Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Light in the Shadows – Fény az éjszakában (Utánad a sötétbe 2.) 186 csillagozás
Hogyan tovább, amikor úgy érzed, vége az életednek?
Maggie sosem hitte, hogy újra látja Clayt. Ezért inkább igyekszik újra összerakni régi életének darabjait, még ha úgy is érzi, nem bízhat meg senkiben. Megpróbál továbblépni, előre, ahogy Clay kívánta.
Clay nem képes elfelejteni Maggie-t, bár erőszakkal elszakította magát tőle, hogy megkaphassa a segítséget, amire mindennél jobban szüksége van. És most gyógyul… apránként. De a szíve még mindig a lányé, akinek az életét köszönheti.
Amikor egy váratlan tragédia újra egymás mellé sodorja a fiatalokat, többé semmi nem olyan, mint azelőtt. Csakhogy vannak dolgok, amik sosem változnak. Lehetséges átformálni a sötétséget, ami kis híján elnyelte őket, és elérni végre, amire mindketten vágynak? Létezik vajon a boldogság két ember számára, akik ennyit küzdöttek már, csak hogy együtt legyenek? Vagy a félelem és a démonaik örökre elszakítják őket egymástól?
A szerelem attól különleges, hogy ha szinte bele is… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2013
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rubin pöttyös könyvek Könyvmolyképző
Enciklopédia 4
Szereplők népszerűség szerint
Clayton Reed · Maggie May Young
Kedvencelte 22
Most olvassa 12
Várólistára tette 107
Kívánságlistára tette 82
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
„A szerelmünk elvitt a legmagasabb csúcsokra és a legmélyebb szakadékokba, halálra rémített és reménnyel töltött el. És tudtam, hogy a kettőnk szerelme az egyetlen, amire a hátralevő életemben vágyni fogok.”
Istenem… Teljes 3 évet vártam erre a könyvre és minden várakozásomat felülmúlta. Imádtam!
Gyönyörű gondolatok követték egymást lapról lapra, hol a szívemet mardosva, hol a lelkemet melengetve.
Clay és Maggie egyedülállóan fantasztikus karakterek, egyszerűen nem tudtam nem szeretni őket. A hibáikkal együtt, úgy, ahogy vannak!
Egy hullámzó, mélypontokkal és fájdalommal teli, mégis szerelemmel és erős érzelmekkel egybefont utazás részesei lehettünk velük együtt.
Komoly témát boncolgat ez a rész is, félvéve az első kötet fonalát. Sírtam, mosolyogtam, legszívesebben ordítottam volna néha, annyira a húsomba mart minden oldalon a történet.
Tiszta szívből ajánlom. Ennél tökéletesebb könyvvel nem is zárhattam volna az évet. Abszolút kedvenc lett!
Elég sokat kellett várni erre a részre, de megérte. Pedig már olvastam angolul. Nem tudtam volna ilyen sokáig várni.
Ez sokkal érettebb, összeszedettebb történet volt, mint az Utánad a sötétbe. Híján volt mindenféle felesleges drámázásnak. Clayton fejlődése hihető volt, pedig nem könnyű őt megérteni. Mindenesetre nagyot nőtt a szememben, Sajnos kellettek a tragédiák a változáshoz. Az epilógust úgy, ahogy volt, imádtam. Sokat sejtet.
Vagy kinőttem már ezekből a könyvekből, vagy már valami nagyon újat kell mutatniuk. Amennyire emlékszem az első részre, az csupa érzelmi hullámvasutazás volt. Ahhoz képest ez egy körhinta. Clay a gyógyulás útjára lép, ami persze nagyon nehéz. Gyógyszerek és terápia. Ráadásul egy fontos személyt is elveszít, ami szintén megviseli.
Szóval kicsit lassabb és nyugisabb rész, de a vége mindenképpen jobb.
Még az első résznél is jobb, így kevésnek tartom az öt csillagot.
Itt is volt érzelem a csillagokban, szenvedés és nevetés, de talán egy kicsit kevésbé hullámzóan, mint az első részben. Felkészült az írónő a témából és nagyon jól prezentálta, nem túlzott el semmit, mégis nagyon megérintett. 17-18 éves fiatalokról szól, mégsem adnám minden hasonló korú kezébe, mert úgy gondolom ehhez a sorozathoz kell egyfajta érzelmi érettség, hogy valóban betaláljon. Clay és Maggie is kedvencem lett! Azt hiszem ezt a sorozatot megőrzöm :o)
Sikerült szépen megvezetni magam, mert valamiért azt hittem, hogy egy trilógia második részét olvasom és sokszor nem értettem, hogy lesz ebből még egy kötet, ha teljesen a lezárás felé haladunk, sőt valahogy már nagyon a végén vettem a fáradtságot, hogy megnézzem mi is van, mert tényleg nem értettem. :D
Na de ezen túllendülve, szerettem volna jegyet váltani egy újabb menetre Clay és Maggie kapcsolatának hullámvasútjára, remélve, hogy most kedvezőbb befejezést kapok, mint legutóbb. Visszaolvasva az első részről írt értékelést, vannak, amiben javult a történet. Gondom volt a nyelvezettel, és a túlmagyarázást. A stílust nem érzékeltem, valószínűleg azért, mert annyira arra figyeltem, hogy képes lesz-e Clay változni. A hosszas gondolatmenetek utólag visszagondolva megvoltak, de olvasás közben szintén nem volt annyira feltűnő, mint legutóbb.
A történetet nézve voltak most is kicsit unalmasabb részek, de tetszett a fő fordulat, ami miatt elindult itt a változás. Sok szomorú pillanatot éltem át velük, hosszú a folyamat, aminek a végén talán egy felépült Clay-t láthatunk és Maggie-nek nagyon erősnek kell lennie, ha ki akar tartani mellette.
Amit az előző részből hiányoltam, azt most megkaptam bőven. Hogy mit érez Clayton, hogy éli meg a betegséget. Nem egyszerű a sorsa, abszolult együttérzek vele, szomorú amikor alig van családtag aki támogatja.
Miután visszatért nem bírtak nem együtt lenni Maggie-vel. A lányt sem irigylem, nagyon sok mindent nem értett a fiú viselkedéséből. Nem tudta mi mozgatja őt, miért gondolkodik úgy, ahogy. Nagyon örültem a párterápiának, mégha nem is klasszikus párterápia volt. Inkább Clayton fejlődését kisérhette nyomon, megtudhatta mi mozgatja őt. Persze közben a kettősüket is „gyógyította” a doktor ami nagyon jót tett nekik.
Minden tiszteletem Clay-eé, hogy beismerte még segítségre van szüksége és további terápián vesz részt.
Örültem az Epilógusnak, igazán szépen lezárta a történetet.
Nem igazán emlékszem az első részre, de az értékelésem alapján (mivel 5 csillagot adtam), igencsak el voltam ragadtatva. Sajnos, most nem mondható el ugyanaz.
Lehet, hogy az idővel van a baj, lehet, hogy öreg vagyok én már az efféle mindent elsöprő szerelemhez, lehet, hogy régebben azért tetszett az első rész, mert másban hittem, más céljaim voltak, más gondolatvilág zsongott a koponyám kérge alatt, talán más ember voltam, de ez az ember aki most vagyok, nem elégedett meg ezzel a történettel, nem elégítette ki sem a tudás szomjam a mentális betegségekkel kapcsolatban, sem a lelkem, mert nem volt ez már nekem olyan forró, inkább csak egy lagymatag tini sztori, egy olyan szerelemről, amiben már nem is igazán hiszek.
„Néha eljön az az idő az ember életében, hogy félre kell tennie, amiről úgy gondolja, hogy helyes, és azt kell tennie, amiről érzi ugyanezt.”
Egyvalami biztos: A Meredith Walters nem adja könnyen a boldogságot a karaktereinek.
Nagyon kellett ez a befejezés a lelki békém érdekében.
Pont úgy váltakoztak az érzelmeim olvasás közben, mint a karaktereknek: egyszer boldog voltam, aztán szomorú, néhol nyomasztott a téma, egy másik fejezetben viszont úgy éreztem, ennek pont így kell lennie.
Különleges könyv, amiben pont annyira van jelen a sötétség, hogy elhihessük, egyszer jönni fog az a fénysugár, ami elosztatja
Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.com/2018/08/a-meredith-w…
„Bármilyen vonzó is a csomagolás, még mindig ott rejtőzik benne a fájdalom.”
Nekem ez a rész jobban tetszett, mint az előző.
Sok dolog, amit az első részből hiányoltam, itt megjelent és ez tetszett, értelmet adott a könyvnek.
Kimondottan jó volt Clay szemszögét olvasni. A betegségéről és a problémáiról sokat megmutatott a könyv, könnyebb volt megérteni a helyzetét.
Maggie is egy nagyobb pálforduláson ment keresztül, eddig mindent csak halogatott, itt végre azonban a sarkára állt, kimondta a dolgokat, odanézett, nem fordította el a fejét, ettől életszerűbb és valóságosabb lett a történet.
Még mindig kicsit sok volt nekem benne a sírás-rívás-nyafogás, de a téma miatt gondolom megkövetelte a könyv.
A klinika működése és a pszichológusok munkája érdekes pluszt adott a könyvnek.
Már majdnem megvolt benne minden, de azért még van hová fejlődni.
Népszerű idézetek
Nem volt könnyű utunk. De az életben a legjobb dolgok sosem jönnek könnyen.
386. oldal
Soha ne érezd úgy, hogy szégyen beismerni, hogy nem tudsz egymagad megbírkózni egy – egy helyzettel. Semmi gyengeséget nem jelez, ha tudomásul vesszük, hogy túlnőttek rajtunk a dolgok.
187. oldal
A szerelmünk elvitt a legmagasabb csúcsokra és a legmélyebb szakadékokba, halálra rémített és reménnyel töltött el. És tudtam, hogy a kettőnk szerelme az egyetlen, amire a hátralevő életemben vágyni fogok.
360. oldal
Bár csúnyán végződtek a dolgok kettőnk között, az iránta érzett szerelem az egyetlen makulátlanul tiszta dolog az életemben. Ezért meg akartam tartani magamnak, nem akartam megosztani senki mással. Ő volt az utolsó gondolatom elalvás előtt és a legelső, aki eszembe jutott, ahogy kinyitottam a szemem reggel.
15. oldal
– Te vagy minden jó, ami eddig történt velem. Amikor azt hittem, nem maradt más, csak sötétség, te ott voltál. Értelmet adtál az életemnek. Nem tudtam lemondani rólad, akárhogy próbáltam. Már tudom : azért mert veled a saját magam legjobb részét veszíteném el.
230. oldal
Utálom az együttérzést – akár a műszálas ruhát. Mindkettőtől viszketek és kellemetlen viselni.
A döntések, amiket az életben hozunk, nem kell, hogy egészen meghatározzanak minket. Az a fontos, hogy mit tanulunk belőlük.
45. oldal
[…] a problémák attól még nem szűnnek meg, hogy nem veszünk róluk tudomást. Csak nehezebb lesz felvenni a kesztyűt, amikor végül felszínre törnek.
Hasonló könyvek címkék alapján
- L. J. Shen: Vagány 90% ·
Összehasonlítás - Vi Keeland: A viszony 88% ·
Összehasonlítás - B. N. Toler: Lélekvesztők 92% ·
Összehasonlítás - Kim Holden: Bright Side 92% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Út az éjszakába 92% ·
Összehasonlítás - L. J. Shen: Scandalous – A Néma 91% ·
Összehasonlítás - Vi Keeland: Fiatal szerető 89% ·
Összehasonlítás - Penelope Douglas: Szívatás 89% ·
Összehasonlítás - Aly Martinez: A legsötétebb hajnal 89% ·
Összehasonlítás - Emma Chase: Taníts meg szeretni! 88% ·
Összehasonlítás