Jó ​közgazdaságtan a nehéz időkre 7 csillagozás

Jobb válaszok bonyolultabb kérdéseinkre
Abhijit V. Banerjee – Esther Duflo: Jó közgazdaságtan a nehéz időkre

Miért ​lassul a gazdasági növekedés?

Megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem?

Miért népszerűek a bevándorlásellenes politikusok?

Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?

Milyen hatással lesz a robotizáció a munkaerőpiacra és a jólétre?

Fokozza-e a társadalmi egyenlőtlenségeket a nemzetközi kereskedelem?

Lustává teszi-e az embereket a pénzbeli támogatás?

Hogyan kezeljük a migrációt?

A világ legégetőbb kérdéseire és kihívásaira aligha lehet egy 140 karakteres Twitter-bejegyzésben válaszolni. A közgazdászok megosztottak, a politikusok többsége pedig az orrunknál fogva vezeti a szavazóikat. Egyre kevesebb időnk van a közös beszélgetésekre, értelmes vitákra, hogy valódi válaszokat keressünk az emberiség jövőjének legnagyobb kihívásaira. Mindez csak gerjeszti elégedetlenségünket és a bizalmatlanságunkat – úgy tűnik, szinte lehetetlen kitörni ebből az ördögi körből.

Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo – közgazdasági… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2021
432 oldal · ISBN: 9789635650866 · Fordította: Garamvölgyi Andrea
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2021
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633049921 · Fordította: Garamvölgyi Andrea

Enciklopédia 5


Most olvassa 3

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

meseanyu P>!
Abhijit V. Banerjee – Esther Duflo: Jó közgazdaságtan a nehéz időkre

Tudatosan keresem mostanában azokat a könyveket, amelyek a világképemre tudományosan is magyarázatot adnak, mert egyrészt szeretem átlátni, hogy amit ösztönösen gondolok, vagy különböző véleményformálóktól hallok, tényleg megalapozottak-e, másrészt jól jönnek az érvek a más véleményen levőkkel folytatott vitákban. Ezt a célt ez a könyv is maximálisan teljesítette, nagyon sok jó példát írt, hogy hogyan lehetne jobbá tenni a világot, és azt is megmagyarázta, hogy amit én rossznak gondolok, miért is rossz. Stílusában viszont nekem kicsit száraz, túl szakmai, néhol nehezen követhető volt, nem annyira olvasmányos, mint vártam. Mindenesetre abszolút érdemes elolvasni még így is azoknak, akiket érdekelnek a világ dolgai, és akik nem akarják, hogy a tudatlanságuk miatt félrevezessék őket mindenféle politikusok és megmondó emberek. Közgazdásznak készülő lányomnak pedig mindenképpen ajánlani fogom.

Barbár>!
Abhijit V. Banerjee – Esther Duflo: Jó közgazdaságtan a nehéz időkre

A közgazdász szerzőpáros a szegénységtől a jólétig, és a jóléttől a jóllétig vezető utat vázolja fel könyvében. Napjaink legfontosabb kérdéseire keresik a választ, és úgy gondolják, hogy a jó gazdaságpolitika szerepe döntő fontosságú lehet a pozitív irányú változásokban. A fő problémát abban látják, hogy miközben csökken a szegénységben élők aránya, a vagyoni különbségek növekednek, és ez robbanáshoz vezethet. Van erre válaszuk, akárcsak a lassan közeledő klímakatasztrófa elkerülésére. Nem hagyják megválaszolatlanul a migráció problémáját sem, a bevándorlást statisztikai adatokra hivatkozva kívánatosnak tüntetve fel.
Ez utóbbi azért érdekes, mert egyik alapvetésük, hogy a pénz nem minden, a jó élethez más is szükségeltetik. Mondjuk a biztonság, amiről a könyvben egy szó sem esik. mint ahogy a terrorizmusról sem.
Érdekes könyv a világ mai állapotáról két liberális közgazdász szemével. Dicséretükre legyen mondva, felsorakoztatják az ellenvéleményeket is


Népszerű idézetek

Barbár>!

Ha folyton ugyanazokkal az emberekkel beszélgetünk, előbb-utóbb szinte mindenben azonos lesz a véleményünk. Egyre kevésbé fogadjuk el más közösségek véleményét, még akkor is, ha a miénk egészen biztosan téves.

145. oldal

Barbár>!

Világszerte közel egymilliárd ember él (egyharmaduk Indiában) olyan településen, ahol nincs szilárd burkolatú út, és nincs elérhető távolságban vasútvonal, a belpolitika pedig tovább súlyosbítja a helyzetet.

105. oldal

Barbár>!

Minél kevésbé vagyunk képesek meghallgatni egymást, annál inkább értelmét és jelentőségét veszti a demokrácia, annál inkább felerősödik a törzsi kultúra, amelyben egyének a szavazatukkal nem a saját prioritásaik gondos egyensúlyát, hanem a közösségükhöz való hűségüket fejezik ki. A választásokon a legnagyobb törzsszövetség győz, akkor is, ha a jelöltről köztudott, hogy gyerekeket molesztál, vagy még annál is rosszabb dolgokat művel. A jelöltnek nem kell semmiféle gazdasági vagy társadalmi előnyöket garantálnia, még a saját támogatóinak sem, épp elég, ha a hívek rettegnek még a lehetőségtől is, hogy a másik oldal kerül hatalomra. A jelölt ennek tudatában mindent megtesz azért, hogy ébren tartsa bennük ezt a félelmet. A legrosszabb esetben pedig a választások győztese arra használhatja így megszerzett hatalmát, hogy átvegye az uralmat a sajtó felett, és elhallgattasson minden más hangot, hogy többé már konkurencia se legyen, ami miatt aggódnia kellene. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ezt a saját hazájában tökélyre fejlesztette, és akadnak még páran, akik szorosan a nyomdokaiban járnak.

153-154. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyermekmolesztálás
1 hozzászólás
Barbár>!

A növekedés fenntartásához „vállalkozásbarátnak” kell lenni. Ám ezt úgy is lehet értelmezni, ahogy azt a Reagan- és a Thatcher-kormányzat tette az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, amikor zöld utat adott mindenféle szegényellenes, gazdagpárti politikának – az eladósodott vállalatokat például az adófizetők pénzéből mentették meg –, amely mindenki más kárára tovább gazdagította a legjobban kereső réteget, és valójában semmit sem tett a növekedésért.

228. oldal

1 hozzászólás
Barbár>!

Ruandában a belga gyarmatosítók kreálták a mítoszt a felsőbbrendű tuszikról és az alsóbbrendű hutukról, és szakították ezzel ketté az addig nagyjából homogén népet, hogy szövetségeseket szerezzenek maguknak a kormányzáshoz. A gyarmatosítást követő időszakban – a hutuk vesztére – a tuszik meggyőződésévé vált vélelmezett felsőbbrendűségük. Ez volt az egyik oka az 1994-es borzalmas népirtásnak.

142. oldal

Kapcsolódó szócikkek: belgák · gyarmatosítás · Ruanda · ruandai népirtás
4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Thomas L. Friedman: Köszönet a késésért
Zhouying Jin: Az emberiség jövője
John Komlos: A valójában létező gazdaság és az emberarcú kapitalizmus alapjai
Fehér Krisztián – Kökényesi-Bartos Attila – Bártfai Barnabás: Mesterséges intelligencia, avagy Pandora digitális szelencéje
Katherine Trebeck – Jeremy Williams: A megérkezés gazdaságtana
Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld
Peter H. Diamandis – Steven Kotler: A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk
Martin Rees: A jövőről
Kis Norbert – Parragh Bianka: Az ösztönző állam válságkezelése I.
Kik mentik meg a világot?