Kegyetlen ​szerető 86% 23 csillagozás

– A szülők olykor kegyetlenek, és rengeteg kárt okoznak.

– Nehéz szembenézni a változásokkal, de sokszor valami jó dolog sül ki belőlük.

– Én ilyen vagyok, Liam. Örülnék, ha soha többé nem kellene a fényképészek lencséje elé állnom, vagy végigsétálnom a kifutón. Szeretek otthon ülni, szeretek kenyeret sütni, kötögetni, egytálételt főzni. És az az álmom, hogy találjak valakit, akit szeretek, és aki viszonozza ezt a szerelmet, valakit, akinek gyerekeket szülhetek, sok-sok gyereket. Ezt akarom, ez az, amire szükségem van. Talán a saját gyermekkorom miatt, azért, mert túl kevés szeretetet kaptam, vagy mert benne van a véremben, de erre vágyom. Nem az a nő vagyok, aki érzelmek nélkül képes viszonyt folytatni. Te nem adhatod meg nekem azt, amire szükségem van, és ezt nem is várom tőled. De még ha az ágyban jól megértjük is egymást, nekem ez kevés.

– Mi a fenét csinálsz? – fortyant fel.
Liam ajka csábító mosolyra görbült. Kate meg akarta mondani neki, hogy még mindig túlságosan és nyugtalanítóan közel van hozzá, de okosabbnak találta, ha hallgat.
– Felébresztelek egy csókkal.
Kate piros arccal odébb taszította a férfit.
– Nincs jogod hozzá, hogy így idelopakodj, amikor alszom.

– Mi az ördög ez? – A férfi hangja elcsuklott a fájdalomtól.
– Egy kötőtű. – Kate a kanapén heverő gyapjúgombolyagra mutatott, amely lecsúszhatott az öléből, amikor elszunnyadt. – Pulóvert kötök Mollynak. Ez lesz a karácsonyi ajándéka.
Ott, ahol a férfi az oldalát fogta, kicsivel a nadrágja övrésze fölött, sötét folt terjengett, és Kate-nek megállt a szívverése.
– Liam, te vérzel! – kiáltotta felugorva, és ösztönösen felrántotta a férfi ingét. A sima bőrön csak egy kis szúrásnyomot látott, de abból eleven lüktetéssel lövellt ki a vér.
Liam elsápadt, de Kate túlságosan ijedt volt ahhoz, hogy azon mulasson, hogy a férfi a jelek szerint nem bír vért látni. Gyorsan a sebre szorította az inget, és a konyhába vezette Liamet, ahol a mosogató alatt tartották az elsősegélyládát.
Liam a hatalmas faasztalnak támaszkodott, amíg a lány széttárta az ingét.
– Annyira sajnálom! Nem vettem észre, hogy nekidőlsz a kötőtűnek. – Kate steril pólyát tett a sebre, és figyelmesen vizsgálgatta a férfit.
Liam arcába már visszatért a szín, a szeme élénken csillogott.
– Szóval kötsz?
– Ez a hobbim. Valami, amivel a színpad mögött agyonütöm az időt – válaszolta mosolyogva a lány.
– Mert az olvasás túl unalmas lenne? – kérdezte szárazon a férfi.
– Talán cáfoljak rá az előítéletre, hogy a modellek mind üresfejűek? – kérdezte ugyanolyan szárazon Kate.
Liam elvigyorodott, és Kate hirtelen ráébredt, hogy a nyitott ing szabadon hagyja széles, izmos mellkasát, és ő éppen a két combja között áll.

– Az elmúlt tíz évben sem tudtam túltenni magam ezen, Liam. Valahányszor megláttalak, eszembe jutott ez a csók. Azzal a kevés férfival, akivel utánad együtt voltam, a töredékét sem éreztem annak, amit veled. – A hangja elcsuklott. – Nevetséges, nem? Nem tudták felvenni a versenyt egy emlékkel. Egyetlen normális kapcsolatot sem sikerült kialakítanom, mert örökké te kísértettél.