A második világháború után az emberi jogok a béke és igazságosság egyetemes ígéretének tűntek. Mára azonban ideológiák csataterévé változtak, amelyen civilizációk ütköznek meg egymással, mivel az emberi jogok a mi nyugati emberképünk lenyomatát hordozzák. Ez pedig rengeteget változott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1948-as kiadása óta, méghozzá oly mértékben, hogy egyes eljárások, amelyeket akkor az emberi méltóság nevében tiltottnak tartottunk, mára az ember új jogaivá váltak. Kinyilváníttatott a jog a gyermekhez, az eutanáziához, az eugenikához, az abortuszhoz, a nemváltáshoz, és így tovább. De míg a világháború utáni emberi jogok még a természetjogból eredtek, az individualizmus „természetellenes” jogokat hozott létre, s ez elvezetett a transznaturális jogokhoz, melyek azzal kecsegtetnek, hogy a természet megváltoztatható. Ennek az átalakulásnak a középpontjában az emberi méltóságnak a kizárólagos egyéni akaratra szűkítése áll, a test kárára. Az emberi jogok így… (tovább)
Embertelen jogok 3 csillagozás
Enciklopédia 3
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Hiánypótló, bár kicsit tankönyvízű értekezés az emberi jogok ki- és átalakulásáról. Jogászként mindig úgy éreztem -és erre a könyv csak ráerősít- hogy a jog elvont, dogmatikus megközelítése sokszor nagyon nem praktikus végkövetkeztetéshez vezet. Az emberek túlnyomó többsége egyetért a természetjoggal a megszületéshez való jog vonatkozásában, ugyanakkor az eutanázia tekintetében pont hogy nem, hiszen az előbbit az élettel kapott korlátlan lehetőségek, míg az utóbbit ezen lehetőségek tragikus beszűkülése jellemzi. Ugyanakkor tökéletes osztom a szerző nézeteit a természeten túli jogokról; nehezen érthető és befogadható, hogy ugyanazok az emberek, akik egyfelől a természet felszabadítását tűzik a zászlajukra a környezetvédelem apropóján, másfelől gyermekek nemváltó műtétjével, férfiak szüléshez való jogának kimondásával, a pozitív eugenika bevezetésével tökéletesen uralmuk alá akarják hajtani a természetet, megerőszakolva és kizsákmányolva azt. Kicsit több konkrét EJEB döntés ismertetésének tudtam volna örülni, de a könyv második felében azért ha nem is részletesen, de képet kaptunk a nagyobb port felverő ítéletekről, ez azért kielégítette a jogesetek bemutatásával kapcsolatos elemi igényemet. Puppinck erkölcsi állásfoglalásai néhol avíttnak tűnnek, de mindenkor érvényesek és megszívlelendőek. Szívből ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, ugyanakkor tartok tőle, hogy a szerző nem túl közérthető stílusa miatt leginkább csak a jogászok tudják majd élvezni.
Népszerű idézetek
Az új erkölcsi rendnek ez az elnyomó oldala egyre agresszívabb: már nem tart attól, hogy a szabadságot elnyomó arculatát is láttassa. Különösen a szólásszabadságot támadja, de ugyanígy támadást intéz a lelkiismereti és vallásszabadság és a szülők jogai ellen is.
238. oldal
Vegyük például az LMBTQI- szexualitásokat népszerűsítő, a válást és az abortuszt megkönnyítő politikát. […] Nem túlzás ezt a rendszert totalitáriusnak minősíteni amiatt, hogy egy olyan erkölcs tiszteletben tartását követeli meg, amelynek a tartalmát maga határozza meg.
238-239. oldal
Mindenütt, ahol manapság törvényeket alkotnak, a lelkiismeret szabadságát éppen azok kezdik ki, akik a liberalizmus örököseinek tartják magukat.
245. oldal
Egyesek szerint az emberi jogok jóformán antidemokratikus hatalommá, minden családi, vallási, kulturális és nemzeti kötődést felbontó, a mértéktelenséghez és a halálhoz való hamis egyéni jogok gyűjteményévé váltak.
82. oldal
A bíróság ugyanakkor nem hajlandó meghatározni azt, hogy a biológiai élet mikor alakul át személyes életté, vagyis hogy mikortól biztosítandó az élethez való jog. […] Mindennek a teteje, hogy egy olyan bíróság, amely emberi jogokkal foglalkozik, még azt sem tudja, mi „az ember”.
134-135. oldal
Ha veszünk két olyan lényt, akik nem egyenlők, akkor nem lehet mindkettő szuverén. Minden különbség uralmi viszonyt hoz létre, és az egyének egyenlő méltóságának és szuverenitásának a megsértéséhez vezet. Azért, hogy az egyén szuverenitása valóságosnak tűnjön a társadalom számára, azt egy erőszakos egalitarizmusnak kell kiegészítenie.
185. oldal
1948-ban az emberi természet határozta meg a jogot. Jelenleg az emberi természet hiányában a jogok határozzák meg az embert. Vagyis a jogok egyszerre határozzák meg a saját alanyukat és a saját tartalmukat. Így mondhatják ki azt is, hogy a kilenc hónapos magzatnak nincs joga az élethez, mivel nem ember; hogy egy gyermeknek lehet egyszerre két anyja, mivel nincs szüksége külön egy apára meg egy anyára; hogy egy személy megváltoztathatja a nemét, mivel az csak kulturálisan van meghatározva, stb.
239-240. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Glenn Greenwald: A Snowden-ügy 83% ·
Összehasonlítás - John Keegan: A csata arca 94% ·
Összehasonlítás - Mircea Eliade: A jóga 99% ·
Összehasonlítás - Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói 93% ·
Összehasonlítás - Adam Zamoyski: 1812 96% ·
Összehasonlítás - Herman Judit (szerk.): Miért marad??? ·
Összehasonlítás - Etienne Dahler: Teremtés; A pátriárkák 93% ·
Összehasonlítás - Verne Gyula hősei nyomában ·
Összehasonlítás - Laurence Boukobza – Annick Moulinier: Állatok 93% ·
Összehasonlítás - John Keegan: Waterloo ·
Összehasonlítás