Cleadur ​– Dobszó a ködben (Holdárnyék 1.) 126 csillagozás

A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Amy ​Soleil élete nem egyszerű.

Nem elég a kamaszkor nehézségeivel vívott, nyomasztó állóháború, az is megkeseríti életét, hogy szinte évente új városba költöznek, új iskolákban kell bizonyítania.

Viszont azzal, hogy nem elég talpraesett, senki sem vádolhatja: amikor valami titokkal vagy rejtéllyel találkozik, azonnal fejest veti magát a megfejtésébe.

Moonshadow viszont, ahol idén kikötöttek, igazán különleges hely: az iskola ódon kastélyra emlékeztet, szinte mindig fenyegető köd gomolyog csipkés tornyai között, a portás kardot visel, az igazgató leginkább egy hatalmas, fekete pókra emlékeztet, eltűnik egy közkedvelt tanár… Sőt, még Amy szülei és nővére is máshogy emlékszik a múltra, mint ahogy az megtörtént, furcsa, sosem volt eseményekről és ismeretlen helyekről beszélnek. De legnagyobb örömére a lány hamar egy zenekar dobfelszerelése mögött találja magát, és végre bandájával a vágyott hírnév közelébe jut.

Amikor ijesztő, kék köpenybe burkolózó… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Főnix Könyvműhely, Budapest, 2015
316 oldal · ISBN: 9789637051746
>!
360 oldal · ISBN: 9789637051593

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Arnold Iras · Gary Soleil · Lea Iras · Amy Soleil · Kimberly Newstead


Kedvencelte 12

Most olvassa 2

Várólistára tette 170

Kívánságlistára tette 107

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

fekiyeti79 P>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Amy Soleil átlagos kamasz… ja nem! Amy Soleil minden tekintetben tökéletes, ahogy a családja, az iskolája valamint a legtöbb barátja is tökéletesek, tipikus példái az amerikai álomképnek, amiben mindenki szép és sikeres. Az Újvilág által kreált sorozatok idealizált karaktereit megtestesítő szereplők ők, sőt, még azokon is túltesznek egy kicsit. A történet a suli-haverok-Fanta témája köré épül; első napok az új iskolában, barátkozás, később bandázás, családi körképek, mindennapos iskolai „megpróbáltatások”, stb…. Nem valami csábító kilátások, hacsak nem vagy a tinigimirománcok fanatikus kedvelője.

Nos. Ami miatt mégis érdemes a figyelemre ez a regény, az a háttérben megbújó rejtélyes, misztikus körítés, a rögtön az elején felmerülő kérdések: Mi a túró történik ebben a ködös, eldugott kisvárosban, miért járnak a helyi iskolába tökéletes diákok (ami Amy kevésbé tökéletes osztálytársainak – későbbi barátainak – is feltűnik), mi az a rejtély, ami az egész Soleil családot körülveszi?
Tény, hogy a történetvezetésen, az arányokon lehetett volna még finomítani; kevesebb tinigimi, és több misztikus/nyomozós töltet nem ártott volna az összhatásnak. Mert lényegében annak lehetünk tanúi, ahogy a Soleil ikrek zenei társulatot alapítanak, onnan kezdve bandázás, suli, bandázás, család, suli, koncert, suli… ehhhem. És ez nem kicsit szorítja háttérbe magát a hátteret, amiről elejtett mondatok, be-beszúrt borzongató jelenetek formájában, apránként kap információt az olvasó. A szereplők sem mindig viselkednek 14-15 éves gyerekekként, de úgy érzem erre ad egyfajta magyarázatot a befejezés. (Persze addig sűrű szemöldökfelvonással, és értetlen pislogással jutalmaztam az ellentmondásos viselkedésüket, de az én fejemben végül helyükre kerültek a dolgok.)

Mindezek ellenére nekem nagyon tetszett. Le tudtam vetkőzni felnőtt énemet, és lelkes tinédzserként tudtam együtt élni a banda tagjaival, köszönhetően annak az írói stílusnak, ami itt még csak fel-felcsillan, ami még nagyon távol áll az érett „prófétától”, de el tudja érni azt, hogy maximálisan a történetre figyeljek, mindenféle elkalandozás nélkül.
Számomra az egyetlen negatívum, a már-már divatbemutató jelleggű, töménytelen mennyiségű leírás arról, hogy ki, mikor, mit visel, vagy épp nem visel.
Szerencsére a romantika sem, vagy csak nagyon kis mértékben jellemző a történetre, ezért, aki a fentiek alapján valami tinédzserlamúrra számít, csalódni fog. Illetve a sztori a rock és a metal zenei vonalat képviseli, szóval a diundisun-rajongók nem biztos, hogy értékelni fogják; nekik csak saját felelősségre, mindenki másnak szeretettel ajánlom!

6 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Határozottan öt csillagos regény, valami elképesztően izgalmas volt és nagyon tetszett. :)

Bleeding_Bride IP>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Már nagyon régen olvastam a Dobszót, viszont századiknak lenni nem utolsó…
Könnyed YA cucc, számomra kicsit különvált a fiatal zenészek élete, a papucs nélküli rohangálás, és a ködös fantasy rész.
Biztatnám a szerzőt, hogy egy realista tini- zenészes regényt is vállaljon be, amíg a főszereplő végre elkezd húzni cipőt.

Bocs Petike, de ezért immár jutalmat kérek, hiába számítanál valami sokkal líraibb elemzésre, a 100 az 100

6 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

A. M. Aranth legutóbbi novelláját olvasva nem gondoltam volna, hogy ez egy YA regény lesz, ötvözve a Szent Johanna Gimit a Hex Hallal. Az első néhány oldal és a könyv vége tartalmaz inkább csak fantasy elemeket, persze sejtetve közben, hogy itt titok lappang. A történet java azonban egy ikerpárról szól, akik új helyre, új suliba kerülnek, barátokra találnak, együttest alapítanak. A hasonlatoknál maradva a diriről egyből Piton ugrott be. Kedves szerzőnk pedig úgy ontotta magából a lányos attitűdőket – smink, öltözködés leírása terén, mint egy csajszi. Nem segített be egy kedves nőrokon egész véletlenül?
Úgy érzem a történet a következő résztől lesz majd igazán izgalmas.

5 hozzászólás
Ferger_Jolcsi P>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Az elgondolás nem lett volna rossz, csak nem a megfelelő köntösbe lett bújtatva.
Rémesen untam… Ezért lassan is haladtam benne. A krimi szál tetszett (volna), de egyrészt nagyon keveset kaptunk belőle, másrészt nem forrt ki igazán. Az elején és a végén találkoztunk csak egy kevés fantasy vonallal, a cselekmény során ez a része teljesen háttérbe szorult. Inkább egy YA könyvnek mondanám, de ahhoz is túl… kevés volt. Akkor szoktam tudni a leginkább elmerülni egy történetben, ha sikerül megkedvelnem a szereplőket (vagy bármilyen más érzelmet sikerül kicsikarniuk belőlem), de ez itt nem jött össze. Amit azért sajnálok, mert tudom, hogy az író jobbat, többet is tud, mert olvastam már egy másik kötetét és az kedvenc lett. Így a mérce is magas lett, amit nem tudott átlépni ez a könyv.

2 hozzászólás
VNoémi>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Azok számára, akik szeretnek rejtélyek nyomában járni, ez a könyv nagy kedvencük lesz, ugyanis a történetben Amyt különösebbnél különösebb események érik.
Egy fantasztikus, egyedi ötleten alapuló fantasy, ahol kiemelt hangsúlyt kap a zene, és ezen belül is rock és a metál műfaja. Suliregény, amiben rengeteget olvashatunk a bartáságról és a testvéri szeretről. Míg a legtöbb műben kapunk egy erős kezdetet, és egy szintén jól kidolgozott véget, addig a Dobszó a ködben pár tíz oldal után indul be igazán, és éppen a közepe az, ami teljesen ki tudott kapcsolni, szórakoztatni, és elgondolkodtatni. Végig kíváncsian tartott, hogy mi lehet a szerepe a történetben a ködnek.
A nyelvezete és az apró részletek mind-mind közvetlenné és ismerőssé tették számomra az írást. Szerintem nemtől függetlenül mindenkinek tetszene a regény, korosztályon belül pedig leginkább a fiataloknak. :)

http://egyszervolt-konyvsarok.blogspot.hu/2015/12/a-m-a…

1 hozzászólás
diamondfox P>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Tagadhatatlanul korai írás, érződik rajta, hogy az elgondolás nemes volt, a megvalósításnál viszont a tiniálom fanfiction szerűvé alakította az egészet.

Bevallom, ha fiatalabbként olvasom, amikor még szerettem a kilométeresre nyújtott dolgokat, akkor imádtam volna. Most így 25 évesen azért eléggé fárasztóan hosszú volt az eleje. Amilyen keményen indult az egész, annyira elment egy álom együttesre, aminek pont annyi valóságalapja van, amennyit elhisz az ember egy könyvnél (semennyi). A karakterek sajnos felejthetőek voltak, nem igazán éreztem azt, hogy bárkit is megismertem volna, azon kívül, hogy a vége felé kellemesen beindult a sztori és bumm – vége is. Elég brutális vége lett, amire még csak azt se mondanám, hogy tisztességes egy függővég lenne, de mivel megvan a folytatás, majd sorra kerítem. Csak remélem, hogy az hamarabb beszippant és gyorsabban haladok majd vele. Ez meg maradhatott volna „könyvtárból kiveszem” listán.

10 hozzászólás
Deidra_Nicthea IP>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Ez egy 3,75 csillag, ha ráközelítesz, látni fogod! :D
És annak ellenére, hogy ilyen keveset adok rá, folytatni fogom – elsősorban a vége, és nem az eleje miatt… :D

Még mielőtt megvettem volna a két és fél könyvet, nekem jól beharangozták, hogy ez mekkora rossz és inkább odaadják ingyen, ne is költsek rá stb. – de hát de. Még dedikáltattam is. <3

És amúgy alapvetően szerintem egyáltalán nem volt rossz, csak két dolog idegesített: a szereplők és a cselekményleírás. :DDDDDD Na jó. A szereplők borzalmas basic bitchek, basszuskulcs még a fiúk is, agyérgörcsöt kaptam mindegyiktől, mert mindenki hihetetlenül intelligens, elképesztően szép és modellalkat, csodálatosan kedves és úgy játszanak hangszeren, mint az igazi profik: magyarul tökéletesek, éééééés ha mindez még nem lett volna elég, a suliban a koruknak megfelelően 14-15 évesen viselkednek, de amikor hangszer kerül a kezükbe, hirtelen húszonéves nááádddzson mennnciii rockerpitsák lesznek és onnantól fogva isznak, mint a kefekötő ahhoz képest, hogy Amy beállt két pohár bortól, több pohár tömény meg se ártott neki és még SZEXIS is lesz.
a húgom 14 éves most, ha bárkitől azt hallanám, hogy azt mondja rá, hogy szexis, a fejét feldugnám a végbelébe. pont.
Konkrétan alig vártam, hogy VALAKI MEGHALJON, de ha lehet, akkor MINDENKI és MINÉL LASSABBAN. spoiler

Ok, a szereplőkön kidühöngtem magam.
A cselekményleírás végül is nem volt ennyire szörnyű, mert az csak túlírt volt, de nagyon, viszont előnyére válik, hogy amúgy Peti TUD írni, így választékos volt és elnézem. A könyv jórésze szófosás, de az Oculusra már sikeresen megtanulta kezelni.

Most bevallom őszintén:
A könyv első kétharmadát konkrétan gyűlöltem és csak azért olvastam tovább, mert Hávépé. Semmi másért.

De. Az utolsó harmad (annak is a vége inkább :D) volt annyira jó, hogy azt mondjam, megérte megvenni és ha túlestem a Könyvfesztes megjelenéseken prioritások, prioritások…, akkor tuti, hogy folytatni fogom, mert amúgy baromi kíváncsi lettem és remélem, hogy tök epikus lesz, meg minden.
Meg hogy eltűnik ez a gusztustalan #cringy feeling, ami ÖMLIK az egész könyvből. :D

Szóval na.
A kezdeti eltántorító hangokkal szemben ez egyáltalán nem volt annyira rossz.
Rekesztettem már be könyvet – és ennél csak gondolkoztam rajta. :D

3 hozzászólás
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Ez a könyv nagyon jó volt, nagyon tetszett, sokkal jobb volt, mint az Oculus.
A szereplők nagyon aranyosak, szerethetőek voltak.
És a nagy kedvencem kivételesen Tank a macska, imádtam, imádtam, imádtam!
Nagyon tetszett a város, az iskola, olyan érzést keltett bennem, hogy én is szívesen élnék ott.
Nagy hangsúly került a művészetekre, a zenére.
Rejtélyek és titkok kísérték a történetet, ami fenntartotta a figyelmemet. Teljesen beszippantott a történet, szinte ott voltam a fiatalokkal, olvastatta magát, egy csepp unalmas rész sem volt benne.
Egyértelműen kedvenc lett.

J_Goldenlane IP>!
A. M. Aranth: Cleadur – Dobszó a ködben

Senkit se tévesszen meg a nyomda által szétbarmolt borító – ez egy remek felütése egy remek sorozatnak.

Mert egy oldalról ugye ott van az öreg iskola körül a köd, a testetlen fenyegetés, valami, amivel ha találkozol, gyanús, hogy nem úszod meg egy szimpla meghalással. Más oldalról viszont adott pár laza fiatal (fiatal?) tini, akik zenekart alapítanak, haverkodnak, össze-vissza szerelmesek egymásba, ahogy azt a tiniktől el is várhatjuk. Az olvasó meg a két oldal között egyensúlyozgat, részben félti szerencsétlen hőseink nyomorult életét, részben meg kaparja a falat a hülye beszólásaik miatt.

Én jobban örültem volna, ha a nyomozós-horroros szál kicsit erősebb, mert ez a regény második felében némileg leül, és ebből adódóan a megoldás is későn jön, de megérni rá várni. A lezárás kiválóan üt, pofon egyszerű, és mégis teljesen váratlan, nekem nagyon tetszett. Illetve ezzel már megint az a baj, hogy nem lezárás, hanem a következő kötet expozéja. Tehát ez ismét egy sorozat.

Készülj úgy, hogy belevágsz, és tetszik, akkor nincs megállás, bele kell kezdened a következő kötetbe is.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

mrsp>!

Hímzés, szűkített derék, fodor? Jerry fiam, Barbie-ház volt otthon Transformers-figurák helyett?

314. oldal

Fummie>!

– Leckét?! – hördült föl Gary – Ozzyra, Lemmyre és a rock minden istenére, Ash, az iskola második napján honnan van leckéd?

Kapcsolódó szócikkek: Ozzy Osbourne · rock and roll
mrsp>!

– Jó reggelt!
– Jó? Reggel? Egy mondatban? – nyögött föl Lea. – Nem lehet, hogy te még alszol?

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lea Iras
Disznóparéj_HVP IP>!

– Rosszabbra számítottam – mosolygott Lea. – Legfeljebb ott kell éjszakáznunk Sunshine Creekben. Kereshetünk például egy éjjel-nappali helyet, ahova beülhetünk hajnalig. De vehetünk is egy-két üveg kortyolgatnivalót, és kiülhetünk egy padra a téren, ha jó idő lesz.
– Romantikusan hangzik – vigyorgott szemtelenül Gary.
– Ó, ne is gondolj romantikára! – vágott vissza Lea. – Ahhoz lélek is kell, márpedig ilyen téren te nem vagy túlságosan eleresztve.
– Születési rendellenesség – vont vállat a fiú, és odanyújtott Leának egy szelet csokit a közösből. A lány egy biccentés kíséretében átvette. – Mindenkinek van ilyen. Nekem nincs lelkem, a tied meg sötét, mint az éj.
A lány idegesen felnevetett.
– Nagyjából így van…

Track No. 05: Dobszó a Ködben

Kapcsolódó szócikkek: Lea Iras
1 hozzászólás
VNoémi>!

– Egyszóval, Lea, holnap nagy nap lesz!
– Ez… négy szó. – vonta fel a fekete hajú lány a szemöldökét.
– Részletkérdés…

mrsp>!

– Mia rosa Firenze gucci, pasta bolognese! – bókolt Gary gonoszul halandzsázva.
– Hányj térden állva kanalat! – viszonozta a kedvességét Lea.

315. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lea Iras
VNoémi>!

– Végtére is… hogy szokta mondani a diri? Mi vagyunk egymásnak a… mécsesek?
– A lámpások, ember. Lámpások…

100. oldal

Disznóparéj_HVP IP>!

Bűn lengi be, olajfolt a vízen
Mindenki hibázott, bűntelen nincsen
Egyetlen tiszta csak, a hercegnő, Justitia
Ki még küzd az igazért, bármi ellen – peccata

Az Igazság Harcosa, híres messze földön
De Város 15 neki fojtó börtön
Törékeny testén láz, lelkén bánat rág
De vétkesek közt néma lenni cinkosság

Hát nem néma Justitia
Bátor lány, tudja, mi a dolga
Ezüst öv, arany-fehér palást
Az igazság nem tűr ellentmondást

Rajta, rajta, legyen vége
Halál rá, már nagy csend kéne
Összeül a város tanácsa
Megszületik a bűn, fekete Peccata
Démon szárnyát kitárja
Peccata, peccata
A torony oldalán ül, az égre sikolt
Árnyéka halál, szörnyeteg, kobold
Lelkét éji tőrbe tölti
Szomjúságát nem enyhíti
Semmi, de semmi sem
Csak egy dübörgő dobszó, dobszó a ködben…

Track No. 05.: Dobszó a ködben (4:07)

Disznóparéj_HVP IP>!

Mire Gary nagy ásítozva egyáltalán előmászott a barlangjából, és megjelent lenn, a két lány végzett a reggelizéssel, a takarítással és a pakolással is.
– Csak meg kell jelennem, és máris minden a helyén van, és ragyog – vigyorgott a fiú. – Hol a tea?
– A helyén van, és ragyog – tette csípőre a kezét Amy –, magától, méghozzá, mert jól nevelt tea.
– Amy, öltözz föl! – intett feléje Gary, ahogy töltött magának egy bögrével a forró italból. – Kivan a derekad ebből a pizsamából, meg amúgy is, mezítláb vagy. Őrület, hogy erre megint meg kell tanítsalak.
– Teee!

Track No. 02.: Holdárnyék

Kapcsolódó szócikkek: Amy Soleil

A sorozat következő kötete

Holdárnyék sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Holly Black: The Cruel Prince – A kegyetlen herceg
Chanda Hahn: Bűbájtalan
Melissa Marr: Veszélyes játék
Richelle Mead: A halál csókja
Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal
Kleinheincz Csilla: Ólomerdő
Joss Stirling: Lélektársak – Sky
Robin O'Wrightly: Az amulett rejtélye
Victoria Schwab: Felszabadulás
Darren Shan: Zom-B