A ​nyírfa-fiúcska 7 csillagozás

Mesék az Amur partjáról
A nyírfa-fiúcska

Járja a vadász a tajgát, hattyú a zúgó Amur felett: az engedetlen lány az, aki átbucskázott a fején és hattyúvá változott….
Vadkan csörtet a bozótban – a falánk, önző sámán lelke lakik benne, akit mohóságáért erdei vaddá varázsolt a Tigrisember. És szájról szájra szállnak az Amur partján a csodálatos tündérmesék, hősmondák, állattörténetek…
Az olvasó szeme előtt megelevenedik a tajgalakók titokzatos szellemekkel, jó és gonosz állatokkal, leselkedő szörnyekkel benépesített világa.

Eredeti megjelenés éve: 1957

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1957
186 oldal · Fordította: Diószegi Vilmos · Illusztrálta: Loránt Péterné

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
A nyírfa-fiúcska

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

Ez a kötet kétféle mesét tartalmaz: amelyik nagyon érdekel, és amelyik semennyire. Szürreális építmények, fantasztikus utazások ezen a világon és odaát, ügyes és bátor harcosok, akik mindenkit megmentenek, fura eredetmítoszok – ez mind rendben. Ugyanitt érdekességek a kelet-szibériai népek történelméről, szokásairól, hitéről – nagyon rendben. A szovjet érdekeknek megfelelően átírt (vagy akár éppen a kötet számára írt) osztályharcos mesék – na, azok már egyáltalán nincsenek rendben. (Megjelenési év: 1957. Többet nem is mondok.) A Népek meséi sorozatban jelent meg a kötet, azaz igényes, jól összeállított sorozatban, ezért is lepett meg kezdetben, hogy még csak azt sem jelzi a kiadvány, hogy melyik mese melyik kultúrából való, sőt a szerkesztőt sem nevezi meg. Aztán rájöttem, hogy valószínűleg azért, mert voltak mesék, amelyeket egyáltalán semmilyen kultúrának nem lehetett volna megfeleltetni, és Diószegi valószínűleg ezért nem vállalta, hogy ráírják a borítóra a nevét. A helyében én is rosszul lettem volna ezektől a sehova nem tartozó meséktől. Kár a többiért. Hogy ilyen társaságba kerültek.

Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/04/22/a_nyirfa-f…

3 hozzászólás
mariannkiss1980 P>!
A nyírfa-fiúcska

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

Nagyon jó válogatás. Ismerős elemek, de új köntösben. Mindegyik mesét nagyon élveztem.

Amethyst >!
A nyírfa-fiúcska

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

A népek meséi sorozat eddig olvasott kötetei közül talán ez nyerte el leginkább a tetszésemet, magam is csodálkoztam, milyen nehéz szívvel válok meg tőle, mikor vissza kellett vinnem a könyvtárba. Rendkívül erős, színvonalas válogatásnak éreztem, a tetszett-nem tetszett történetek arányát tekintve alig egy-két, főként állatszereplőkre koncentráló mese volt, ami nem jött be annyira. Kellően egzotikus környezet, sámánkodások és átváltozások, ismerős, de mégis volt benne valami újszerű, nagyon szívesen olvastam.
A legtöbb mese morális üzenete örök érvényű, és meglepő módon olyan vonásokat is felfedeztem némelyik történésben, melyek első olvasásra kifejezetten modernnek hatottak. Például:
– a földöntúli szépségű lány lenézi egyszerű, kétkezi munkás édesanyját, holott pont az anyja kemény munkájának köszönheti azt, hogy sikerült megőriznie a szépségét. Igazán hálás pedig csak akkor lesz szülőjének, amikor a sors örökre elszólítja mellőle → ha a szépséget, mint tulajdonságot, lecserélnénk mondjuk a műveltségre, vagy a szerzett lexikális tudásra, máris egy kortárs generációs probléma bontakozna ki.
– Egy másik népmesében pedig egy sámán szerint gonosz szellemek közelítenek a szálláshelyhez, a rontást pedig csakis buzgó kántálásokkal és áldozatok bemutatásával lehet elkerülni. Ezzel szemben a szállás egy fiatal tagja felismeri a közelgő veszélyben egy idegen nép hús-vér katonáit, akik zsákmányszerzés céljából bukkantak fel, vagyis a bajt csakis hús-vér módszerekkel lehet orvosolni. A szállás népe kétfelé szakad, akik hajlandóak hinni a kevésbé tapasztalt, ámde éber szemű fiatalnak, azok túlélik a támadást. → a korral az ember bölcsebbé válhat, ugyanakkor ostobaság elzárkózni a hasznos újításoktól, hiszen a fiatalnak és öregnek is megvannak a maguk erősségei és gyengeségei, csakis az összefogás révén menekülhet meg mindenki.
Igen, kissé meglepett, hogy némely mese mennyire a generációs problémákra éleződött ki, úgy tűnik, ez a jelenség már több száz éve jelen van az emberiségben, s nem csak a modern társadalom rákfenéje.
Összességében tehát egy rendkívül olvasmányos, kalandos és néhol egészen fordulatos válogatást kaptam, némely mese keretein belül jobban megismerhettem egy-egy konkrét törzs tulajdonságát, a tajga népének mindennapos praktikáit, sőt, még eredetmonda-áthajlások is színesebbé tették az összképet. Nem is beszélve arról a történetről, mely mai szemmel nézve mintha egy földönkívüli inváziót mutatna be ókori tálalásban. :)
Népmesék és legendák kedvelőinek nagyon ajánlott kötet!

3 hozzászólás
BBarb>!
A nyírfa-fiúcska

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

Mindig jól esik a Népek meséi sorozat köteteiből olvasni. A mesék világa nagyon sokat tud elmondani egy adott népről, annak életéről és a szemléletmódjáról. Nagyon érdekesek a megjelenő hasonló népmesei motívumok. A válogatás ebben az esetben bennem vegyes érzelmeket hagyott, voltak olyanok amik nagyon tetszettek, de sok olyan is, amit nem is értem, hogy került a kötetben.


Népszerű idézetek

Amethyst >!

Ne félj a munkától. Ha a kezed nem jár, a szerencse is elhalad melletted. Csak épp messziről látod!

92. oldal

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

2 hozzászólás
Gerel>!

– Egyet se féljetek – feleli Kalduka –, a baj csak akkor kezdődik, ha elveszti a fejét az ember.

36. oldal (A nyírfa-fiúcska)

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

AeS P>!

A nanajok, ulcsák, orokok, valamint az udehék és orocsok a mandzsu-tunguz népek déli csoportjába tartoznak. Észak-Ázsia délkeleti sarkában laknak: a nanajok az Amur, a Szungari és az Usszuri folyók völgyében, az ulcsák az Amur alsó folyása mentén, az orocsok és az udehék pedig a Tatár-szoros partvidékén. Számuk együttesen sem éri el a tizenötezret.

160. oldal (Európa, 1957)

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

Amethyst >!

A gazdagság nem gyarapítja az észt, a kapzsiság pedig még a meglevőt is elveszi.

101. oldal

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról

Zigó_Attila>!

Az öregek mindent megtettek, hogy a kislány szép, jó és boldog legyen. Anyja egy álló esztendeig nem szólította nevén, nehogy a gonoszlelkek megtudják Csumdaga lányának születését. Úgy hívta a leánykáját: „Aranyosom”, „Drágaságom”. Bölcsőcskéjére medvefogat kötözött, hogy a rosszakat elijessze. Taplóból faragott madarat kötött rá, hogy ne sírjon a kislánya. Meg kéregcsüngőket, kakaslábakat, meg púpos öreg anyókát erősített oda, csak hogy szépek legyenek a gyermek álmai. Tejében fürösztötte. Párnáját dunnalúd pehellyel, dunnácskáját kakastollal tömte meg.

A rossz Lado

A nyírfa-fiúcska Mesék az Amur partjáról


Hasonló könyvek címkék alapján

Kőhalmi Katalin (szerk.): Sámándobok, szóljatok
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék fiúknak
Dmitrij Nagiskin: Amur-parti mesék
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék az élet csodáiról
Kiss Márta (szerk.): A sziklavirág
Kicune: Az ágyas
Tibeti mesék
Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi
A világirodalom hatvanhat legszebb meséje
Jékely Zoltán: A három törpe