A ​Szoga fivérek krónikája 5 csillagozás

A Szoga fivérek krónikája

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„A Szoga fivérek krónikája” a japán háborús történetek egyik kiemelkedő és igen népszerű darabja, amely a XII. században, egy véres polgárháborút követő időszak után, a sógunátus kialakulásának idejében játszódik. A cselekmény egy családi viszály során kirobbanó gyilkosságról és annak megbosszulásáról szól. A művet számos helyen konfucianista és buddhista példázatok és az akkoriban közismert kínai történetek tarkítják.
A Szoga monogatarit, bár századokkal hamarabb keletkezett, és számos nó és kabuki darab feldolgozta, csak a XVII. században jegyezték le. Az izgalmas mű egyben igazi történelmi tabló is, amely bepillantást nyújt a kora középkor harcos osztályának, a szamurájoknak a világába és mindennapjaikat meghatározó értékrendjébe.

Eredeti megjelenés éve: 1987

>!
Szenzár, Budapest, 2005
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637014004 · Fordította: Tóth Andrea

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Buddha


Kedvencelte 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

>!
PandaSára

Egy sárkány akkor mutatja meg igazi valóját, amikor alszik, egy ember valódi szándékai pedig akkor mutatkoznak meg, amikor részeg.

253. oldal, Nyolcadik könyv - A szamurájok táborának felderítése

>!
PandaSára

– Nincs szánalmasabb egy kéjnő sorsánál – mondta Tora könnyes szemmel. – Ha Dzsúró kívánságának vetem alá magam, akkor szembe kell szegülnöm anyám parancsaival. Ha anyámnak engedelmeskedek, akkor úgy fog tűnni, hogy a hatalmon lévők kedvében akarok járni. Annyira gyötörnek ezek a kettős gondolatok! Milyen bűnt követtem el előző életemben, hogy nőnek kellett újraszületnem?

190. oldal, Hatodik könyv - Szaraszvatí istennő története

>!
PandaSára

A Hakone-hegy a keleti tartományok legszentebb hegye. Mögötte magas hegycsúcsok vonulata húzódik, amelyekben a teljes igazság lakozik, előtte terül el az élet és halál határtalan tengere, amelynek hullámai elmossák az illúzió porát és elfojtják az előző életek bűneit.
Hakone istene a Legnagyobb bölcsesség bódhiszattvájának, Mondzsúnak a reinkarnációja. Mivel ő szabadítja meg az összes élőlényt, ezt a vidéket a karmikus jelenségek világaként ismerik. Bízhatunk benne, mivel megesküdött, hogy akik Buddha útját követik, nem kerülnek a pokolra.

234. oldal, Nyolcadik könyv - Búcsúlátogatás Hakonéban

>!
PandaSára

Amikor valakit elragadnak az érzéki vágyak vagy csak a szavak fontosak neki, akkor valós kötelékek nélkül is rabnak fogja érezni magát.

266. oldal, Kilencedik könyv - Praszénadzsit király története

>!
PandaSára

Egy gyermek annyi kötelességgel tartozik apjának, mint amilyen magas a Szumeru-hegy, anyja iránti kötelezettségei pedig oly mélyek, mint az óceán. Még ha egy örökkévalóságig prédikálnék Buddha útjáról, akkor sem tudnék a végére érni szüleim iránti kötelességeimnek.

305. oldal, Tizenegyedik könyv - Gyász-szertartás Hakonéban

>!
PandaSára

Az egyik szútra szerint: „Habár a három korszak összes buddhájának szeme a földre eshet és elpusztulhat, a nők mégsem nyerhetik el a buddhaállapotot.” Egy másik szútra szerint: „A nők a pokol küldöttei és gyakran a buddhaállapotnak még a csíráit is elfojtják. Habár egy nő emlékeztethet egy bódhiszattvára, szíve mélyén olyan, mint egy démon.” A nőket a buddhista és a konfuciánus kanonokok is lebecsmérlik. Amida Buddha azonban megfogadta, hogy még a leggonoszabb ember is elnyerheti az üdvözülést, ha egyszerűen az ő nevét kántálja; arra is megesküdött, hogy a nők is elérhetik a buddhaállapotot. Ha nem hiszünk Buddha könyörületességében és elmulasztjuk vallási kötelességeinket, akkor a végén a három gonosz világban kötünk ki.

323. oldal, Tizenkettedik könyv - Sósó elmagyarázza Buddha tanításait

Kapcsolódó szócikkek: Buddha · nők · üdvözülés
>!
PandaSára

Ezen a világon csak a halál a biztos, mivel senki – magas vagy alacsony rangúak, ifjak vagy idősek egyaránt – nem menekülhetnek a múlandóság törvénye elől. A vagyont és gazdagságot csak álmunkban élvezhetjük. Mivel a nők bűnei különösen súlyosak, jól teszik, ha Amida Buddha nevét kántálják.

326. oldal, Tizenkettedik könyv - Az anya és a nővér távoznak

>!
PandaSára

A Dzsúei második évében (1183), a kilencedik hónap negyedik napján a Kamakurában tartózkodó Joritomót császári határozat alapján szeiisógunná, azaz a barbárokat leigázó legfőbb hadvezérré nevezték ki. Kenkjú első évében (1190), a tizenegyedik hónap hetedik napján a fővárosba ment, ahol főtanácsossá léptették elő; a tizenkettedik hónap ötödik napján pedig jobbfelőli főkapitánnyá nevezték ki. Stratégiáját saját táborában dolgozta ki, mégis tízezer mérföldre lévő helyeken is győzelmeket tudott aratni.

101. oldal, Második könyv

>!
PandaSára

Tora anyja Óiszo madámja volt, apja pedig Fusimi no Szanemoto, az a főtanácsos, akit néhány évvel ezelőtt a keleti tartományokba száműztek. Tora egy olyan éjszakán fogant, amikor mindketten engedtek a természetes férfiúi és női vágyaknak, miközben el akarták űzni egy fogadóban töltött hosszú éjszaka unalmát. A lány jelleme kimagasló volt, tanulmányozta a költészetet, amelyben Hitomaro és Akahito hagyományait követte. Mélyen meghatották Narihira és Gendzsi herceg történetei. Tavasszal megérintette a ködbe burkolózó virágzó cseresznyefák ágainak látványa, és a felhők között rejtőzködő vadkacsák hívása. Ősszel elszomorította a Hold szépsége, a viharos éjszakák tombolása, és a hömpölygő felhőkkel teli hajnali égbolt. A szarvasok és rovarok hangja is meghatotta, csakúgy, mint a rizsföldeken magányosan álló őrkunyhó kétségbeesett látványa.

147. oldal, Negyedik könyv - Dzsúró magával viszi Torát Szogába

>!
PandaSára

Azt mondják, hogy még a bokrokban élő madarak és a vízben élő békák is költenek verseket.

182. oldal, Ötödik könyv - Az énekesmadár és a béka versei


Hasonló könyvek címkék alapján

Nguyễn Du: Kiều története
Nguyễn Du: Kju regénye
Benkes Mihály (szerk.): Civilizációk és vallások
Liu O: Öreg Can kóborlásai
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
Monika Tworuschka – Udo Tworuschka: A vallások világa
Czakó Jenő – Czeglédy Sándor: A vallás története
Li Jü: A szerelem imaszőnyege
Li Taj-Po: Li Taj-Po versei
Edward L. Shaughnessy: Kína