Húzzuk ​a keresztünk 3 csillagozás

A magyarországi választások története 1905–2018
Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk

Révész ​Sándor korabeli sajtóanyagok, visszaemlékezések mentén egy politikai szappanopera folytatásaiban háborúk és forradalmak szabdalta választási történelmet mesél el nekünk. A szerző korábbi nagy hatású portrékötetei – Antall József, Aczél György, Gimes Miklós, Dobi István életútjának rekonstruálása – után rendkívül tanulságos politikatörténeti összefoglalót nyújt.
„Alá van-e vetve a fennálló hatalom a társadalom ítéletének, vagy nincs? Ez a társadalom szabadságfokát meghatározó kulcskérdés” – amelyet Révész Sándor tesz föl, amikor végigtekint a magyar parlamenti választások történetén 1905-től napjainkig. A válasz egyszerre lehangoló és felzaklató: néhány esztendőre korlátozódtak azok az alkalmak, amikor teljes körű, nem csupán papíron titkos választójoggal, nem megtorlások közepette, nem megszállt országban és nem manipulációkkal bebetonozott hatalom árnyékában szavazhattak az emberek. Magyarországon a legnagyobb gondossággal folyamatosan azt szabták meg, hogyan nem… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2022
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635045747

Enciklopédia 15


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Cukormalac>!
Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Annak ellenére, hogy ismeretbővítési céllal, úgy mint szakirodalmat forgattam is nagyon tetszett ez a könyv, mert egyszerre merész és bátor a témaválasztása, ráadásul a stílusa is olyan, hogy bárki érdeklődő olvasó számára befogadható lehet, nem kell attól tartani egy pillanatig sem, hogy szellemileg túlságosan megterhelne. Persze nem árt ismerni valamennyire a huszadik századi magyar történelmet, hiszen így sokkal könnyebb belehelyezkedni az inkább vérzivataros időszakok eseményeit tárgyaló fejezetekbe, de aki odafigyelt a középiskolai órák túlnyomó részén, az biztosan fogja tudni pörgetni. Ebből a szempontból kicsit sajnálom is, hogy annak idején nem mélyültünk el jobban hasonló kérdéskörökben, ami a kötelező tananyagtól való időnkénti eltávolodást illeti… Révész olvasmányos és nem utolsó sorban keserűen ironikus stílusban vonultatja fel az alcímben látható magyarországi választások történetét Pető Péter felvezetője után és habár kisebb falatokban, de végig remekül fogyasztható a végeredmény. Egész végig a lényegen van a hangsúly, nem bonyolódik felesleges magyarázatokba, sehol nem húz láthatóan egyik oldal felé sem, hiteles és magabiztos – összességében kiváló és észrevételem szerint jól hasznosítható alkotás ez, az összetétele pont úgy van kiegyensúlyozva, hogy se túl kevés, de kimerítően sok sem legyen és maradjon, remekül belőtte az arany középutat. Mondjuk nyilván nem szólít meg annyi embert, de az érdeklődőknek ideális választás lehet minden szükséges és elvárható szempontból, én pedig őszintén remélem hogy hozzásegít majd egy sikeres közigazgatástan-vizsgához a közeljövőben.

>!
Európa, Budapest, 2022
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635045747
Alvarando P>!
Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Választási években mindig megjelenik valamilyen kiadvány az előző voksolásokat feldolgozva, legtöbbször unalmasan, statisztikaszerűen bemutatva. Révész Sándor legfrissebb munkája szerencsére nem egy statisztikai adathalmaz, hanem egy rendkívül jól felépített, olvasmányos kötet a tőle megszokott, lazának mondható, ironikus humorral megfűszerezett stílusban. Az előszóban leszögezi, hogy „egy választás eredményét nem lehet értelmezni anélkül, ami két választás között a politikai és társadalmi életben történt”. Ennek megfelelően kapunk minden választás előtt egy jó nagy adat áttekintést, amelyben legtöbbször az adott korszak választójoggal rendelkezőivel, a választási rendszerrel és a választásokon induló pártokkal is foglalkozik. Végigkövethetjük, hogy a dualizmus válságos időszakának közepétől a Horthy-korszakon át a nyílt szavazással megszületett eredményeket, ahol akkor is a kormánypárt alakított kormányt, amikor nem az nyerte a választást. Láthatjuk azt is, hogy a Horthy-korszakban hogyan vezették be a titkos szavazást először a nagyobb városokban, majd általánosan mindenhol. A második világháború befejezése után azt az álválasztást, amelyet fölényesen megnyert a Független Kisgazdapárt, mégis a kommunisták jöttek ki belőle jól és azt, hogyan fordították az egészet szovjet segítséggel a saját javukra. A Kádár-korszak nagy részét kihagyja a szerző, mondván nem is volt akkor választás és a proletárdiktatúra megszületése után rögtön 1985-be ugrunk, ahol az ellenzékiek közül páran megtalálták a kiskaput. A rendszerváltozás után pedig napjainkig végigkövethetjük a politikai életet, láthatjuk hogyan emelkedtek fel pártok és a korszak elején nagy támogatottsággal rendelkező pártok hogyan lettek egyre kisebbek és hogyan tűntek el a süllyesztőben. Ebben a részben pedig az olvasó is ráismerhet azokra az eseményekre, amelyek a szeme előtt zajlottak le. A fejezetek egy-egy választás történetét mutatják be, amelyeknek olykor nagyon ironikus címet adott a szerző. A szerző nagyon bőségesen idéz az adott korszak sajtóanyagából, az események ismertetése után pedig nem hiányozhat az adott választás eredményének táblázata, a fejezet végén pedig egy nagyon gazdag képanyag hozza hozzánk közelebb az adott korszakot, a rendszerváltásig a tárgyalt időszak életképeivel, majd 1990 után a választásokon induló pártok vezetőinek fotóját láthatjuk. A kötet bátran ajánlható azoknak, akik a 20. századi magyar történelem választásainak, illetve jelenkorunk eseményeinek leírására kíváncsiak.

Hanging_Moss_9102>!
Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

A szerző leírja, hogy a wiki volt a forrása. Nem túl mély, nem túl kidolgozott, azért ennél többre számítottam, főleg hogy az Európa kiadó adta ki. Úgy tűnik, ez még önmagában nem jelent minőségi garanciát. Nagyon kevés az elemző rész, sok a témában nem igazán illő kép. Szívesen olvastam volna a különböző társadalmi csoportok, rétegek választási szokásairól, életkorokra, nemekre, végzettségre, foglalkozásra lebontva. Ki lehetett volna több személyt is emelni, és részletesebben bemutatni. Ha képek, hiányolom a plakátok megjelenését.

Amúgy elképesztő és siralmas, hogy milyen nulla formátumú politikusaink vannak/voltak a „rendszerváltás"* óta. Ennyi unszimpatikus, hiteltelen figurát…kedvencem, amikor "államférfi”-nek minősítenek egy olyan politikust, aki kb a 10 milliós ország kb tizedét képviseli. Nem csodálom, hogy 2022-ben nincs kire szavazni, és azt se, hogy ez így alakult, hogy már szinte tétje sincs, és előre borítékolható az eredmény.
*Vicc az is, hogy egyesek azon vitatkoznak, hogy „rendszerváltás” vagy „rendszerváltoztatás”, mintha bármit is számítana…

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Alvarando P>!

Antall József kamikazekormánynak nevezte a kabinetjét, de csak részben volt az. Önmagát megsemmisítette ugyan, de célba nem talált.

179. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Kapcsolódó szócikkek: Antall József
Alvarando P>!

Televízió nem létezett, az üléseket a rádió nem közvetítette. Nem volt miért szónokolni és szerepelni, inkább csak a rend és az önigazolás kedvéért, valamint megszokásból jártatták a szájukat az ülésteremben a képviselők.

83. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Alvarando P>!

Az országgyűlési választásokon a két kormánypárt megszerezte a szavazatok 66 és a mandátumok 84 százalékát. A 199 nyílt kerületből 91-ben nem is volt választás, mert nem volt választék. Egyetlen jelölt indulhatott csupán.

75. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Alvarando P>!

Bethlen István nehéz örökséget hagyott utódjára. A gazdasági válság által megviselt, hatalmas államadósság terheit nyögő, tömeges munkanélküliséggel, mélyülő tömegnyomorral küszködő ország szekerét Károlyi Gyula grófnak (Károlyi Mihály unokatestvérének) kellett volna kihúznia a kátyúból. Sok kedve nem volt hozzá, de megpróbálta.

95. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Cukormalac>!

Az 1945-ös volt a magyar történelem legszabadabb választása 1990 előtt. Csakhogy Vorosilov marsall és a kormánykoalíció pártjai szabták meg, ki indulhat azon. Csak a kormánypártoknak volt esélyük, azok pedig előre kinyilatkoztatták, hogy az eredménytől függetlenül továbbra is ők fognak kormányozni együtt.

119. oldal - 1945: A választás szabad, na de a választék...

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Alvarando P>!

Aki a Magyar Közösség-per, Kovács Béla elhurcolása és Nagy Ferenc emigrációba kényszerítése után még mindig nem tudta volna, hogy a kommunisták által célpontként kijelölt politikusok csak az emigrációt választhatták a börtön helyett, azok 1947 végére már eléggé biztosak lehettek ebben.

144. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Kapcsolódó szócikkek: Kovács Béla · Nagy Ferenc
Alvarando P>!

Paradox módon éppen a legsúlyosabb pártállami múlttal rendelkező miniszterelnök alatt lett az ország gazdasági és politikai tekintetben is a legnyugatosabb, ráadásul olyan kormányfő alatt, aki a pártállami múltját a pufajkájával együtt a legkihívóbban vállalta.

195. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Alvarando P>!

Horn 1994-ben mindent megtett azért, hogy pártja ne egyedül kormányozzon. 1998-ban pedig mindent megtett azért, hogy a továbbiakban egyedül kormányozhasson. Folyamatosan kritizálta és igyekezett lejáratni az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor által vezetett Belügyminisztériumot. 1998-ban Fenyő János meggyilkolása után kijelentette, hogy „ami itt van, az nem közbiztonság”. Ugyanebben a hónapban megkötötte Szlovákiával a keretmegállapodást a bős-nagymarosi vízlépcsőről. A rendszerváltás egyik központi, szimbolikus, az SZDSZ számára kiváltképp fontos ügyben vette semmibe koalíciós partnerének álláspontját. Az SZDSZ hívei és politikusai együtt tüntettek az összes ellenzéki párttal, a MIÉP-ig bezárólag a vízlépcső ellen. Hiába vétózták meg a keretmegállapodást a szabad demokrata miniszterek, az is rájuk égett.
Akik a kormányt hatalmon akarták tartani, azoknak nem volt rá okuk, hogy az MSZP helyett az SZDSZ-re szavazzanak. Akik meg akarták buktatni, pláne nem szavaztak rá. Az SZDSZ-nek nem volt markáns mondandója, a „Tartsuk a jó irányt” jelszónál üresebbet nehéz lett volna találni.

196. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Kapcsolódó szócikkek: 1998 · Fenyő János · Kuncze Gábor · MIÉP · SZDSZ
Alvarando P>!

Matuska Szilveszter éppen jókor robbantotta fel a biatorbágyi hidat, hogy arra hivatkozva bevezethessék a statáriumot, és annak keretében koncepciós perben halálra ítélhessenek és a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezhessenek két kommunistát, Sallai Imrét és Fürst Sándort.

96. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Alvarando P>!

A Népfront választási felhívásában ez állt: „Önmagának, családjának, egész népének ellensége az, aki ezen a napon elmulasztja hazafias kötelességét vagy szembehelyezkedik a dolgozók megbonthatatlan, hatalmas táborával.” (Szabad Nép, 1949. május 11.) A felhívás alatt ott van a pontos utasítás: „ÍGY KELL SZAVAZNI: A választójogosultnak az elnök átad egy szavazólapot és egy sima borítékot. A Magyar Függetlenségi Népfrontra úgy kell szavazni, hogy a szavazó nem tesz semmilyen jelet a szavazólapra, hanem csak összehajtja azt, beteszi a borítékba, majd leragasztja a borítékot és bedobja azt a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett urnába”. Fülkéről szó sem esik.

149, oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018


Hasonló könyvek címkék alapján

Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer
Féner Tamás (szerk.): Kor-képek 1956
Dobó Attila: A trianoni békediktátum
Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék
Földes György – Hubai László (szerk.): Parlamenti választások Magyarországon, 1920–2010
Gerő András: Az elsöprő kisebbség
Vince Mátyás (szerk.): Kor-képek 1938–1945
Povedák István – Hubbes László Attila (szerk.): Tapasztalatból hallottam…
Tóth Eszter Zsófia: „Puszi Kádár Jánosnak”
Szalay-Bobrovniczky Vince: Csatatér Bécs