A ​filozófia nagykönyve 30 csillagozás

Minden, amit tudni érdemes
A filozófia nagykönyve

Hogyan keletkezett a világegyetem? Miért kell szenvednünk? Mi a boldog élet titka? Milyen a jó állam? Lemondhat-e az állampolgár valaha is a lelkiismeretéről a törvényhozó javára? A történelem során az emberiség efféle kérdéseket tett fel az élet és a létezés természetéről, a nagy gondolkodók pedig válaszokat kínáltak, amelyekkel maguk is formálták világunkat.

A filozófia nagykönyve rövid összefoglalókkal, szellemes idézetekkel, ötletes ábrákkal és illusztrációkkal teszi könnyen emészthetővé az elvont, tudományos gondolatokat Arisztotelésztől Žižekig.
Hasznos olvasmány a filozófia iránt érdeklődő laikusoknak, diákoknak és minden olyan embernek, akinek fontos önmaga és a világ megismerése.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: HVG Nagykönyvek HVG Könyvek

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2017
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633044636 · Fordította: Farkas Henrik, Morvay Krisztina, Szalai Virág

Enciklopédia 43

Szereplők népszerűség szerint

Arthur Schopenhauer · Lao-ce · Arisztotelész · Niccolo Machiavelli · Simone De Beauvoir · Bertrand Russell · Eric Hoffer · Jürgen Habermas · Ludwig Andreas Feuerbach


Kedvencelte 6

Most olvassa 12

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 133


Kiemelt értékelések

sebzek>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Régóta kerestem egy könyvet, amivel minimálisan bevezetődhetek a filozófiába. Az általam nézett könyvek nagy része túl felületesnek tűnt, azután rátaláltam Russell írására, ami a ló túloldalát jelentette. Tartalmilag több volt, mint amennyit egy bevezetőkönyv elbírt.

A filozófia nagykönyve egy színes, enciklopédiákra hajazó filozófusgyűjtemény. Jellemzően minden gondolkodót egy, nagyritkán kettő problémával leíró mű.
Szerettem benne, hogy kronologikusan épül fel, de emellett minden filozófus mellett jelöli annak fő területét. Ezek alatt találhatók évszámmal ellátott infók, amiben gyorsan és egyszerűen próbálja meg elhelyezni a személyt a történelemben. Értékeltem azt is, hogy színes. Szerintem feldobta a kinézetet, és a saját ábrák is érdekesnek tűntek elsőre.

Most jön a kritikus blokk. A magyarázó ábrák a kellemes kinézetük ellenére nem adtak hozzá plusszt a megértéshez. Amikor visszaolvastam egyes filozófusokat, nem az ábrákkal elevenítettem fel a személyeket, hanem elolvastam a teljes szöveget. A legtöbb helyen konkrétan semmi értelmük. Az életrajzi adatok, és az időbeli elhelyezés is üdítő, de gyakran hatalmas az átfedés a fő szöveg, és a buborékok között. Elismerem, nehéz feldobni az oldalképet.

Korrekt összefoglalásnak tartom ezt a kötetet. Könnyen, érthetően foglalja össze a mondandóját*, jó kinyitni, forgatni. Könyvtárakban könnyen fellelhető, kölcsönzésértékű mű.

* Két gyengepontot véltem felfedezni: elsősorban Kantot, akinek a transzcendentális idealizmusát nem sikerült érthetően elmagyarázni (nekem), és Heideggert, ahol megfoghatatlannak tűnik Az emberi létezés spoiler; valamint a Lét és idő részeknél. Nem tudom az utóbbi mennyire a szerkesztők asztala.

3 hozzászólás
DoreenShitQ>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Ha valaki érdeklődik a filozófia történetéről, akkor semmiképp sem hagyja ki. Elég száraz a nyelvezete, ami miatt lassabban is haladtam vele, de ez (számomra) nem von az értékéből. Az az egy csillag levonás a néhány szerkesztési bakiért van, ami mellett nem mehetek el szó nélkül, hiába szerettem a kötetet.

Rocketdog>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

A könyv 107 filozófust és munkásságát mutatja be 306 oldalon keresztül, majd még 10 oldalt szentel másik 59 megemlítésének. Egy-egy gondolkodó bemutatásánál kitérnek annak életére, tanulmányaira, pályatársaira, ihletőire, az aktuális földrajzi-társadalmi helyzetére, főbb műveikre, és persze a legfőbb gondolataikra, mindezt néhány oldalban összefoglalva. Ebből már sejthető, hogy igazán alapos elmélyülést nem nyújt a könyv semmiben. Ám egy dologban remekül teljesít a kötet, jól megragadja az adott filozófus mondanivalójának lényegét és képviseli annak stílusát. Tehát, ha azért vennénk kézbe, mert szeretnénk találni magunknak pár nevet, akitől szívesen olvasnánk még, de nem tudjuk kitől is lenne érdemes, ez a könyv tökéletesen alkalmas a választásra. Én ki is jegyzeteltem közben magamnak egy olvasmánylistát.
    Pár szó a designról: nagyon látványos és trendi a sok szín és ábra, jó nézegetni, de funkciójuk nem sok van. Nekem legalábbis nem sokat segítettek az illusztrációk a megértésben.

1 hozzászólás
Könyvtolvaj_96>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Nagyon régóta a kívánságlistámon volt ez a könyv, örülök, hogy végre sort kerítettem rá. Érdekel a filozófia, de nem akartam nagyon nehézzel vagy töménnyel kezdeni, így ezt jónak tartottam kezdésnek, és be is jött! Szuperül összefoglalja a filozófusok elméleteit a ókortól napjainkig, valaki csak egy oldalon kapott helyett, híresebbek/ismertebbek akár hatot is kaptak, de nagyon tetszett a könyvnek a felosztása. Öröm volt forgatni, és sokszor fogom még nyitogatni szerintem. :)
Kedvet kaptam több filozófiához és több HVG nagykönyvhöz is. :)

1 hozzászólás
Agatha_Emrys >!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Sosem felejtem el életem első gimis filozófiaóráját.
A tanár bemutatkozott, beszélt a filozófiáról általánosságban aztán azt mondta, nyugodtan jelentkezzünk, ha hozzá akarunk szólni, a filozófiában nincsenek rossz válaszok. Nem sokkal ezután, egyik osztálytársam ezt is tette. A tanárnő végighallgatta, aztán közölte, hogy ez rossz válasz.
Mondanom sem kell, hogy ezután az osztály nem vette komolyan az óráit…

Éppen ezért nekem pont jól jött ez a hiánypótló kötet, mert az ókori görögöknél megállt a tudományom.

Tetszett a könyv felépítése, minden szekció egy áttekintéssel kezdődik, hogy az adott filozófust mik inspirálták, és utána kik merítettek a munkásságából. Az ábrák is segítettek, hogy az olvasó jobban megértse egy-egy filozófus gondolatmenetét, bár ezek nem mindig voltak egyértelműek nekem.
A szerkesztés is itt-ott kicsit szerencsétlenül sikerült, de összességében átlátható volt.
A nyelvezete kicsit száraz, de a különböző egyszerű példák segítenek megérteni a koncepciókat.

Személy szerint én kicsit hiányoltam az ókori római szerzőket, szívesen olvastam volna Ciceroról és Marcus Aureliusról.

AkosAkos>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

A történelem legnagyobb filozófusain keresztül mutatja be a filozófia fejlődését, történetét, szakaszait az ókortól kezdve egészen napjainkig. Mindezt objektíven, magyarázatokkal. Tehát szerintem 5 csillag, az érdeklődőknek tökéletes olvasmány.

Barbella>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

A pszichológia nagykönyvéhez hasonlóan, mesteri módon tömörít össze egy hatalmas témát úgy, hogy az kellően érthető marad. Persze a bemutatott témák számával arányosan csökkennie kell, a kifejtés részletességének. Volt ahol keveselltem, hogy csak egy oldalt szánt a gondolatnak, míg máshol sokalltam a 6 oldalas terjedelmet, de ez nyilván személyes ízlés kérdése.
Hatalmas vállalás, az ókortól napjainkig terjedően összefoglalni a legjelentősebb filozófusokat és azok gondolatait, írásait és mindazt, hogy ezek, milyen kapcsolatban állnak egymással. De úgy érzem kellően jól valósította meg ez a könyv.
Nagy erőssége, hogy felkeltheti azok érdeklődését is a filozófia iránt, akik eddig nem kifejezetten érdeklődtek iránta mivel kisebb és befogadtatóbb részekre van tagolva.
    Ami már az előszóban megfogott, az maga a filozófia attitűdje. Nem csupán a gondolkodás a logika mentén, de a kész konklúzióink ütköztetésére való felhívása, annak érdekében, hogy csiszolódjanak, vagy épp megcáfolják azt. Ami meglehetősen nagy ellentétben áll a mai hozzáállással, ahol az emberek egy eltérő gondolat puszta létezését is az identitásuk elleni támadásnak vesznek, és nem csak egy eltérő gondolatnak.

Barbikönyvek>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

A legnagyobb filozófusok mind benne vannak, de természetesen csak a lényeg, rengeteg illusztrációval. És ez benne a legjobb, hogy olyan szép színes, tele képekkel, nem pedig a fehér papíron fekete szöveg. A kisebbek közül főleg azok vannak benne, akiknek „érdekes” gondolatai vannak.

Balazs_E>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

A téma iránt érdeklődőknek mindenképp ajánlom. Jól végig vezet ezen a körülbelül 2500 éves tudományon (persze jó nagy lépésekkel). Nagyon jó, hogy van benne ajánlott irodalom, az adott filozófus legismertebb, legjobb műveivel. Illetve, hogy a filozófusokat elhelyezi aszerint, hogy milyen ágazathoz tartoznak és hogy azon az ágazaton belül milyen témával foglalkoznak. Kerek, egész.

László_Főgler>!
A filozófia nagykönyve

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

A diplomázásom óta halogatom, hogy felfrissítsem a filozófiai ismereteimet. Most alkalom adódott rá, és élveztem. Rég tudtam így elmélyedni bármilyen könyvben. Ez persze csak egy összefoglalás, és az eredeti művek olvasását nem pótolhatja. 1-6 oldalban összefoglalva mutatja be a legjelentősebb filozófusok főbb gondolatait, néhány japán, arab és afrikai szerzőt is belevéve. Elsősorban Leibniz, Kant és Hegel érdekelt, így néhány fejezetet átugrottam, néhol viszont leragadtam. Angolszász műről lévén szó, bízhattam abban, hogy ezeket az obskurus németeket, akiket nekik is le kellett fordítani, érthetően elmagyarázzák nekem (no nem 1, hanem 4-6 oldalon), és sikerült! Persze az egyetemi előadásaim is sokkal érthetőbbek voltak, mint maguk az eredeti művek, és ez ügyben nem panaszkodhatom.


Népszerű idézetek

Dora P>!

Camus szerint az abszurd az az érzés, amit akkor érzünk, amikor felismerjük, hogy az életnek általunk adott értelmek nem léteznek a tudatunkon túl. Annak az ellentmondásnak az eredménye, amely az élet értelméről kialakult feltételezésünk és arra vonatkozó tudásunk között keletkezik, hogy mindennek ellenére az univerzum mint egész értelem nélküli.
    Camus vizsgálja, mit jelenthet ezen ellentmondás fényében élni. Azt állítja, hogy csak miután elfogadtuk az élet értelmetlenségének és abszurditásának a tényét, kerülünk abba a pozícióba, hogy teljes életet élhessünk. Az abszurd magunkhoz ölelésével életünk folyamatos lázadássá válik az univerzum értelmetlenségével szemben, így szabadon élhetünk.

285. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Rocketdog>!

Beauvoirt az is nyugtalanítja, hogy a nőket csak akkor tekintik egyenlőnek, ha olyanok, mint a férfiak. Még a nemek egyenlőségéről írók szerint is az egyenlőség azt jelenti, hogy a nők olyanná válhatnak, és azt tehetik, amit a férfiak. Beauvoir azonban tévesnek tartja ezt az elképzelést, mert mellőzi azt a tényt, hogy a nők és a férfiak különbözőek. Filozófiai hátterét a fenomenológiából merítette, abból a diszciplínából, amely azt vizsgálja, miként jelennek meg a dolgok a tapasztalat számára. E nézet szerint a világot mindnyájan a saját tudati keretünkön belül építjük fel; tapasztalataink láncolatából alkotunk dolgokat és jelentéseket. Beauvoir következésképp fenntartja, hogy a saját testünkkel, másokkal, a világgal és magával a filozófiával fenntartott kapcsolatunkra is erősen hat férfi vagy női mivoltunk.

276-277. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: Simone De Beauvoir
Richard_the1st>!

Arthur Schopenhauer
Jómódú, kozmopolita danzigi (ma Gdansk) családban született. Apja azt remélte, hozzá hasonlóan kereskedő lesz. Franciaországban és Angliában is utazott, mielőtt a családja 1793-ban letelepedett volna Hamburgban. Apja 1805-ben bekövetkező halála után – feltehetően öngyilkos lett – abbahagyhatta a munkát, és egyetemre mehetett, ahol filozófiát és pszichológiát tanult. Anyjával, aki folyamatosan kritizálta eredményeit, nem volt jó a kapcsolata.
Tanulmányai befejezése után a Berlini Egyetemen tanított. Nőcsábász szívtipró hírében állt; több viszonyt folytatott egyszerre, és kerülte a házasságot. Egyszer még egy nő bántalmazása miatt is elítélték. 1831-ben Frankfurtba költözött, és itt élt egészen haláláig egy sor pudlival, amiket vagy Atmannak (a hinduizmusban és a buddhizmusban a „világlélek”, vagy Butznak (németül kobold) nevezett el.

187. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: 1793 · 1831 · Arthur Schopenhauer · Hamburg
Dora P>!

Minden cselekvés egy vagy több oknak köszönhető a következő hétből:
véletlen, természet, kényszer, szokás, észszerűség, düh vagy vágy.

Arisztotelész

62. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: cselekvés · düh · kényszer · szokás · vágy · véletlen
2 hozzászólás
Dora P>!

„Semmit nem tudok, kivéve a tudatlanságom tényét.”

Szókratész

49. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: Szókratész · tudás
Rocketdog>!

A posztmodernizmus, írja, „a nagy elbeszélésekkel szembeni bizalmatlanság”. A nagy elbeszélések vagy metanarratívák átfogó, egyedi történetek, amelyek megpróbálják felölelni az egész emberi történelmet, vagy egyetlen keretrendszerbe vonni minden tudásunkat. A marxizmus – az a nézet, hogy a történelem felfogható az osztályharcok sorozatának – a metanarratíva egy példája.

A metanarratívákkal szembeni bizalmatlanságunk újfajta szkepticizmust hoz létre. Lyotard szerint a tudáshoz való viszonyulásunk II. világháborút követő megváltozása okozza mindezt, valamint az óriási technológiai átalakulás, amivel meg kell birkóznunk. A számítógépek alapjaiban módosították attitűdjeinket, mivel a tudás adatbázisban tárolható, ide-oda mozgatható, megvásárolható és eladható információvá vált. Lyotard ezt nevezi a tudás „merkantilizációjának”.
    Mindez több következménnyel jár. Az első, hangsúlyozza Lyotard, a tudás fokozatos externalizációja. Már nem olyasmi, ami elősegítheti az elme fejődését; nem olyasmi, ami megváltoztathat bennünket. A tudás le is szakad az igazság kérdéseiről. Nem igazságtartalma mértékének függvényében ítéljük meg, hanem az alapján, hogy mennyire szolgál bizonyos célokat. Amikor nem teszünk fel olyan kérdéseket a tudásról, hogy például „Igaz-e?”, hanem inkább azt firtatjuk, hogy „Miként adhatnánk el?”, akkor a tudás árucikké válik. Lyotard amiatt aggódik, hogy ha ez egyszer bekövetkezik, akkor a magánvállalatok arra kezdhetnek törekedni, hogy a tudásáramlást kontrollálhassák és eldönthessék, ki, milyen típusú információhoz, és mikor férhessen hozzá.

299. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: marxizmus · posztmodernizmus
Rocketdog>!

Hatalmas kárt okoz a munkát erénynek kikiáltó hit.

238. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: Bertrand Russell
Dora P>!

A beszélgetéseken keresztül Szókratész végül rájött, hogy a delphoi jósdának igaza volt – ő a legbölcsebb ember Athénban. De nem azért, mert mindent tud, hanem épp ellenkezőleg, mert bevallotta, hogy nem tud semmit. Azt is látta, hogy a delphoi szentély bejáratának felirata gnóthi szeauton ("ismerd meg önmagad") mély bölcsességet takar. Ahhoz, hogy a világot és önmagad megismerd, szükséges, hogy tisztába jött saját korlátaiddal, és felfüggeszd előítéleteidet. Csak ekkor reménykedhet az ember, hogy megtalálja az igazságot.

49. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: dialektika · Szókratész
Rocketdog>!

    A társadalmi nyilvánosság kiszélesedése a 18. századtól a demokratikusan megválasztott politikai intézmények, független bíróságok és az alkotmányos jogok listájának kiszélesedéséhez vezetett. Habermas azonban úgy látja, hogy az önkényes hatalomgyakorlás korlátozására létrehozott fékek közül sokat veszély fenyeget. Az újságok például lehetőséget teremtenek a magánszemélyek közötti érvelő párbeszédre, ám ha a sajtót a nagyvállalatok irányítják, ezek a lehetőségek eltűnhetnek. A lényegi kérdésekről folyó tájékozott viták helyét átveszik a celebekről szóló pletykák, mi pedig kritikus, racionális szereplőkből gondolkodás nélküli fogyasztókká változunk.

307. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: Jürgen Habermas
Barbella>!

A Fejedelem tartalmát azért is óvatosan kell kezelni, mert Machiavelli azzal a céllal írta, hogy megkedveltesse magát a Mediciekkel. Az Értekezéseket viszont Firenze köztársaságpárti kormánya tagjai számára dedikálta. Mondhatnánk, hogy Machiavelli álltalában olyat írt, amit a dedikálás címzettje szívesen olvasott.
     […]
     Olyan véleményt is megfogalmaztak, hogy Machiavelli szatírát akart írni, és célközönsége a köztársaságpártiak voltak, nem az uralkodó elit. Ezt alátámasztja, hogy Machiavelli nem latinul, az elit, hanem olaszul, a nép nyelvén írta meg. Való igaz, hogy A Fejedelem időnként szatirikusnak tűnik, mintha azt várnánk az olvasótól, vonja le a következtetést: „Ha egy jó fejedelemnek így kell viselkednie, bármi áron el kell kerülnünk az ilyen uralmat!” Ha Machiavelli „a cél szentesíti az eszközt” gondolatot is ki akarta figurázni, akkor ez a vékony, megtévesztően egyszerű könyv sokkal izgalmasabb szándékkal született, mint első pillantásra gondolnánk.

107. oldal / A reneszánsz és a racionalizmus kora.

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: Niccolo Machiavelli · politika

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Toni Llácer: Nietzsche
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
Richard Shepherd: Holtak vallatója
Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke
Hans Peter Beck-Bernholdt – Hans-Hermann Dubben: A tojást rakó kutya
Robert Zimmer: A kapu újra nyílik
R. D. Laing: A meghasadt én
Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete II.
Paul Davies: A megbundázott világegyetem
Bakró-Nagy Marianne (szerk.): Okok és okozat