Menyegző ​a tengernél 3 csillagozás

Abdelkader Benali: Menyegző a tengernél

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​anya elvette a poharat. „Szomjas volt”, mondta, s a poharat berakta egy szappanos lével teli műanyag edénybe, „mit gondolsz, kér még egyet?” A kérdésre előbb habozás következett, aztán kételkedés, végül egy „nem”. Lamarat az apja felé indult, mert meg volt róla győződve, hogy az anyja nyomban felrobbanna, ha megtudná, hogy a vőlegény eltűnt; összeomlana, a bőre magába szívna minden parfümöt, és félő, hogy ettől megfulladna. Egyéb komplikációkkal is járna, ha az anyjához menne, jelesül, hogy az udvaron álló asszonyok egyetlen másodperc alatt tudomást szereznének mindenről. Úgy riadnának fel, akár a kecskenyáj, ha kígyót látott.

Benali sorait oly mélygyökerű mikro-marokkói tudás járja át, hogy az csak közvetlenül eredeti lehet. Narrátorunk olykor megtorpan, fontolgatást tettet, és kiszól történetéből, hogyan is állíthatná elénk érzékletesen, mondjuk, hősei szülőföldjét – „meséljek… a falu zöld deltájáról, erről a piciny vaginácskáról”? –, és érthető az elbeszélői… (tovább)

Eredeti cím: Bruiloft aan zee

Eredeti megjelenés éve: 1996

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gondolat világirodalom Gondolat

>!
Gondolat, Budapest, 2005
238 oldal · ISBN: 9639567566 · Fordította: Fenyves Miklós

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

>!

Példának okáért Jamina, aki anyósa éles fogsorának hála kirívó körülmények között majd világra hozza elsőszülöttjét – Lamarat Minart –, soha nem sütött még kenyeret az esküvője előtt, nem főzött tojást, és egy egészen kis földdarabon sem aratta le soha sarlóval a gabonát, de még egy tányért se rakott meg hússal vagy hallal a katyvaszos tálból; egyetlen alkalommal vette ki a részét az élelmezésből, azokban a napokban, amikor megszállta őt a szent hév, és a Szerelem nevében hagymával viselte gondját szívszerelmének, de hát akkor túlerő volt a dologban, úgyhogy ez az eset végül is nem számít.

21. oldal

>!

„Bökd ki”, felelte az apa félszegen, gondolatban még mindig egy lánynál időzve, akit kora gyermekkora óta ismert, és aki egyre csak szépült és szépült a durva föld és lócitromok uralta kietlen vidék közepén, miközben ő maga egyre jobban kínlódott izzadós lábától és az ujjaitól, amelyeket minduntalan megvágott sarlóval, ha aratás közben túlságosan közel húzta magához a pengét.

23. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tahar Ben Jelloun: A szentséges éjszaka
Rejtő Jenő (P. Howard): A szőke ciklon
María Dueñas: Öltések közt az idő
Malika Ufkir – Michèle Fitoussi: A hercegnők útja – Húsz év börtön
Jan de Hartog: Isten után az első
Robert van Gulik: A faragott paraván rejtélye
Piet Bakker: Ciske
Cees Nooteboom: Mindenszentek
Oek de Jong: Móló és óceán
Harry Mulisch: A menny felfedezése