A ​bölcsesség szeretete 4 csillagozás

A bölcsesség szeretete

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Arisztotelész, Platón

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Populart Füzetek Interpopulart · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart

>!
Interpopulart, Budapest, 1994
92 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638069171 · Fordította: Sarkady János, Devecseri Gábor
>!
Interpopulart, Budapest, 1993
96 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638069171 · Fordította: Sarkady János, Devecseri Gábor

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

sebzek>!
A bölcsesség szeretete

Most eldől a nagy kérdés: Arisztotelész, vagy Platón az immanens állatszellemem.

Ezzel az elhatározással vettem a kezembe a beszédes című Bölcsesség szeretete füzetet. Büszkén fellapoztam a Platón: Szókratész védőbeszédét, és elkezdtem filozófiai utazásomat a nemtudás világába.

Platón: Szókratész védőbeszéde

Az eleje rendben van. Az öreg szépen, módszeresen érvel, Milétosz bárgyú, leülhet, egyes. Ezután a szónoklás oroszlánja elszabadul, ami miatt elkönyvel egy biztos bukást. A gőg ellen nyilatkozik, majd a gőgtől fűtve mondja a népnek (miután az elején megértést tanúsít az athéni férfiakkal szemben, mert már hosszú idő óta érik bennük az ellenszenv, tehát megérti, hogy nem/nehezen változik a véleményük), hogy ő ugyan innen el nem mozdul, inkább ítéljék halálra, de kiáll az igazság pártján. Meg bírom érteni az ítélethozókat, ugyanis a folyamatos „én nem vagyok bölcs” szöveg mögött egy kissé nárcisztikus hang bujkál.

Ez felróható az én olvasatomnak, mert hosszabb ideig egy olyan emberrel kereszteződtek útjaink, akinek a stílusa gyenge hasonlóságot mutatott, továbbá az is lehet, hogy a korszakaink közé ékelődő jó kétezer évnek köszönhetően sokat változott a szemlélet.
Némely gondolata megkapó. Ilyen a VIII. rész, melyben a mesteremberekkel tett beszélgetés tapasztalatait írja le, akik szakterületükön kivételesek voltak, emiatt azt képzelték, hogy minden máshoz is értenek (Ez a folyamat manapság is fellelhető a politizáló hírességek képében). Itt tovább megy, és elveti a hasonulni vágyást. Hozzá lehetne fűzni, hogy kihagyta azt a feltevést, amikor hasonlóan képzett lesz egy szakterületen, és ennek ellenére tisztában van a nemtudásával (nem muszáj 1:1 ben olyannak lenni). Ezzel elértünk a szofizmákhoz, amiből azért akad egy-kettő…

Kritón

III. rész. Amit a tömegről mond, az még ma is megállja a helyét.
Az indoklása a maradás mellett pedig…
Értem, csak nem értem, miért nem fejti ki jobban azt a gyereknevelés-család kérdést. Lehet, hogy olyan emberek gyilkolnak, akik erre hivatkoznak, de ők komolyan gondolják-e, amit mondanak? Nem lenne-e érdemes mégis a családért élni? Én persze nem tudok semmit…

Vagy a XVI. rész, ahol azzal érvel, mit gondolna róla a tömeg, ha elszökik. Mert az elején arról beszélt, hogy hallgatni kell a tömegre, és nem csak a jól megválogatott emberekre. Ja nem.

Ezek a pontok kicsit horzsolták a türelmemet, de összességében egy tanulságos olvasmánynak tartom.

Arisztotelész – Poétika

Szókratész árnyéka után – gondoltam – meglesem, milyen az emlegetett folyó túl partja.
Nem viccelt @anesz , ez a szöveg tényleg megfogalmazza a trgédia/dráma/eposz írás alapjait. Mást cserébe nem. Kicsit értetlenül olvastam, mivel még most sem világos, hogyan jön ez a szöveg az Ókori Görög gondolkodók témakör alá. Végül is Arisztotelész gondolkodó volt. Egy másik kérdés, hogy a szöveg ezt nem mutatja, de műfaján belül hasznos. Csak nem értem a párosítást. Erről jut eszembe a mondás:
Biztosan tudom, hogy nem tudok semmit, de legfőképpen a kezdő kérdés válaszát.

anesz P>!
A bölcsesség szeretete

Arisztotelész Poétikája részletesen leírja, hogy hogyan kell kinéznie egy jó epikai, drámai műnek. Egészen a hangtanig kiterjed az író figyelme. Inkább elemző munka, nekem nem okozott maradandó élményt, de persze egyszer már el kellett olvasni, mert alapmű.
Platónnak két műve van ebben a kötetben. Az első Szókratész védőbeszéde, amit érdeklődéssel olvastam. A vádak: az ifjúság megrontása, az istenekben való hitetlenség, és az, hogy magát bölcsebbnek tartja másnál. Érdekes, hogy ezek összekötő tulajdonsága a gőg. Akkoriban ezért tehát halálra ítéltek embereket.
A másik: Kritón, aki megpróbálja rábeszélni Szókratészt, hogy szökjön el vele az ítélet elől. A halálra ítélt a következetesség, a magához, az elveihez való hűséggel érvel, ezért nem hajlandó a gyávaságra.


Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Arisztotelész: Poétika
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Epiktétosz: Kézikönyvecske
Nyáry Krisztián (szerk.): Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom
Platón: Szókratész védőbeszéde
Szilágyi János György (szerk.): Míg élők közt leszel élő
Platón: Platón összes művei I–III.
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.