A ​gyűlölet fogságában 7 csillagozás

Aaron T. Beck: A gyűlölet fogságában Aaron T. Beck: A gyűlölet fogságában

Valamennyiünkkel előfordult már, hogy hirtelen, jelentéktelen ok miatt, sőt anélkül valami megfoghatatlan, a tudat ismeretlen mélységeiből előtörő vak düh fogott el, amikor ölni tudtunk volna a tekintetünkkel, és nemcsak azzal; amikor egy másik embert legszívesebben ízekre szaggattunk volna. Valamennyien be voltunk már börtönözve az irracionális gyűlölködés rácsai mögé, ahonnan szabadulni semmivel sem könnyebb, mint egy igazi cellából. Állat ősünk tört volna elő belólünk, vagy az újabb idők rémségeire reagáltunk így? Nem tudhatjuk. A szálak belevesznek a végtelenbe. Ez a világhírű könyv arra tesz kísérletet, hogy kinyomozza a megfoghatatlan gyűlölet okát, megpróbáljon segíteni rajtunk, akik egyszerre vagyunk mások lelkének potenciális gyilkosai és ugyanakkor szerencsétlen áldozatok. Egyenként és csoportosan is hiszen a fajgyűlölet, a népirtás, a tömeggyilkosságok mind-mind a vak és észérvekkel megmagyarázhatatlan gyűlölet évezredeken átmételyező szörnyű termékei.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Lélek-kontroll Háttér · GABO Pszichológia GABO

>!
GABO, Budapest, 2020
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634069942 · Fordította: Berghammer Rita
>!
Háttér, Budapest, 2001
384 oldal · ISBN: 9638128771 · Fordította: Berghammer Rita
>!
Háttér, Budapest, 1999
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638128771 · Fordította: Berghammer Rita

Enciklopédia 4


Most olvassa 2

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

csucsorka I>!
Aaron T. Beck: A gyűlölet fogságában

Aaron T. Beck – akit a kognitív terápia atyjának is tartanak – nekiiramodik a “harag, az ellenségesség, és az erőszak alapjainak” felkutatására, és a felhozott tudást igyekszik a lehető legérthetőbben a hétköznapi olvasó elé tárni. Spoiler: sikerül is neki.

A világtörténelem borzalmaira visszatekintve – és jelenlegi szörnyűségeit szemlélve – rengeteg emberben merül fel a kérdés: „Hogy történhetett meg ilyen? Mi vesz rá erre valakit? Miféle szörnyeteg képes ilyen tettekre?”
A szerző világos választ nyújt ezekre a kérdésekre – egészen az egyén haragjától a mikrokörnyezetünkben megbúvó konfliktusokon át vezet a globális gondokig.

Napjainkban, mikor divat újra meg újra előhúzni Orwell 1984-ét, tegyük mellé ezt a kötetet is! Gyönyörűen kiegészítik egymást, és rengeteg tudással vérteznek fel minket egy olyan témával kapcsolatban, melyre az emberiség újra meg újra rácsodálkozik, ám évezredek óta képtelen megszüntetni.

A leendő olvasónak javaslom, hogy hagyjon a kötetnek (és persze leginkább önmagának) időt. A gyűlölet fogságában egy olyan könyv, amely akár heteken át az éjjeliszekrényünk szereplője lehet – megéri kitartónak lenni és a végére érni.
Vaskos ismeretterjesztő mű esetén egy gördülékeny fordítóra is szükségünk van, ezt dr. Berghammer Rita személyében meg is kapjuk.

Bár nem gyakorlatias olvasmány, mégis jócskán túllép az elméleten, rengeteget segíthet, ha az olvasott példák vészcsengőként szólalnak meg a fejükben, ha felismerjük őket a saját életükben. Tudatosítja a haragunkat, visszaszoríthatja az általánosítgatásra való hajlamunkat.

SinkaZsuzsanna>!
Aaron T. Beck: A gyűlölet fogságában

Ezt a könyvet feszültség nélkül olvasni nehéz. Mindvégig tudom és értem, felfogom, miről van szó, de bizony a felismerések frusztrációja, hogy mikor jutunk már el addig, hogy ezeket a dolgokat kezeljük, kimondjuk, meghallgatásra találjon, feldühít.
Az utószót megfogalmazó Buda Béla gondolatai több, mint 15 évesek, de még mindig aktuálisak, mert sehol sem tartunk a gyűlölet feloldásában, legyen szó családról, járókelőkről az utcán, etnikai csoportokról vagy zavaros összeesküvés-elméletek tákolt háttércsoportjairól. Ha gyűlölködőket, agresszív, véresszájú embereket hallok, olvasok, intenzív, tehetetlen dühöt érzek, de jó ideje tudom, hogy ez a tőlük való alapvető félelem megjelenési formája. Persze tudom, hogy az evolúció lassú. Érdekes, ennek a felismeréséhez még ez a könyv sem kellett.


Népszerű idézetek

Khimaira>!

A pszichopatákkal dolgozó szakemberek mindig megrökönyödnek azok szélsőséges énközpontúságán. Teljes mértékben önmagukat helyezik előtérbe, másoknál felsőbbrendűnek érzik magukat, és mindenekelőtt azt gondolják, hogy velük született jogaik és kiváltságaik vannak, amelyek megelőzik, illetve felülmúlják a többi emberét. Ugrásra készen állnak, ha valaki szembeszegül, és általában antiszociális stratégiák révén akarják az ellenállást felszámolni: hazugsággal, becsapással, megfélemlítéssel és tettleges erőszakkal. Ezeket a manipulációkat az öröm érzése jutalmazza, ha sikerre vezetnek, és nem okoznak szégyenérzetet, ha fény derül rájuk.[…] Ez az érzéketlenség, a megfontolás hiánya és válaszmódosítás fogyatékossága magyarázza – részben – a pszichopata impulzivitását és feltűnő gátlástalanságát. Mivel nem méri föl automatikusan tette következményeit, félelemmentesség benyomását kelti, amit David Lykken a pszichopata egyén antiszociális viselkedése központi elemének tekint.
A megbántott emberek iránti együttérzés hiánya az egyik fő összetevője annak, hogy ezek az emberek az erőszakos bűncselekményeket igazságosnak tudják tekinteni. Bár néha ügyesen olvasnak mások gondolataiban, ezt a készségüket az uralkodás és a kontroll eszközének használják, nem pedig arra, hogy azonosuljanak az általuk megbántott emberekkel. Nem építették be személyiségükbe azokat a társadalmi normákat, amelyek az emberekben szégyenérzetet okoznak, ha megszegik a társas együttélés szabályait, vagy bűntudatot keltenek, ha bántottak másokat. Jól ismerik a szabályokat, csak éppen nem alkalmazzák magukra.

189-190. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pszichopata
csucsorka I>!

Bár elismerjük, hogy a másik ember viselkedésnek tulajdonított jelentés befolyásolja érzelmeinket, azt valószínűleg nem ismerjük fel, hogy a cselekedet magyarázatára alkalmazott elméletünk felelős azért, hogy felzaklatott minket. Az, hogy a másik mit mondott, kevésbé meghatározó, mint amit arról gondolunk, hogy miért mondta.

208. oldal

Amapola P>!

Az ilyen agresszív viselkedések közös nevezőjének találtuk azt, hogy a támadó az áldozatot Ellenségnek, önmagát pedig ártatlan áldozatnak tekinti.

14. oldal

Amapola P>!

A pozitív és negatív szélsőség szerinti értékelés közti különbséget Ted így foglalja össze: „Amikor szerelmesek voltunk egymásba, nem tudtam olyat tenni, ami nem tetszett volna neki. Most nem tudok olyat tenni, ami tetszene.”

203. oldal

Amapola P>!

Egy civilizált társadalomban sehol nem törnek ki olyan drámai módon az elszabadult indulatok, mint a családon belül.

205. oldal

Amapola P>!

Ha az emberi elme egyszer elfogadott egy véleményt (vagy mert az a bevett vélemény, vagy mert kellemes elhinni), az minden mást magáboz igazít.
FRANCIS BACON, 1620

137. oldal

Amapola P>!

Az altruista cselekedet magában hordozza jutalmát.

398. oldal

Kapcsolódó szócikkek: altruizmus
csucsorka I>!

Mind a szélsőséges csoportok, mind a paranoid betegek esetében igaz az, hogy az ellenségesség kifelé történő megnyilvánulása elfed egy háttérben húzódó problémát, azaz a sérülékenység érzését.

280. oldal

csucsorka I>!

Hitler végrendeletében a zsidókról közölt hiedelmek intenzitása és szélsőségessége már a téveszme határát súrolja. Valóban van némi bizonyíték arra, hogy Hitler mentálisan egyre betegebb lett élete utolsó egy-két évében. Hiba volna azonban az elmebetegség számlájára írni a nácik népirtó mentalitását. Eric Zillmer és munkatársai tanulmánya a nünbergi per vádlottjainak pszichológiai vizsgálati eredményeiről azt közli, hogy a viselkedésükben megnyilvánuló erőszakot nem lehet súlyos patológiás vonásoknak tulajdonítani. Nem találtak egységes személyiségképet sem.

315. oldal

csucsorka I>!

A sikeres propaganda tömöríti a népet a vezető mögött, és annak energiáját az ellenség legyőzésére gyűjti egybe. A hatalom gyakorlása elbűvöli a vezért és elit csapatát. A siker körbejár a pártban. A csoportdinamika természeténél fogva a lelkesedés és a javuló önértékelés folyamatosan kering a csoporton belül.
A vezetőnek és a követőinek az a hite, hogy az ő ideológiájuk felsőbbrendű más csoportokéval szemben, táplálja a hatalom és a szolidaritás érzését. A megbélyegzett csoportok sematizálása és leértékelése tovább javítja a kollektív énképet, és fokozza a hatalom érzését.

324. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Csernus Imre: A férfi – Srácoknak
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény
Daniel G. Amen: Egészséges agy, jobb memória mindennap
Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok
Carl Gustav Jung: Gondolatok a jóról és a rosszról
Lise Bourbeau: Az öt sérülés mely megakadályozza, hogy önmagad légy
Roger E. Axtell: Gesztusok
Scott O. Lilienfield – Steven Jay Lynn – John Ruscio – Barry L. Beyerstein: 50 pszichológiai tévhit
Shawn Achor: A boldogság mint versenyelőny
Yung Pueblo: Lehet könnyebb