Night ​Road – Éjjeli utazás 67% 157 csillagozás

Egy kicsit bajban vagyok ezzel a könyvel. Bajban vagyok, mert alapvetően tetszett; és bajban vagyok, mert ennek ellenére úgy érzem, hogy az Éjjeli utazás voltaképpen nem szólt semmiről. Jól elkülöníthetően volt eleje, közepe, vége, de hiányzott a gerince, egy valódi történet… Értem én, hogy sokkal inkább Cole belső utazásán – a múltja felderengő részletein, a férfivé váláson – volt a hangsúly, nem pedig a tényleges úton, mégsem éreztem a nagy babumm-ot a végén, ami a megvilágosodáshoz vezethetne.
A regény a maga nemében szép; imádtam a prózát, a metaforákat, a gyönyörű képeket, amivel dolgozik. Bizonyos gondolatok nagyon tetszettek, garmadával lehetne kiírni belőle a frappánsabbnál-frappánsabb idézeteket. Egészen jól épít arra, hogy a döntéseknek súlya van, és néhány következménnyel igenis nehéz együtt élni, még akkor is, ha évszázadok állnak rendelkezésünkre a gyógyuláshoz. A karakterek jók, éppen megfelelően ki vannak dolgozva egy ilyen hosszúságú regényhez. Sandor kifejezetten kedvencemmé vált, Gordoval pedig együtt tudtam érezni akkor is, amikor egy durcás se**fej volt. A hemovorok spoiler kicsit új irányba terelgetik az eddig ismert legendákat, de megőrzik a klasszikus elemeket, amitől sokkal szimpatikusabbak lettek számomra, mint a legtöbb modern vérszívó. Tisztességes élőlények, ők aztán nem csillognak a napon!
Nem igazán értem az alacsony százalékot, mert ennyire azért nem volt rossz. Részemről szerettem.

Untam és komolyan, azt sem tudom mit olvastam …

Minden könyvhöz hangulat kell. Félve szoktam megnézni mások véleményét, mert vagy előre elveszi a kedvem vagy esetleges hiú reményt ad….
Nos nem egy csúcsmű, messze van tőle, elég zanzásított, ugrál az időben, vagyis nem részletezi hogy éppen mennyi az idő két esemény között, sokat elmélkedik,néhol kezdetlegesnek éreztem, elég felületes (vagy csak engem érdekeltek volna jobban a "miértek és hogy-ok") ki ez a Johnny, Sandor (akit én az egyik résznél véletlen Sándornak olvastam aztán nekem a könyv végéig úgy is maradt) egyáltalán Cole miért ennyire más? ki Royal? a lány túlélte végül? A lány a szomszéd/emeleti szobából csak lebeg mint Cole ? a végén hogy jutott be hozzá Royal és miért tette? ha örökké élnek miért nem talált semmit amit megszeret? kb már 6 diplomám lenne, 10 nyelvvizsgám 50 OKJ képesítésem…. de ha ez nincs is opcióba ott vannak az újak, a világ változása…. na mindegy
Ami nekem a szívem csücske volt az a fényképes rész, és mivel én imádok fényképezni, így az ragadt meg a legjobban. Azt egy kicsit hosszabban is olvastam volna még….milyen készített, milyen korban, miért stb
Összességében tetszett hogy nem szokványos és üdítő volt egy nyálmentes könyv, de a jótól azért (szerintem!!) messzire van :) ha lenne további része ahol értelmet nyer sok minden akkor jobb lenne :D

Nem volt ez olyan sz@r, csak nem tudom, hogy miről szólt. Meg untam is. Úgy 284 oldalon keresztül. (A maradék kettőről nem szólok, mert azt a könyvtárban már valaki elemésztette…)

Mielőtt kivettem volna a könyvtárból, már találkoztam ezzel a könyvel. Örültem is hogy megtaláltam. Eddig még nem olvastam vámpíros könyveket, de azt hiszem most már megpróbálkozom velük. Kicsit megijesztett a molyok értékelése. Nos, nagyon is megértem, hogy sokaknak miért nem tetszett. Ez egyáltalán nem egy szokásos vámpíros sztori. Felnövésről, férfivé válásról szól. Voltak benne jó gondolatok. Ami a szereplőket illeti, túl sokat nem tudtunk meg róluk. De nekem ez teljesen megfelelt. Összességében tetszett, egyszeri olvasásra nagyon is alkalmas volt.

Sokan fanyalogtak, de nekem tetszett, pedig én aztán a pörgős könyveket szeretem, mégis, ez a mértékű filozofálgatás még abszolút egészséges, szerintem. ;) Valóban nem voltak nagy cselekmények, de mégis olvastatta magát, szerettem a hangulatát. :)
Egyedül a vége volt kevés nekem, olyan félbehagyottnak éreztem, kicsit kevésnek, ezért a 4 csillag.

Aki akcióra, izgalomra és erotikára vágyik, az ne vegye a kezébe. Aki egy elgondolkodtató lelki utazásra vágyik, az pedig ki ne hagyja!

Lehetett volna nagyon jó, talán… nem tudom… de az elejét untam, az 50-dik oldalnál még mindig úgy éreztem, hogy igen, és akkor miért is kellene nekem elolvasni ezt a könyvet? Miről fog szólni? Éreznem kéne már valamit?
Nem voltak jól ábrázolva a szereplők, pedig jól ki voltam ám dolgozva… de annyira semmit nem tudtunk meg róluk mégsem, hogy az már szinte hihetetlen…
Nekem túlságosan a tényekre koncentrált, nem kaptak el a szereplők érzései, a motivációjuk, a személyiségük… csak úgy voltak, és nem csináltak semmi különöset…

A sok vámpíros sztori között egy üde folt, mert nem szerelmetes-erotikus, de azt kell mondanom, hogy még azok is több mindent adtak nekem, mint ez…

Az biztos, hogy nem egy „megszokott” romantikus vámpírsztorit olvashatunk. Újfajta elképzelés a vámpírokról, elnézést a hemokról.
Nem egy eseménydús regény, ha azt várja az olvasó bizonyosan csalódni fog, sokkal inkább egy történet a férfivá válásról, önmagunk megismeréséről, és a hibáinkkal, múltbeli tetteinkkel való szembenézésről egy váratlan feladat révén.
Érdekes volt, de valami mégis hiányzott, bár nem tudnám megmondani, hogy mi. Vagy csak rosszkor olvastam? Nem lett kedvenc, de kellemes és elgondolkodtató olvasmány volt, szépen kidolgozott karakterekkel.

Nagyon sokáig halogattam ezt a könyvet, nem voltak meggyőzőek a vélemények és a százalék se, így valami rémeset vártam, és kellemesen csalódtam. Szép lassan az utazás során megismertük Cole történetet, múltját, bár én még szívesen olvastam volna róla bővebben is. Ahogy Sandorról is, és Royalról is. Így el is érkeztünk a könyv problémájához, ami pedig az, hogy túl rövid, nincsenek rendesen kifejtve a dolgok, nem tudunk meg mindent, és ez nagyon zavaró. Ettől eltekintve szerintem egy jó könyv volt, felnőtté válásról, értékes gondolatokkal, de nem egy igazi fantasy és vámpíros regény szerintem, ennek ellenére tetszett nekem.