A ​magyar irodalom története I-VI. 4 csillagozás

A magyar irodalom története I-VI. A magyar irodalom története I-VI.

A ​Magyar irodalom történetének hat kötete az első olyan nagyszabású magyar irodalomtörténeti összefoglalás, amely a marxista irodalomkutatás eredményeit felhasználva, a kezdetektől napjainkig minden részletre kiterjedő képet nyújt irodalmunk történetéről. A magyar irodalom korszakait a társadalmi összefüggések figyelembe vételével, időrendbe, és mindig az irodalom belső fejlődésének irányzatainak, jelentős áramlatainak középpontba állításával mutatja be, de nem feledkezik meg a különböző művészetek és az irodalom kölcsönhatásainak ismertetéséről sem.
A Magyar irodalom története az összefüggések feltárása mellett a fontosabb írókat és műveket is jelentőségüknek megfelelő részletességgel mutatja be. Komoly érdeme, hogy igen részletesen foglalkozik korunk irodalmával: századunk számos figyelemre méltó alkotója itt kapja meg először az őt megillető helyet és rangot. Az 1945 óta eltelt időszak irodalomtörténetéről is e sorozat utolsó kötete ad első ízben összefoglaló képet.
(tovább)

>!
Akadémiai, Budapest, 1984
646 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630535920
>!
Akadémiai, Budapest, 1978
568 oldal · ISBN: 9630516403
>!
Akadémiai, Budapest, 1978
4764 oldal · ISBN: 963051639x

6 további kiadás


Kedvencelte 1

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Emmi_Lotta I>!

A szórakoztató irodalom nemcsak a sznob igényeket elégítette ki – alantasabb, iparszerűen előállított tömegtermékeinek írói gyakran az irodalmias külsőt is mellőzve, sorozatban gyártották a giccs és ponyva darabjait (Aszlányi Károly, Bókay János, Bónyi Adorján, Bozzay Margit, Erdős Renée, Forró Pál, Vaszari Gábor, Török Rezső stb.). Ez a nagy tömegben megjelenő álirodalom az irodalomtörténeti vizsgálódás körébe igazában nem is tartozik: eltemetődött azzal a világgal együtt, melynek kispolgári szemléletű, giccses szórakoztatását vállalta.

167. oldal, 6. kötet

2 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

A Bach-korszakban óvatosan kezdett neki viszonyai rendezésének: 1850 tavaszán a Nép Barátja tiszteletdíjaiból megtakarított kis összegen nádfedeles, rozzant, kétszobás parasztházat vásárol, apró gyümölcsössel. Ennek a vásárnak és ennek a környezetnek emlékeit őrzik Házi uraság (1850), Írószobám (1850) című versei. Nehéz anyagi helyzete miatt félesztendőre házitanítóskodást vállal Geszten a Tisza-családnál. Tisza Kálmán legfiatalabb öccsét, a beteges, de költői hajlamú Tisza Domokost kell tanítania. A Tisza-kastély gazdag, arisztokratikus környezetében döbben csak a maga szegénységére. Geszten kezd bele A nagyidai cigányokba (1851).
1851 őszén a nagykőrösi református egyház hívja meg tanárnak az újjászervezett főgimnáziumba. Nagynehezen szánja rá magát, hogy odaköltözzék. Számos sürgető levél után mégis elfogadja az állást, és 1851 októberének végén költözik át. Viszontagságos az útjuk, de viszontagságosak lesznek a nagykőrösi évek is.

4. kötet, 118. oldal (Arany János)


Hasonló könyvek címkék alapján

Thimár Attila (szerk.): Íróportrék II.
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig
Fazakas István (szerk.): Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988
Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon 1-3.
Nagy Zoltán (szerk.): Irodalmi fogalomtár
Világirodalmi lexikon I-XIX.
Alföldy Jenő (szerk.): Irodalmi fogalomtár A-Z
Gremsperger László – Gyeskó Ágnes (szerk.): Ki kicsoda a magyar irodalomban?
D. Szabó Ede (szerk.): Ki kicsoda az irodalomban?
Széplaki György: Ki? Mi? Hol?