Kanada ​– óceántól óceánig 3 csillagozás

A. E. Johann: Kanada – óceántól óceánig

A ​föld második legnagyobb országába kalauzolja el a nyugatnémet író-riporter az olvasót, egy az Atlanti -óceántól a Csendes-óceánig ívelő autóút keretében. Az író a valóságban tette meg ezt az egész földrészt kelet-nyugati irányban átszelő utat. Mi olvasók pedig képzeletben szegődünk a nyomába, s fáradság nélkül, szórakozva-élvezve tapasztaljuk mindazt, amit ő – olyan szemléletes plaszticitással ábrázolja e sokszínű, hatalmas ország ezernyi látnivalóját: a sűrű, ember nem járta erdőket, a tisztavízű, magányos tavakat, a kristályos patakokat, a döbbenetes északi fényt, a nyüzsgő modern városokat és mindenekelőtt a tágasságot: mindössze 20 millió ember él Európa nagyságú területen.
A. E. Johann negyven éve ismeri-szereti Kanadát, s maga is európai lévén tudja hogyan kell megismertetni, megszerettetni ezt az országot az európai olvasóival. Nemcsak a térben, hanem az időben is elkalauzol minket sorjában a tíz kanadai tartomány történelmében. Megismerjük az aránylag fiatal – alig… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világjárók Gondolat

>!
Gondolat, Budapest, 1973
234 oldal · keménytáblás · Fordította: Detre Zsuzsa

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Halifax, Kanada


Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
A. E. Johann: Kanada – óceántól óceánig

Kanada, a világ második legnagyobb országa területileg. Kíséreljük csak meg elképzelni: mintegy 100-szor nagyobb Magyarországnál. Ugyanakkor lakossága ma csak 35 millió, mikor a könyvet írták, a ’70-es évek eleján 20 millió körül volt. A hatalmas ország sokszínű ezernyi látnivalója, a sűrű, ember nem járta vadonok, kristályvizű patakok és tavak, a döbbenetes északi fény – oly természeti csodák, amelyekkel másutt kevéssé találkozhatunk. Apám többször járt ott távoli rokonok, ismerősök meghívására, sokat mesélt, de csak városi élményei voltak, meg egy farm, ahol egy kecske hátulról felöklelte, de ő „megnevelte” a kecskét, s aztán – egymást tiszteletben tartva – barátok lettek. Mára már csak néhány szuvenír és a kanadai váltópénz-gyűjtemény – amit bővítettem – emlékeztet Apám kanadai kalandjaira.
Kanada legkeletibb csücskében Nowa Skóciában kezdődik a szerző írása, amely helyről azonnal két emlékem is van. Innen szereztem ma is létező térképgyűjteményem egyik első darabját a National Geografic folyóirat szerkesztőségével levelezve, valamint e partokon szállt partra a vikingek egykori hajója, hogy a Greenlandról a „rövid útat” megjárva új telepeket hozzon létre Amerikában. X. századi kísérletük nem járt eredménnyel, hisz a már jó 15 ezer éve ott élő őslakosság, az indiánok, betolakodóként kezelték őket – s azok is voltak.
Új Skóciát követően a szerző végigjárja, s mi végigkísérhetjük keletről nyugatra haladva Kanada 10 tartományát. A prémvadászokkal végighajózunk a régi kenuutakon is, felmászunk a magas hegyekre, s közben megismerkedünk a területek történetével.
Kanadában a trapperek mindig jól megfértek az indiánokkal, kereskedtek velük, gyakran össze is házasodtak, – az ő történelmük nem ismeri déli szomszédjuk településtörténetének szégyenfoltját, az indiánirtást.
Aki a Világjárók e kötetét elolvassa, képet kap az ország történetéről, s a ’70-es évek Kanadájáról.

ftamas>!
A. E. Johann: Kanada – óceántól óceánig

Ígéretesen kezdődött, de aztán átment wikipediává és az egyes helyek leírásai maradnak kalandok és folymatos történések nélkül..


Népszerű idézetek

Bla IP>!

…gyakran kóboroltam a tó partján…Ilyenkor, mivel rendszeresen estefelé értem haza, a tóparton mindig megleptem egy-egy szarvast, amint büszke agancsos fejével a vízre hajolt, majd megriadva felszökkent, s hangos trappolással tűnt el a bozótban.

9. oldal

Bla IP>!

A vízben szinte súlytalanná váló csónakok, ha helyesen kezelik az evezőket, nyílként suhannak a hűs habokon, sebesen és hangtalanul. Saját súlyuk sokszorosát bírják, és elnyűhetetlenek, hacsak meg nem sérülnek a víz alatti sziklákon vagy egyéb akadályokon. Akkor viszont nagyon könnyen tönkremennek.
Az indiánok eltűntek, és lehanyatlott a kenuépítés művészete is.

134. oldal

Bla IP>!

– My father stayed at sea!!! (Apám a tengeren maradt!)
Hirtelen nem is értettem a szokatlan kifejezést. Aztán rádöbbentem, mit is akart mondani a gyerek: apám eltűnt a tengeren. S a csoportból egyszerre három ilyen is akadt.

18. oldal

Bla IP>!

A saroknál befordultam észak felé. És akkor elém tárult a látvány, amelyre már oly régen vártam: az északi fény, a nothern lights, egy égig érő, sárga csíkokkal átszőtt, kísértetzöld szőnyeg lebegett az ég fele magasságából az éjszaka fekete bársonyán

161. oldal

Bla IP>!

…és én újra magamra maradtam a driádok házában, egyedül a tó fekete tükrével, alatta olyan átlátszó volt a víz, hogy ha a nap sütött, még öt-tíz méter mélységben is ki tudtam venni minden egyes sziklát, sőt sokszor még az óriás lazacokat is…

9. oldal

Bla IP>!

Grand Portage a Felső-tó egyik sekély öblében feküdt, tíz mérföldnyire délre a Pigeon River torkolatától. Grand Portage volt a csomópont, az ősi kenu útvonalak, a „Trans Canada vizi utak” nagy „rendező-pályaudvara”. Grand Portage, amely megőrizte egykori nevét, ma az USA területéhez tartozik, mert 1803 óta a Pigeon River a határ Kanada és az USA közt. S mivel a kanadai prémkereskedők nem akartak ujjat húzni az amerikaiakkal 1803 után a Pigeon River torkolatától északra fekvő Fort Wiliam vált a nagy átrakóhellyé, ahol gazdát cseréltek a távoli északnyugatról érkező értékes prémek és a fehér ember keletről benyomuló árucikkei, fejszék, kések, színes kendők, tükrök, a puskapor és munició, a muskéták – és sajnos a pálinka, a „tüzes víz” is.

139. oldal

Bla IP>!

1753 tavaszán az akkori idők apró vitorlásai 1453 embert hoztak Halifaxból a Le Have folyó torkolatának völgyébe. Hét hónap múlva már csak 364-en éltek. Háromnegyed részük elpusztult: vízbe fulladt, betegségnek esett áldozatul, az ellenséges mic-mac indiánok favágás közben rájuk támadtak és végeztek velük, vagy meglepték őket az éjszakai őrségen és elhurcolták, hogy kínzócölöpön leljék szörnyű halálukat.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1753 · Halifax, Kanada
Bla IP>!

A Fundy-öbölben, főleg a felső végénél a folyók torkolatában az Atlanti-óceánról benyomuló tengerár összeszorul, és ennek következtében magasan feltornyosul, úgyhogy dagálykor újhold és telihold idején az árapály szintkülönbsége a 10 métert is meghaladja.

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Strabón: Geógraphika
Marjai Imre: Felfedezések könyve
Agárdi Péter – Balla Zsuzsa (szerk.): Amerika
Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok
Lang Gyula: Híres történelmi útvonalak
Helmut Uhlig: Tibet
Richard Halliburton: Csodák könyve
Boros János: A Kaukázus
Bendefy László: Az ismeretlen Juliánusz
Dornyay Béla: Bakony