Vivien ​Mennyei Fagylaltozója 78% 95 csillagozás

Könnyű, nyári olvasmányra vágytam, s ez a könyv hozta mindazt, amit reméltem tőle. Egy család történetének olyan szelete, melyen nem kell sokat agyalni, az sem baj, ha néha elkalandozik a figyelmünk, mert könnyű visszazökkenni az eseményekbe. A szerelmi szálak alakulása eléggé kiszámítható már az elejétől kezdve. De ha csak kikapcsolódni szeretnénk, ez sem hibája a regénynek. A hatás azért nem maradt el. Esténként mindig elcsábultam egy adag jégkrémre. Viszont a lezárása nem igazán tetszett. Ezzel a végkifejlettel, hogy utoljára minden, de minden happy, túlságosan rózsaszín lett, túl habos.
Egyszer olvasósnak, nyaralásra, strandra ajánlom.

Édes kis történet, akár a borítója.

A könyv először is egy családról, a szeretetről és az üzletről szól. Az írónő nagyon szépen kidolgozott minden szálat. Tökéletessé tette a történetet realitásával és kutatásával az igazi fagylaltok után.
A szereplők nagyon aranyosak és szerethetők. A kinézetük és a viselkedésük is mindennapi, így az olvasó könnyebben elképzeli a történetet, szinte olyan, mintha igazán megtörténne az egész.

Nagyon megtetszett az a gesztus, hogy az írónő a könyv végén megosztott velünk egy pár különleges fagylalt receptet, melyet mindenki elkészíthet. Biztos, hogy kipróbálom őket! :)

Háááát… Előnye, hogy rövid volt, de megint rájöttem, hogy a chick-lit nem az én műfajom. Könnyed, pont annyira, mint azok a romantikus filmek, amiket a vasárnapi ebéd után nézel, aztán inkább alszol rajtuk. Nem igazán volt realista nekem, oké, tudom, az ilyen történetnek nem is az a célja, de… lehet, hogy nem mondjuk Joanne Harris bármely könyve után kellett volna olvasni.

Rózsaszín romantikus, limonádé történet. Könnyű olvasmány, unalmas estékre! :)
Humoros volt. :)

Habkönnyű történet, két, egymást támogató lánytestvérrel és egy kedves, lepusztult fagylaltozóval a „főszerepben”. S végig ott lebeg a háttérben a kedves nagyi szelleme, aki a lányokra hagyta a fagyizót. Persze akad a történetben szerelem is szép mennyiségben, mindkét részről, s néhány csavar, amely megnehezíti a lányok dolgát, Olaszország is benne van, a csodaszép Firenze (de jó lenne eljutni oda!), ahol Anna, az egyik testvér a fagylaltkészítés csínját-bínját tanulja.
Éppen ilyen könnyed olvasmányra vágytam most, nem kívántam sokat a könyvtől. A végén néhány fagylaltreceptet is találhatunk, a nálam hozzáértőbbek talán el is készítik azokat a recept alapján.

Igazi nyári, vízpart mellett heverészős olvasmány. Ahhoz képest, hogy mostanában mennyire nem tolerálom az egyszerű romantikus könyveket, ez egészen tetszett. Talán a fagyik miatt, talán az utazások miatt..nem is tudom. De nem bánom, hogy elolvastam, sőt ha valaki könnyed olvasnivalót keres, még ajánlanám is. Világmegváltó gondolatokra nem kell számítani, de pár fincsi fagyireceptre a könyv végén igen.:)

Aki vágyik egy könnyed, léleksimogató, limonádé történetre, az mindenképp ragadja a kezébe ezt a könyvet. Már csak azért is, mert a lélek simogatásra mi más lehetne jobb, mint egy kis jó sok cukor?! Jelen esetben fagylalt. :)
Adva van két szerethető fiatal lány, és a bölcs Vivien, aki mindenhonnan vigyáz a lányokra.
Jut bőven szerelmi szálból, félresikerültből is és persze a happy end sem maradhat el, de azt hiszem ezzel nem sok újat árultam el.
Vannak családi krízisek mindezek mellett, valamint a címben megjelenő vállalkozás és az azzal járó megpróbáltatások.
Valamint mindezek helyrehozása sem maradhat ki!
Az üzenet egyértelmű, bárhol, bármikor rád találhat a szerelem!

Szóval ha a kislelked erre vágyik, mindenképp olvasd el. Ettől se többet, se kevesebbet nem tartalmaz.

Igazi könnyű,nyári olvasmány gyönyörű borítóval és kiszámítható,aranyos történettel. Imogen és Anna karaktere szerethető,igazi testvérpár, akik végig kitartanak egymás mellett. Itt-ott kissé összecsapott volt,de ha valaki kikapcsolódni akar kicsit,nem gondolkodni ,annak ideális olvasmány. Szerethető könyv.

A borítója fogott meg elsősorban. A történet nem volt különösebben érdekes, a szereplők sem érintettek meg igazán, mégis valamiért olvastatta magát a könyv. A leírások tetszettek, teljesen magam elé tudtam képzelni a fagyizót, Firenzét, és a fesztiválhangulat is megvolt. Anna és Matteo kapcsolatának kibontakozásáról szívesen olvastam volna részletesebben, azt a végén kicsit összecsapták.

Könnyed, nyári olvasmány, én mégis örülök, hogy télen olvastam, így legalább olvasás hatására nem kívántam meg annyira a fagyit :) Ha nyáron olvasom, biztos, hogy nem bírtam volna ki jégkrém vagy fagyi nélkül az olvasást, annyi ínycsiklandó ízzel találkoztam a könyvben.
Gyorsan lehet haladni az olvasással, nem kíván komoly agymunkát, de kikapcsol, elszórakoztat, és az ilyen könyveknél ez a lényeg. Talán csak az elmúlással, a gyásszal kapcsolatban tartalmaz néhány magvasabb gondolatot, de ezt is csak nyomokban.
Ez a regény még az átlagosnál is kiszámíthatóbb volt, a befejezés túlságosan szirupos, de mivel nem vártam mást, így nem okozott csalódást. A szereplők kedvesek, szépek, nem igazán összetett személyiségek, de mindannyian szerethetők.
Pontosan azt nyújtotta, amit vártam, egy kellemes kikapcsolódást.