A magyar szakemberek körében is jól ismert A. G. Kaszatkin műve, amelyből sok ezer vegyészmérnök, gépészmérnök tanult. Jelenleg a mű 3. magyar nyelvű kiadását tartja kezében az olvasó, amely a 9. orosz nyelvű kiadás alapján készült.
Az utolsó magyar nyelvű kiadás megjelenése (1956) óta a művet teljesen átdolgozták. Kaszatkin professzor halála után intézetének munkatársai, tanítványai végezték az átdolgozást. Mindez a vegyiparban végbement hatalmas fejlődés eredménye, amely új, korszerű szemléletmódot tett szükségessé a hallgatók képzésében és a szakemberek továbbképzésében is. Az átdolgozás során a könyv egyre inkább „műveleti tankönyvvé”, ha úgy tetszik, „műveleti kézikönyvvé” vált, a technológus szemléletű részletes leírások, a gépek, berendezések szerkezetének részletező ismertetése ma már hiányzik a műből. E helyett örömmel fedezhetünk fel olyan fontos részeket, mint a tartózkodási idő eloszlás; valamennyi művelet esetében a műszaki-gazdaságossági alapú kiválasztás… (tovább)
A magyar szakemberek körében is jól ismert A. G. Kaszatkin műve, amelyből sok ezer vegyészmérnök, gépészmérnök tanult. Jelenleg a mű 3. magyar nyelvű kiadását tartja kezében az olvasó, amely a 9. orosz nyelvű kiadás alapján készült.
Az utolsó magyar nyelvű kiadás megjelenése (1956) óta a művet teljesen átdolgozták. Kaszatkin professzor halála után intézetének munkatársai, tanítványai végezték az átdolgozást. Mindez a vegyiparban végbement hatalmas fejlődés eredménye, amely új, korszerű szemléletmódot tett szükségessé a hallgatók képzésében és a szakemberek továbbképzésében is. Az átdolgozás során a könyv egyre inkább „műveleti tankönyvvé”, ha úgy tetszik, „műveleti kézikönyvvé” vált, a technológus szemléletű részletes leírások, a gépek, berendezések szerkezetének részletező ismertetése ma már hiányzik a műből. E helyett örömmel fedezhetünk fel olyan fontos részeket, mint a tartózkodási idő eloszlás; valamennyi művelet esetében a műszaki-gazdaságossági alapú kiválasztás bemutatása; korszerű eljárások, műveleti variánsok tárgyalása.
A könyv felépítése egységes. Valamennyi művelet esetében előbb a folyamat fizikai, fizikai-kémiai alapjaival ismerkedhet meg az olvasó, majd a számítási összefüggések összefoglalása következik, végül a berendezések, ill. azok számításának, kiválasztásának ismertetése. A 20 fejezet a kémiai reaktorok kivételével valamennyi fontosabb alapművelet ismertetését tartalmazza, a következő csoportosításban: hidrodinamikai műveletek (pl. szűrés, centrifugálás, keverés); kalorikus műveletek (pl. fűtés, hűtés, bepárlás); anyagátbocsátási műveletek (pl. rektifikálás, abszorpció, extrakció); hűtési műveletek (mérsékelt és mélyhűtés); mechanikai műveletek (pl. aprítás, fajtázás).
A művet elsősorban vegyészmérnököknek, gépészmérnököknek, vegyipari gépészmérnököknek ajánljuk. Jól használható lesz a felsőfokú képzés területén is.