Nagy ​Sándor 2 csillagozás

A hódító és birodalma
A. B. Bosworth: Nagy Sándor

A szerző nem egyszerűen Nagy Sándor életrajzának megírására törekedett, hanem arra, hogy bemutassa az uralkodó hódításainak hatását, mégpedig a legszélesebb spektrumban: a Makedóniát, a görög világot és a hajdani Perzsa Birodalmat érintő következmények tükrében. A kötet súlyponti része szükségszerűen a hadjárat leírása, nyomon követve Nagy Sándor útvonalát, a hódítás folyamatát. A könyv másik része átfogóbb jellegű: áttekinti Görögország történetét a makedón fennhatóság alatt, az újonnan meghódított területek megszervezését és ellenőrzését és végül az uralkodókultusz eredetét.

Eredeti cím: Conquest and Empire. The reign of Alexander the Great

Eredeti megjelenés éve: 1988

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris könyvtár - Történelem

>!
Osiris, Budapest, 2002
474 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633793718 · Fordította: Vilmos László

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Nagy Sándor · II. Philipposz


Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISP
A. B. Bosworth: Nagy Sándor

A. B. Bosworth: Nagy Sándor A hódító és birodalma

Szerény küllemű, ijesztően vastag könyv, jó nagy írástükörrel, sűrűn szedve. Komoly tudományos munkákat megjelentető sorozat része. A szerző fényképe a neten: illedelmes, szelíd angol úriember. Az ilyenek szoktak visszajárni az ókortudományi szigorlat után a töri szakosok rémálmaiban.
Azt' akkorát szól, mint két operaházi üstdob.
Nemcsak rendkívül alapos munka, elképesztő felkészültséggel megírva, hanem még olvastatja is magát. Pedig ez aztán tényleg nem az ismeretterjesztés kategóriája.

Ha nem tukmálják rám (szó szerint!) a könyvtárban, hát nem ezt vittem volna haza nyári olvasmánynak. Pedig köztudottan flúgos vagyok. De ennyire azért nem. Csak hát ha már tukmálják… meg egész érdekesek a fejezetcímek is… meg érdekel a Sanyi… meg amúgy is kell most a hadtörténet a munkámhoz… na jó, hazaviszem…
Öt csillag és kedvencelés. Utóbbit már akkor tudtam, amikor még nem is értem a végére.

Az nem kifejezés, hogy életre kelti a Kr. e. IV. századot. Egyszerűen kizárom annak a lehetőségét, hogy ennél jobban is lehessen érteni a témához. Komolyan mondom, és idézettel alá tudom támasztani, hogy ez az ember nemcsak a forrásait tudta kívülről, hanem még azt is tudta, amit le se írtak. Pl. észreveszi, hogy egy menetelés leírásából az egyik forrásban egy nap hiányzik. Mert kiszámolja, hogy mihez képest mikor volt holdfogyatkozás. Eszem el ne hagyjon. Vagy hogy hogy állt Kr. e. 326-ban a drakhma árfolyama. Vagy hogy melyik partrészen hol képzelhető el egy lovas ütközet, ahol se hegy, se vízmosás nincs, illetve nem volt ezelőtt kétezer-háromszáz évvel. Szerintem ez vagy végigjárta az egész utat gyalog, vagy betáplálta az agyába az összes ókori és modern domborzati és vízrajzi térképet.

Mindennek, amit leír, helye van, pont akkor és pont ott kell elhangoznia ahhoz, hogy érthetővé váljon a gondolatmenete. A holdfogyatkozásnak is, a drakhma árfolyamának is. Régen jól ismerem már a hadjáratok történetét, mégis oldalanként tudott újat mondani. A második rész pedig arról a háttérről szól, amelyre más könyvek nem szoktak kitérni: a Nagy Sándor korabeli hellén városállamokról,* a hadsereg felépítéséről, a birodalom szervezeti és pénzügyi működtetéséről. Logisztika, igazgatás, adómegállapítás, úthálózat, hírközlés, ami belefér. Lehet, hogy ez az ember pszichopata volt, de hülye nem. Ahhoz, hogy ilyen birodalmat hozzon létre, nem volt elég a stratégia, a kegyetlenség meg a földrajzi érdeklődés. Iszonyat mennyiségű információt kellett fejben tartania és állandóan mozgatnia. Nagyon nagy formátumú egyéniség, a koncepciója pedig mindenképpen tiszteletre méltó az első pillanattól az utolsóig.

Csak éppen az Úristen megőrizzen az ilyen ember közelségétől. Bosworth azt is világosan (és az előzőekhez hasonló olvasmányossággal, átélhetőséggel) értésére adja az olvasónak, hogy mi volt ennek a fényességes karriernek az ára. Hogy mi látható a fonákján. Nem hagyja, hogy elfelejtsük.

Az utolsó fejezet pedig, amely az uralkodókultusz eredetéről szól, oly mértékig életre kel, hogy a nagyját nyugodtan alkalmazni lehetne a közelmúlt és a jelen diktatúráira is. Mégsem mondanám, hogy ez a legaktuálisabb fejezet. Az egész könyv aktuális, úgy, ahogy van, a kétezer-háromszáz évével együtt. Tisztelet-becsület Bosworthnek, hogy megírta, és Vilmos Lászlónak, hogy a magyar olvasók számára is elérhetővé tette. Meg annak a könyvtárosnak is, aki odanyomta a kezembe. A héten kiderítem, milyen csokit szeret, és viszek neki.

* Hogy ezek mit össze nem veszekedtek magukban meg egymással, Úristen, mintha élőben látnám láttam már ilyet élőben is eleget állami szinten azért mégsem de.

>!
Osiris, Budapest, 2002
474 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633793718 · Fordította: Vilmos László
15 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Timár_Krisztina ISP

(…) II. Kleomenés maga volt a jelentéktelenség. Hatvan évig és 10 napig tartó uralkodásával (370-309) kapcsolatban semmi érdemlegeset nem jegyeztek fel.

280-281. oldal, Második rész - A szárazföldi Görögország Sándor uralkodása idején

A. B. Bosworth: Nagy Sándor A hódító és birodalma

7 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Sándor uralma alatt (saját megítélése szerint) tökéletes volt a szabadság (…).

243. oldal, Első rész - A hódítás

A. B. Bosworth: Nagy Sándor A hódító és birodalma

Kapcsolódó szócikkek: Nagy Sándor · szabadság
>!
Timár_Krisztina ISP

Saját származásával mint „propagandisztikus eszközzel” élve az Európában és Ázsiában élő görögök egyesítését hirdette. Achilleus és Priamos leszármazottai most vállvetve fognak küzdeni a közös ellenség ellen. Ezáltal az összgörög öntudat egy igen sajátos válfaját alakította ki, és csatára készülő seregébe „a múlt árnyait is besorozta”.

63. oldal, Első rész - A hódítás

A. B. Bosworth: Nagy Sándor A hódító és birodalma

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Nagy Sándor · Priamosz · propaganda
4 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Philippos a görög világ kiemelkedő személyiségeit csábította Pellába, ahol bőkezűen megvendégelte és gazdag ajándékokkal halmozta el őket, mintegy a vendéglátás homérosi hagyományát követve. Nézőpont kérdése volt, hogy ezt valaki megvesztegetésnek vagy vendégbarátságnak nevezte.

23. oldal, Első rész - Bevezetés

A. B. Bosworth: Nagy Sándor A hódító és birodalma

Kapcsolódó szócikkek: II. Philipposz
2 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Sándor a későbbiekben tudatosan úgy viselkedett, mint Héraklés és Achilleus egyenes ági leszármazottja, és szívesen tulajdonított magának e hősöket idéző jellemvonásokat (…). A hérósok tetteinek utánzására már kezdettől fogva késztetést érzett.

38. oldal, Első rész - Bevezetés

A. B. Bosworth: Nagy Sándor A hódító és birodalma

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Herkules · Nagy Sándor
2 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Azonban gyakran elfelejtik mindennek az emberéletekben fizetett árát, ezért kell emlékeztetni rá. Millióknak jelentett jogos gyászt az a dicsfény és misztikum, amellyel Sándor hódításai bearanyozták a birodalmak minden nemes eszmétől távol eső területi gyarapodását.

259-260. oldal, Első rész - Epilógus

A. B. Bosworth: Nagy Sándor A hódító és birodalma

8 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Csiffáry Tamás: Erdélyi fejedelmek, magyar királyok
Plutarkhosz: Nagy Sándor és Iulius Caesar
Bolyki Tamás (szerk.): A legnagyobb magyar királyok
Nemere István: Mátyás király magánélete
Szendrei László: Uralkodók
Veresegyházi Béla: Magyar uralkodók
Batizfalvi István: Magyar vezérek és királyok arcképcsarnoka
Tóth Dóra: Fejedelmek, királyok, kormányzók
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján