A ​paraszt panaszai 13 csillagozás

Óegyiptomi novellák
A paraszt panaszai

A kötetben valamennyi fennmaradt egyiptomi szépirodalmi alkotás olvasható az óbirodalmi Paraszt panaszaitól, a klasszikussá vált Szinuhe történetén át a késő újbirodalmi Venamon történetig és a Ptolemaiosz-korban keletkezett, de ramesszida nyelvezetet használó Bentres történetig.

Tartalomjegyzék

>!
Magyar Helikon, Budapest, 1963
158 oldal · keménytáblás · Fordította: Dobrovits Aladár, Kákosy László

Enciklopédia 4


Kedvencelte 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Kovács_Laci>!
A paraszt panaszai

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Két szomorú tényt is közölnöm kell ezzel a ritka kötettel kapcsolatban. Az egyik, hogy a magyar egyiptológusok 1963-as tudása szerint ebben a kötetben elfért az összes, akkor ismert óegyiptomi prózai alkotás. Ez összesen tíz történet, amelyek zöme erősen töredékes, ugyanis a papirusztekercsek végéről sok esetben hiányzik a történet végkifejlete. A másik szomorú tény, hogy bár a magyar ókorászok kiválóak voltak, sokan aláfeküdtek az időszerű politikai vezetés ideológiai igényeinek. Nem csak Trencsényi-Waldapfel Imre neve megjegyzendő, hanem Dobrovits Aladáré is: minden jelentős információt közöl Az egyiptomi elbeszélő irodalom fejlődése című utószavában, de rendszeresen recitálja az akkori állampárt politikai irányelveit. Konkrétan a materializmus, vagy éppen a deista hozzáállás keresése egy olyan világban, ahol a fáraó személyét -az extrém élethelyzeteket leszámítva- isteni természetűnek tekintették, egy erősen fából vaskarika-hozzáállás. off Dobrovits közli az alapvető háttérinformációkat: uralkodók és előkelőik sírkamráinak falain található mágikus szövegek és önéletrajzok darabjait követően kb. i. e. 2500-ra megjelentek a ténylegesen irodalmi igényű óegyiptomi alkotások, például az országos bölcs hírében állott Ptah-hotep vezír (a fáraó után az első, amolyan kormányfő szerűség…) intelmei.

Az egyiptomi novellairodalom A paraszt panaszai című művel öltött igazán testet, i. e. 2070. körül. A nedzseszu- „kicsik”, és a huru- „nyomorultak” legalsó rétegének a vágyát is kifejezésre juttatja a közrend, és kiszámítható életviszonyok iránt. Az Óbirodalom bukása ekkor már tényszerű: a fáraó ténylegesen isteni lényként történő felfogása is csorbát szenvedett, de az egyes kerületek hatalmaskodó, a helyi lakosságot kifosztó önjelölt fejedelmeit is leverik a hatalmukat ismét kiépítő fáraók.

Szinuhe története már teljes felségében ábrázolja a fáraót. I. e. 1930. körül járunk, hogy repül az idő! Az intelemirodalom száraz utasításlistái helyett egy önálló elbeszélést kapunk. Stilisztikailag felséges, üzenete egyértelmű: a fáraó igazságos istenkirály, aki a messze földre elmenekült öreg Szinuhét visszafogadja hazájába, és segíti élete utolsó éveiben. Talán ez volt a kötet két leginkább lélekemelő alkotásának egyike.

A másik legfontosabb, és töredékessége ellenére leginformatívabb elbeszélése a Venamon utazása. A királyi hatalom ismét szétkorhadt, a helyi hatalmasságok királyi jogokat bitoroltak. Egy ilyen bitorló, Herihór, Amon-főpap megbízásából Venamon drága cédrusfáért megy a keleti Mediterráneumba. Saját matrózai meglopták, mire egy lokális főníciai fejedelemtől követeli a bűnösök elfogását. Nem tesznek érte semmit, az egyiptomi királyok nemzetközi tekintélye i. e. 1080-ra megint eloszlott. Byblosz fejedelme, Zakar Baál pedig olyan ridegen szembesíti a tényekkel, miszerint a drága cédrust mindig ezüstért, és aranyért vásárolták atyáitól Egyiptom királyai, hogy Venamon kénytelen volt addig vesztegelni, mire hazájából meg nem küldik a kellő mennyiségű értékes árut ezért a ritka faanyagért.

Az utánam következő olvasók meglepődhetnek a a történetek motívumainak sokszor fárasztó ismétlődésein, a bugyutának ható népmesei elemeken. De, ezeknek a történeteknek már az intelmek irodalmával kezdve tanító szerep is jutott, felépítésük ennek megfelelő. A központi hatalom igazságossága, és egysége iránti vágy kifejeződései, de a közemberek problémái is feltűnnek, mint a harmadik kedvencemben, A két fivérben, ahol a Bata nevű báty csodálatos átváltozásai megmentik őt a fondorlatos, femme fatale természetű feleségei ellene irányuló gyilkossági kísérleteitől. Konklúziója: Dobrovits ismereteivel összefésülve kijelenthető, hogy az egyiptomiak az igazságot tekintették a legfontosabbnak. Az ókori egyiptomiak hite szerint a túlvilági bíróságon a gondolatok szülőhelyének tartott szívet lemérik, s ha nehezebb az igazság istennőjének, Maat-nak a toll fejdíszénél, akkor a lelket felzabálja egy kapuőr szörnyeteg. A hamisság a lélek megrontója, s ezért is a történetben Bata sok átváltozáson, és újjászületésen keresztül diadalt arat az őt meggyilkolók felett.

A Venamon utazását cinizmusa, jól árnyalt cselekményrészletei miatt szerettem meg. Másik kedvencem A hajótörött története, ahol isteni természetű, nemesfém- és drágakő-testű óriáskígyó menti meg a hajótöröttet. A csodakígyó csak azt kéri cserében, hogy ölelje meg a hajótörött gyermekeit, ha hazajut, mert az ő kígyócsaládját elpusztította egy hullócsillag. A legjobb arc volt az egész kötetben a már említett Zakar Baál mellett.

2 hozzászólás
papeerzsepi>!
A paraszt panaszai

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Kicsit nehéz nyelvezetű, de az egyiptomi irodalom épp olyan kimagasló, mint azok a monumentális építmények amelyek fennmaradtak.
Érdekes volt olvasni ezeket a történeteket, mégha egyik-másik töredékesen maradt is fent. Van ami nem változott…az emberi viselkedések és hibák ugyanúgy meg vannak a mai világban is…hiába az a „pár ezer” év, ami közben eltelt. XD

bfg3 P>!
A paraszt panaszai

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Mindig érdekes bepillantani a tőlünk (térben-időben egyaránt) oly távoli embrek életébe és elméjébe, hogy már-már tökéletesen idegennek érezzük őket, amíg csak rá nem bukkanunk, tökéletesen váratlanul, egy-egy ismerős motívumra, élethelyzetre, és rá nem ébredünk, hogy beszélhettek még oly különböző nyelven, imádhattak rég elfeledett isteneket, lényegében éppen olyanok voltak, mint mi. Az emberi természet nem változik ;)
Mert hát van itt Tengerjáró Szindbád és Robinson (A hajótörött története), toronyhoz felugratva versengő kérők (amiről azt hinnénk, annyira jellegzetesen európai lovagvilág, hogy jobban már nem is lehet), vagy épp túlburjánzó égi bürokrácia és isteni leiratok (amely itt társadalmi szatíra, míg egy kínai teljesen komolyan gondolná :D).
Az apró negatívum talán nem is annyira a könyvé, hanem az én érdeklődéi körömből ered: mert bizony a zárótanulmány nélkül nekem olykor a szövegek puszta értelmezése, vagy a stílus felismerése is gondot jelentett.
A szerzők alighanem erre is számítottak: az említett utószó és a bőséges jegyzetanyag segít felvillantani valamit a szövegek eredeti tartalmából. Én így utólag azt javaslom, érdemes a vonatkozó részeket az egyes elbeszélések után, részletekben hozzáolvasni.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Aki rosszat mondana erre a könyvre, legyen Thot az ellensége!

67. oldal, A két fivér (Magyar Helikon, 1963)

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Kapcsolódó szócikkek: könyv
2 hozzászólás
Sli P>!

[…] nincs barátja annak, aki süket az igazság számára […]

17. oldal, A paraszt panaszai (Magyar Helikon, 1963)

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Kapcsolódó szócikkek: barát · igazság
Kovács_Laci>!

A harmincadik évben, az áradás évszaka harmadik hónapjának hetedik napján

felment az isten az ő horizontjára,
Felső- és Alsó-Egyiptom királya
Szehotepib-Ré eltávozott az égbe,
egyesült a napkoronggal.
Az isteni test elvegyült az őt Alkotóval.
A Székhely hallgatásban van,
a szívek gyászban.
A kettős nagy kapu le van pecsételve.
Az udvari nép feje térdén,
a nép jajveszékel.

21. oldal, Szinuhe története (Magyar Helikon, 1963)

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Kovács_Laci>!

-Ők megtették azt, valóban, és ha te megadod nekem azt, amiért megtegyem, akkor én is megteszem azt! Bizony, az enyéimek megtették ezt a megbízatást, mert a fáraó (Élet, Boldogság, Egészség neki!) küldetett nekik hat hajót, amelyek meg voltak rakva Egyiptom mindenféle áruival, és kiürítették azokat raktáraikba! De mi az hát, amit te hoztál nekem, énnekem!? Előhozatta atyái üzleti naplóit, és felolvastatta azt előttem, és ezer deben mindenféle pénzt találtak az ő üzleti könyveiben.

100. oldal, Venamon utazása (Magyar Helikon, 1963)

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

dorina_sak>!

Ne légy oly kitűnő, Barátom! Vajon adnak-e vizet a madárnak lemészároltatása reggelének hajnalán?

43. oldal

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

dorina_sak>!

Válaszolj habozás nélkül: az embert szája menti meg […]

41. oldal

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

R_Kingaa>!

Ne építs a holnapra, mielőtt eljött volna…

13. oldal, A paraszt panaszai

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

dorina_sak>!

Uram, a parasztok egyikére találtam, aki valóban szépen beszél. Egy ember, aki az én környezetemből való, megrabolta a vagyonától, és ő eljött, hogy könyörögjön nekem emiatt.

9. oldal

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Sli P>!

Ám ha elhanyagolod a rosszat egy alkalommal, kettő lesz belőle.

14. oldal, A paraszt panaszai (Magyar Helikon, 1963)

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák

Kapcsolódó szócikkek: rossz
R_Kingaa>!

Ne dühöngj amiatt, ami nem jön, ne örvendj amiatt, ami nem történt meg!

15. oldal, A paraszt panaszai

A paraszt panaszai Óegyiptomi novellák


Hasonló könyvek címkék alapján

Révay József (szerk.): A szerelmes delfin
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
A boldog vadászok
Tamási Izabella (szerk.): Oltár, Kard, Legenda
Szabó Árpád (szerk.): Óperzsa novellák
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák
Katona Tamás (szerk.): A leány meg az isten
Lelkünkből, szeretettel
Hayden Moore – Carol Souya – Becca Prior: Mesés könyv
Koós Patrícia (szerk.): Jégvirágok