Te ​vagy nekem a csábítás (Sea Breeze 6.) 82% 87 csillagozás

„Ő tényleg egy mesebeli herceg. Csakhogy én nem mesevilágban élek.”

Szerintem a Sea Breeze az egyik olyan könyvsorozat, amit még évekkel ezelőtt elkezdtem olvasni és azóta mindig visszatérek, amikor újabb kötet jön ki. Ez a rész visszamegy a gyökerekhez, jó volt újra találkozni Jax-el, Sadie-vel és a banda többi tagjával. Mindig is nagyon tetszett ez a tengerparti kisváros, ahol mindenki ismer mindenkit.
Nekem elég kiszámíthatóvá vált már a romantikus vonal, annyi könyvet elolvastam, így nem lepett meg valami sokat a kötet. Igazság szerint az előző részekből egyáltalán nem emlékeztem Jess-re, így nekem új szereplő maradt :D Ettől függetlenül nem sikerült megkedvelnem, folyton hibát hibára halmozott. Jason-ből pedig a sorozat során nem tudtam meg valami sokat, így külön örültem, hogy ez az ő könyve lesz.
Ez a rész nem lett a kedvencem, sőt talán ez a leggyengébb a sorozatban, nekem jobban tetszett Jax – Sadie és Preston – Amanda részek.
Ezt leszámítva a könyv nagyon jó kikapcsolódást nyújt, főleg ebben a stresszes időszakban :)

Szerethető történet, szerethető szereplőkkel.
Jess, önbizalom hiányos „rosszlány”. Jason, kicsit bizonytalan „jófiú”.
Talán többet kellett volna kommunikálniuk, és kevesebb félreértéssel megúszták volna.
A vége kicsit gyors, és összecsapottnak tűnik.
Erotikus jelenetek megfelelőek. Váltott szemszög szintén tetszett. Bár, mostanság igencsak a férfi főszereplőkkel tudok azonosulni inkább. A nők idegesítőek. :)

A sorozat minden részét olvastam, nem lettek kedvencek, mégis kíváncsi voltam az új részre, mert Jason történetét mindig is vártam. Jess a korábbi kötetekben nem lopta be magát a szívembe, a fülszöveget olvasva bántam, hogy pont ő jutott Jasonnek.
Szerencsém volt Abbi Glinnes eddig magyarul megjelent köteteihez (már csak a Beléd esve van hátra), és az írónő rendkívül sokat fejlődött, mind fordulatok, karakterek kidolgozása, párbeszédek és érzelmi ívek terén is. Egyre jobbak és jobbak a könyvei, így az egyszerű, kissé kiszámítható cselekmény ellenére ez a sztori kellemesen olvasható lett, a szereplők szerethetőek. Kikapcsolódásnak tökéletes a könyv, és sose gondoltam volna, hogy a sea breeze-i fiúk közül pont a kis csendes Jason lesz az, akinek a könyvét a leginkább megszeretem.

Felnőtt mese a rózsaszín fajtából. Aranyosak voltak, de valahogy egy pillanatig sem tudtam komolyan venni. Egyszeri kikapcsolódásnak jó volt.

Mivel a Beléd esve volt az előző olvasásom, így ez a könyv egy kicsi csalódást okozott. Azt imádtam, ezt kevésbé… Jess és Jason két idióta, sokszor viselkednek hülyén, értelmetlenül. Igazából egyik szereplő sem lett a szívem csücske. Az viszont tetszett, hogy az előző kötetek párosai is megjelentek, még mindig él a nagy baráti kör. :)

Hát ez tényleg gyengébbre sikeredett, mint a sorozat előző kötetei. Nem is tudnám megmondani, hogy konkrétan miért, de így visszagondolva, nem volt egy nagy szám.
Talán az az oka, hogy Jess és Jason annyira nem illenek össze. Nem éreztem azt a nagy szerelmet, nem volt túl hiteles, és érzelmes, ez pedig rontott az élményen.
Jó lehetett volna, de nekem erőltetett volt már az is, hogy Jesst olyan rossz lánynak kell kikiáltani pedig annyira nem volt vészes. Jó, nem az a megszokott szendeség, de attól még én máshogy képzeltem volna egy ilyen felállást.
A többi páros attól még cuki és voltak jó jelenetei a könyvnek, de nem féltetlen akkor, amikor a főszereplő páros együtt volt és ez így nem igazán jó egy romantikus regény esetében.
A sorozatot mindenesetre még szeretem, remélem, a hátralévő kötetek jobbak lesznek, ez egyszeri volt, annak elég, többnek sok.

Huuhaaa…
Kedveltem ezt a sorozatot, pontosabban most kedvelem. Az első rész egy modern kori tündérmese, ami elmenne egy jó LOL könyvnek is. A második rész kevésbé tetszett, azt éreztem a sorozat gyenge pontjának, valahogy Marcusék története nem lett a kedvencem. De aztán Cage és Eva első kötettét imádtam, Preston és Amanda pedig az abszolút kedvencek! Szóval úgy éreztem a sorozat fokozatosan javul, kötetről kötetre jobb lesz, oké a második kivétel. Aztán jött Eva és Cage második része, amit teljesen feleslegesnek éreztem, de rossznak még azt sem mondanám, de felesleges.
Jasont az első részben megismertük, nem nagyon csak tudtuk, hogy van, aztán Mandaval volt egy röpke kis semmiség, ami csak bonyodalom keltésnek kellett a történetben, de őt magát nem ismertük meg túlzottan. Nos most sikerült…
Nem nyerte el a tetszésemet. Egy nyápic picsogó pojáca. Tényleg egyszerűen nem értettem meg őt az elejétől fogva, a végére kaparta elő valahonnan a golyóit és lett férfi, de könyörgöm, azt már korábban kellett volna, annyira kisfiú volt végig.
Jess pedig elvileg a „rosszlány”. Hát nem, mert volt Jess az előző kötetekben, ez pedig egy másik karakter volt, mert semmi köze nem volt a korábbiakhoz, ami jó, mert így szerethettük. Legalábbis ő kedvelhető volt, még a mamája is szerethető karakter volt. Az exei viszont… pfff…
Nos Hank egy idióta b@r¤m. Krit pedig mért kellett?!?! spoiler
Jax és Sadie hiányoztak, azt hittem nagyobb szerepük lesz, kicsit azt gondoltam a szülői nyomás is mérvadóbb lesz a történetbe, legalábbis Stone részről, de hát az is olyan semmilyen sem volt.
A történet első fele untatott, a közepe dühített, a vége viszont tetszett, végre volt benne valami a felesleges nyávogáson kívül is, de persze az is pár oldalba belesűrítve.
A szívek szállodája hasonlat pedig először megmosolyogtatott aztán már nem is tetszett benne, mert nem értettem egyet vele spoiler Tehát, ha valamit hasonlítunk akkor azt tegyük pontosan.
Összességében jó volt elolvasni, mert Krit könyvét várom már, és szeretném, ha többet tudhatnék meg róla, na és persze Dewayne! Ő csak közbe-közbe felbukkan beszól valami jót a főszereplőknek és ennyit tudunk róla, ő érdekel a leginkább!
Vagyis biztosan fogom olvasni a folytatást, sőt már várom is, a borító pedig illik a könyvhöz, a sorozatból ez tetszik a legkevésbé.

Jó kis sztori volt, de azt hiszem, újra előveszem a többit is, mert már csak nagy vonalakban voltak meg a többiek.
Tényleg vacak lehet, ha egy híresség a tesód, és mindig hozzá hasonlítanak. Jason is elég nehéz helyzetben volt emiatt.
Jess: tetszett, hogy próbált mindig az anyukája mellé állni. Viszont ahogy a pasiügyeit intézte az annyira nem jött be.
Nem volt rossz ez a rész sem, bár tényleg el kellett volna olvasnom a korábbiakat, hogy folyamatos legyen az egész sztori.
A fél csillagot azért vontam le, mert szerintem nagyon hamar, kicsit összecsapva lett vége.

A sorozat abszolút befutója nálam, úristen, de imádtam!

Aki olvasta az előző köteteket, nem lepi meg, ha azt mondom, Jess nem volt a szemem fénye, egyszerűen egy buta r***nc volt, aki egy plusz akadályt jelentett egy álompár összejöveteléhez. Jason-nek pedig nem tulajdonítottam nagy figyelmet, az első könyvben nem volt lényeg spoiler. És ebből kerekedett az a meglepetés, hogy a kedvenc történetemmé vált a kettejük románca!

Végre kaptam egy olyan szálat, ahol nem a srác volt a szívek elrablója, a „rossz”, hanem épp ellenkezőleg: Jess lett a „rossz lány”, aki egy olyan lovagot kapott maga mellé, mint Jason. Még ha az első pillanatban nem is gondoltam megalapozottnak a szerelmüket, idővel fokozatosan éreztem a kémiát közöttük, és igazi álompár lettek. Sok mindenen mentek keresztül, még ha Jason nem is olyan dolgokat tapasztalt meg élete során, mint Jess, tekintve, hogy mégiscsak gazdag családba született és testvérének, Jax-nek is köszönhetett ezt-azt. Jess igazi túlélő, aki mindenét odaadná azért, akit szeret és fontos neki spoiler.

Még ha külön nem is érdekel bárkit valamely megelőző kötet, ennek szerintem mindenképp adjon egy esélyt, megéri megismerni ezt a történetet!

spoiler

Egy könnyed romantikus történetre számítottam, de ez sokkal több volt, mint amit vártam.
Egy szegény sorból származó bombázó lány, aki nem csak szíveket, hanem autó szélvédőket is tör. Az arca egy angyalé, a teste egy papot is kísértésbe vinne, a ritmusérzékét pedig a sztriptíztáncosnő édesanyjától örökölte. Aki egyedül neveli, és egy amerikai filmsorozat alapján ad neki lelki tanácsokat.
Egy nyári kalandként indul a szegény, vagány lány és a gazdag, kicsit elkényeztetett, jóképű fiú között. Utóbbit a bűnbe csábítja a lány, és nem kell túl nagy ellenállást leküzdenie.
Próbálnak egymás nélkül élni, de a szerelem visszaviszi őket egymáshoz. Majd a sors elválasztani látszik.
Lelki ereje mutatkozik meg, amikor a szeretett szülő miatt mindent feladni látszik. Bár a két erkölcsileg kétes megoldás helyett az egyszerit választottam volna, nem az évekig tartót.
Majd mesébe illő happy end