szilvamag_
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Jó kis könyv volt, nem bántam meg, hogy elolvastam, bár kissé hosszúnak éreztem, mintha a végére nemcsak a történet, de maga az író is elfáradt volna. Nagyon szívesen folytatnám tovább a sorozatot kár, hogy a kiadó elkaszálta.

>!
fuszi P
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Nem mondanám, hogy túlságosan sok mindent mozgatott meg bennem ez a könyv. Éreztem, hogy van benne potenciál, de valahogy mégsem jött át a dolog. Néhol kicsit zavarosnak, logikátlannak éreztem a történetet és sok kérdés maradt bennem. Az viszont mindenképpen pozitív, hogy a szokásostól eltérő cselekményt kaptunk, valamint a vámpírokat is egy egészen új megközelítésből ismerhettük meg és egy összetett világot tár elénk az írónő.

>!
Dyus33 P
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Először is, szögezzük le, hogy a kezdetektől kasparoid lettem!!!
Fenomenális volt a könyv, és a világa. Nagyon összetett, mégis kiforrott. Tudnék logikátlan részeket felhozni, de ahogyan a könyvben is írnak a Próféciáról, nem feladatunk, hogy bármit is értsünk belőle, csak el kell fogadjuk. Így hát elfogadtam ezt a mesét, ami rabul ejtett, meg is pörgetett, de nem engedett, mert biztos kézzel vezetett :)
Kiemelkedően kidolgozott minden karakter. Szinte kiléptek a lapokról a szereplők, ahogyan megelevenedtek előttem. Sokadik vámpírvilág épült fel a fejemben, semmi kecmec, Ők ragadozók. Kíváncsi leszek Atheneára, a többi világra, és a többi lényre is: Látók, Elkárhozottak, alakváltók. Bár mindenféle szerzetnek lenne egy ilyen könyve…
Gondolom, nem kell írnom, hogy kaparom a falat a folytatásért :)

>!
GABO, Budapest, 2013
548 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636896607 · Fordította: Gázsity Mila
>!
Odilia
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Délután úgy fogtam hozzá, hogy csak beleolvasok :) Hajnal fél4kor fejeztem be :) Egyszerűen beszippantott :))))
És miért a levonás, mert az első pár fejezet alatt nem is tudtam miért olvasom én ezt?! Valahogy az eleje nem működött …. de valahol elvesztem…. megbűvöltek …. és én is ott ragadtam Violettel és KASPARral! aki mostantól nálam toplistás pasi lett :)))
Tudom …. sorozat! de nem érdekel :) várni fogom a további részeket :)

Ui.
A borító szerintem borzalmas!

3 hozzászólás
>!
barbikaunatkozik
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Nem igazán tetszett ez a könyv. Az eleje jó volt Violet elrablásával és a Varn kastélyban való fogva tartással. Volt, hogy szórakoztam is rajta. Még a bálra való felkészülés is rendben volt, de aztán elszabadult a pokol. Most komolyan ezért bélyegezik meg a lányt? Mintha Kaspar ártatlan lett volna?! Ráadásul még inkább furcsállottam, hogy az említett férfiú nagyon elsziruposodik. Továbbá, elég zavaros volt ez a hősnő story-line is, nem volt jól kidolgozva. Bár ez igaz a karakterekre is. Nem is tudok olyan szereplőt mondani, akit csak halványan, de megszerettem, viszont volt valaki, aki nagyon irritált az Fabian volt. A reakciói. Én értem, hogy megbántottnak érzi magát, de a lány nem a barátnője. Nem is igazán akarok többet mondani róla.
Szóval nem tudom, hogy lesz-e folytatása, de nagyon meggondolom, hogy el akarom-e olvasni.

16 hozzászólás
>!
brena
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Igen lassan olvastam el,az első fele nekem rém unalmas volt..keményen küzdöttem vele…aztán felpörögtek az események és nagyon megtetszett,na és a vége:))hehe:))várom a folytatást!
Tényleg merőben új vámpíros könyv ez:)
A borító igen csak randa…

4 hozzászólás
>!
Elena_Deveraux P
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Ennyire vegyes érzéseim régen voltak egy könyvel kapcsolatban. Egyszerre imádtam és gyűlöltem. :D A karakterekkel is így voltam végig. Egyik pillanatban ki tudtam volna nyírni Violetet, a másikban meg szimpi volt…Ugyanezt éreztem a többinél is. A folytonos titkolózással meg, meg negyed igazságokkal az őrületbe kergettek és nem mindig pozitív értelemben. Ez a világ ami a lapokon elénk tárult igen érdekes, kíváncsi lennék a többi dimenzióra is. Ami a legjobban tetszett, ezért is a négy csillag az, ahogyan a vámpírokat ábrázolta az írónő. Igazi ragadozók, ösztönlények, nem a mostanság oly divatos nyálas csillámporos tündérkék….Itt néha még az én gyomrom is felfordult. :D

>!
vmonika_
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral

Hahaha, én kölcsönöztem ki először a könyvtárból!:D
Khm, szóval. :) Azt azért szeretném elmondani, hogy én is abszolúte kasparoid lettem.:) Egyszerűen imádtam ezt a (hogy Violet szavaival éljek) bunkót, aki végül azért őt is levette a lábáról. ;)
De istenem, hogy ebben a könyvben mennyi mindent történ! Igaz, hogy majdnem 550 oldal, de akkor is, csak kapkodtam a fejem. Volt ebben harc, vadászat, szenvedélyes viták, romantika, szerelmi háromszög (amit szerencsére hamar megoldott az írónő), és olyan fordulatok is, amiknél csak leesett állal bámultam. Tehát elég sűrű a cselekmény, ezért sem haladtam vele annyira, ezért az az egy csillag levonás.
A karaktereket viszont nagyon imádtam. A két főszereplőn tiszta hülye, főleg mikor egymás közelében vannak, de sebaj, így egészítik ki egymást. :D
A könyv váltott szemszögből íródott, így Violet és Kaspar gondolatait is megismerhetjük, habár Kaspar szemszöge ritkább, mint Violeté. Nagyon szerettem még a könyv humorát. És nem csak a párbeszédekből adódóakat, hanem a komikus szituációkat is, főleg a könyv elején, mikor szívatja egymást a két főszereplő. :)))
A vámpírvilág, amit az írónő megalkotott eléggé újszerű, nekem tetszett, remélem a következő kötetekben többet is megtudok róla.
Elsőkönyves író létére, szerintem nagyon tehetséges írónővel van dolgunk. Mondjuk, hogy mi lesz a második részben, azt nem tudom, és azt sem, hogy egyáltalán Violetékről fog- e szólni, mivel a könyv vége viszonylag lezárt, de mondjuk maradt egy-két nyitott szál.
Mindenesetre, én nagyon tudom ajánlani ezt a könyvet, nekem nagyon tetszett, és várom a következő részt. :)


Népszerű idézetek

>!
nykyriana

– Brutálisan hangzik. Át tudsz változni denevérré?
(…)
– Nem.
– Képes vagy folyóvízen átjutni?
– Igen.
– Beléphetsz egy házba meghívás nélkül?
– Nem.
– Miért?
– Mert az udvariatlanság lenne.

>!
DarknessAngel

– És ne szólíts kislánynak! Violet vagyok!
Egyetlen szempillantás alatt mellettem termett, a falnak nyomott, és kezét a nyakam köré fonta. Egyik ujját a nyakamon lüktető érhez szorította, és végigci-rógatta.
– Én meg az istenverte herceg vagyok!

>!
nykyriana

Eszem ágában sem volt lemenni, de Kaspar pillantásától meggondoltam magam. Alig értem azonban le, amikor pillantása szúróssá változott, mert addigra elolvasta a feliratot a pólómon… vagyis Lyla pólóján: „Napvilágnál nem csillogok, de Van Helsinget bármikor boldogan meghúznám!”

Kapcsolódó szócikkek: Violet Lee
>!
nykyriana

Épp most szakítottam egy lánnyal, aki még csak nem is volt a barátnőm. Ezért valami díjat érdemelnék.

Kapcsolódó szócikkek: Kaspar Varn
>!
csildom

A belső hangoknak igazán nem kéne ironizálniuk.

125. oldal

>!
Dyus33 P

     – Nos hát, sajnálom, hogy nem lehetünk mindannyian ennyire kasparoidok – jelentettem ki, és mellemen összefont karokkal hátradőltem.
     – Hogy micsoda? – horkant fel félig nevetve, félig morogva.
     – Szoktam szavakat gyártani. Te nem?

261. oldal, 37. fejezet - Violet

Kapcsolódó szócikkek: Kaspar Varn · Violet Lee
>!
nykyriana

Ébredj fel kislány, vagy halj meg álmodozva!

Kapcsolódó szócikkek: Kaspar Varn
>!
nykyriana

– Hű! – (…) – És kimehettek a napfényre?
– Igen, de azt kockáztatjuk, hogy szörnyen leégünk. Úgyhogy amennyiben azon morfondíroznál, hogy esetleg kilöksz a napra, úgy jobb, ha tudod, hogy nem halnék bele – (…) – Ha pedig úgy szeretnél eltenni láb alól, hogy megtömsz fokhagymával, akkor csak azt éred el, hogy büdös lesz a leheletem. Ha nyakláncot vennél nekem, rajta kereszttel, attól csak vallásosnak tűnnék, ha pedig szentelt vizet locsolnál rám, akkor talán kellemes illatom lenne tőle, de ez minden.

>!
DarknessAngel

A vámpírok nem kedves, szeretetteljes lények. Természetükből hiányzik a képesség a megváltozásra, alkalmazkodásra vagy mások elfogadására. Szeretetüket emberi lény nem nevezné szeretetnek, s a kéjvágy oly mértékben emészti őket, hogy mi azt sosem érthetjük meg. Nem úgy öregszenek, mint mi, emberek, hanem inkább úgy, mint egy kőszikla: fokozatosan kopnak, s lassan pusztulnak el, észrevehetetlenül lassan. A kő látszólag örökké fennmaradt, ahogy a vámpírok is.


Hasonló könyvek címkék alapján

Karen Chance: Holdvadász
Kresley Cole: A sötétség démona
Laurell K. Hamilton: Az alkony ölelése
Gena Showalter: Atlantisz
Christina Dodd: A sötétség lángjai
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Richelle Mead: Vérvonalak
Patricia Briggs: Megszólít a hold
P. C. Cast – Kristin Cast: Megkísértve