Laczó Ferenc (szerk.) · Varga Bálint (szerk.)

Magyarország ​globális története 10 csillagozás

1869–2022
Laczó Ferenc – Varga Bálint (szerk.): Magyarország globális története

Hogyan ​vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsett mozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy Miklóst az egyiptomi Gamal Abdel Nasszerral és a chilei gazdasági reformokat a Bokros-csomaggal? Kik voltak a magyar maoisták, és hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Milyen okból látogatott Che Guevara Budapestre, és miként lett a kubai születésű Carlos Pérez a kézilabda-vb magyar gólkirálya? Miért hozott létre autógyárat a japán Suzuki Esztergomban, és minek hatására szerveződtek mozgalommá a magyar környezetvédők?

A könyv nagyszabású kísérlet Magyarország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői – történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok – az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból… (tovább)

>!
Corvina, Budapest, 2022
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631368079
>!
Corvina, Budapest, 2022
488 oldal · ISBN: 9789631368253

Most olvassa 7

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Qedrák P>!
Laczó Ferenc – Varga Bálint (szerk.): Magyarország globális története

Mielőtt kezembe vettem volna a könyvet, a cím kissé zavarba ejtett. Mert az egyszeri olvasó gondolhatná azt, hogy ez a könyv arról szól, hogy Soros György és társai óvodás korában történésszé műtött csáprágóit belemélyesztik hazánk történelmének évezredes fájába, hogy gyönge húsából lakmározzanak és rémisztő képződménnyé szipolyozzák ki.
Valójában persze nem erről van szó. A szerkesztői előszóban a kötet elkészítésének a motivációja részletesebb bemutatást kap. Ennek alapján az ezt megelőző történelemfeldolgozási struktúrák a nemzeti ébredések korában születtek, azaz bemutatták XY terület vagy közösség történetét. Ezzel szemben a kötet, a 2010-es évek végén megjelent külföldi példákra hivatkozva, azt a célt jelölte meg, hogy bemutassa Magyarország szerepét a transznacionális és globális folyamatokban. Bár a szerkesztői előszó kifejezetten tiltakozik ellene, szerintem igenis létjogosultsága lett volna egy jobban érthető címnek, valami olyasminek, mint mondjuk „A globalizáció magyar története” vagy a „A globalizmus magyar arcai” stb. Így már kissé szorosabb kapcsolatba kerülne a címmel a tartalom is, amely a világjelenségek magyarországi hatásáról és a világjelenséggé vált magyar hatásokkal foglalkozik, legyen szó tőzsdei összeomlásokról, egyházakról, technológiai és klimatikus változásokról, ideológiákról vagy cégekről, intézményekről, járványokról esetleg konkrét személyekről.
E tekintetben a könyv rendkívül színes világot tár elénk, gyakran olyan történetekkel, amelyek roppant hétköznapinak tűnnek, mégis árulkodó jelei a transznacionális és globális kapcsolatoknak. Az egyes fejezeteket egy téma és a hozzá kapcsolódó emblematikus évszám vezeti fel. A témákat bemutató szövegek rövidek, hiszen annyi mindent ölelnek fel, hogy abból egy több ezer oldalas könyvet is lehetne duzzasztani. A fejezetek valahol keveréke egy enciklopédiába való szócikknek és egy minőségibb nyomtatott magazin kifejtősebb írásainak. A végén a kurtára szabott lábjegyzetek elsősorban azt segíthetik elő, hogy ha valaki el akar mélyedni egy-egy témában, akkor legyen hol utánaolvasnia.
Maga a kötet egy érdekes kísérletnek tűnik a számomra, amely azt hivatott bemutatni, hogy Magyarország nem valamiféle izolált sziget, aminek gyakran szeretjük gondolni, hanem a világgal és a környezetével nagyon is mély kölcsönhatásban lévő hely. Egyúttal egy alapos figyelmeztetés arra, hogy a több ország által is megkísérelt autark fejlődés felé való magyar elmozdulás miért is lehetetlen. Figyelemreméltó olvasmány lehet azoknak is, akik egyébként nem kutató történészek, nem mélyültek el a megadott témákban, csak egyszerűen érdeklődnek a globális és transznacionális folyamatokba történt magyar beágyazódások iránt.
Mindemellett azért egy-két ponton éreztem hiányosságot. Egyrészt látszik a köteten, hogy ez egy szerelemprojekt. Manapság a nyereséges történelemkönyveket sok-sok képpel és kevés szöveggel adják ki, mintha nem bíznának abban, hogy aki könyvet vásárol, az szereti a betűket. Ez a kötet viszont pont az ellenkezője: sok sorkizárt szöveg, kevés kép és azon a kevés képen látszik az olcsóság, ingyen használható fortepanos, wikipédiás, MTI-s képek sorakoznak benne fekete-fehéren. Bevallom, több illusztrációt el tudtam volna viselni.
A másik hiányosság számomra az, hogy néhány témát szerintem kár volt kihagyni. A szerkesztők helyesen ismerték fel például a globális hálózatokban a sport jelentőségét és szól is néhány fejezet a sportról. De azt őszintén nem értem, hogy a Forma-1 vasfüggöny mögötti első megjelenését, az 1986-os Magyar Nagydíjat hogy sikerült kihagyni? Tipikus globális jelenség, ráadásul pont a szocializmusban, aminek szerintem van akkora jelentősége, mint az Isaura bemutatásának. Szerintem biztos akadt volna történész, aki a magyarok technikai sportokban való részvételéről ír egy, a többihez hasonló fejezetet. Hasonlóbár kisebb hiányosságnak érzem azt, hogy kimaradt a 2016-os EB-re kijutó magyar válogatott, hiszen a futball is egy globális iparág, a benne való szereplés sokak számára meglepően meghatározó tud lenni. És még egy-két ehhez hasonló apróság eszembe jut, de azoknak a beválogatása már tényleg csak ízlés kérdése.

3 hozzászólás
pytta>!
Laczó Ferenc – Varga Bálint (szerk.): Magyarország globális története

Ez egy grandiózus munka lehetett, egyrészt összehozni, másrészt összeszerkeszteni, a számos különböző szerző ellenére stílusában, szemléletében (meg még sok más szempontból is) meglepően egységes könyv.
Egészen másfajta „történelmet” vázolnak fel ezek a morzsák, mint az iskolában leadott tananyagban szerepel, én legalább is elég máshogy éltem meg anno a töriórákat – pedig a tárgyat magát szerettem, nem is utáltatták meg velem, de ezt a könyvet mégis ezerszer érdekesebb volt olvasni (vagy csak most, cirka 20 évvel később értem meg erre a témára :) ).
Szóval a könyv szemlélete, Magyarország belehelyezése a globális folyamatokba tényleg hiánypótló, és szerintem minden olyan munka, ami csak egy kicsit is hozzásegíti ahhoz ezt az országot, hogy reálisabban értékelje a történelmét, az csak segítheti a jövőnk alakítását. Lehet, hogy néhol szubjektív, és sokkal inkább narratívákban beszéli el az eseményeket, mint a száraz tények felsorolásában, de ezzel együtt is (vagy éppen ezért) hasznos lehet bárki számára, akár még a kritikai szemlélet fejlesztésére is, hiszen nem kell feltétlenül egyetérteni sem a leírtakkal ahhoz, hogy valaki épüljön és gazdagodjon a szöveg olvasásával.


Hasonló könyvek címkék alapján

Nánay István: Tanodától – egyetemig
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Bölcsics Márta – Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz
Püski Levente: A Horthy-korszak szürke eminenciása
Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig
Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv
Prieger Zsolt: Kedves Teréz!
Jancsó Benedek: A román irredenta mozgalmak története
Neszményi György: Hóman Bálint az események sodrában