Nincs ​hozzád hasonló 81% 183 csillagozás

Meglehetősen régóta élek ugyanazzal az emberrel. A mögöttünk álló években átéltünk sok mindent. Volt jó, volt rossz, sőt nagyon rossz is. Az élet rajtunk hagyta a nyomát. Én nem vagyok már 19 és már ő sem 27. De attól, hogy (bár ő sosem vallaná be) a haja Mickey egeresedik, a hasa már domborodni kezd és a szakállában is megjelennek az (ahogy ő fogalmaz) albínó szálak még mindig ugyanaz akibe belezúgtam.

Nyitott ember vagyok. A legtöbb romantikus vagy szexualis orientációt meg tudom érteni vagy legalább is elfogadni. De most kijön belőlem, hogy sok Tom&Jerryt néztem. Mert Kristófot egyszerűen csak képen ba**nám egy habos tortával amiben van egy vasaló. Miközben azt üvölteném, hogy botrány felszínes vagy fiam!

Nem arról van szó, hogy a dagi, bocsmán' superchubby fiúkat szereti. Nekem is van egy typeom! De az, hogy spoiler nálam teljesen kicsapta a biztosítékot.
Nem tudom, hogy ez chaser tulajdonság-e vagy Kristóf tulajdonság. Remélem az utóbbi.
A chaser szót garantálom senki nem felejti el aki becsületesen végig olvassa, mert a folytonos közlésétől azt érzem hülyének vagyok nézve.

De Csongor is megéri a pénzét! Tetszett a karakán és szókimondó stílusa. Tetszett, hogy nem egy szereotíp karakter lett. Totál megértem, hogy imponáló, ha egy ilyen félisten kitüntet a figyelmével spoiler

Ha nem tudnám ki a szerző akkor is tudnám. De ezt nem negatívumként hozom fel. Ez várható volt. A sok popkulturális utalás. A magyar valóság. Még akkor is ha nem kifejezetten szeretek erről olvasni.
Megint van fontos és megosztó és edukatív tartalom. De szerintem ebből is a kevesebb több. Remélem eljutnak a szavak akikhez kell.

Összességében aki sokat markol keveset fog. Ennél csak jobb RST könyvet olvastam. Már csak 1 kell a szerzői plecsnihez, éppen ezért tudtam örülni a felbukkanó karaktereknek.

off

– - – - – - –
Ezt viszont muszáj ideraknom. (bocsi, mérnök vagyok)
Edukációs 5 perc. Általános iskola 7. osztály.
Súly: az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.
Mértékegysége: newton

Tömeg: a tehetetlenség mértéke
mértékegysége: kg

Én tisztában vagyok vele, hogy a magyar közbeszéd a súlyt használja és azzal is tisztában vagyok, hogy ez rajtam kívül alig zavar valakit. De a súly az súly, a tömeg meg tömeg.

Thank you for coming* to my ted talk! off
UPDATE: *jav:attending

Rácz-Stefán Tibor új regénye, a Nincs hozzád hasonló nagyon sokat tanított nekem.

A történet főszereplője, Csongor egy túlsúlyos meleg férfi, aki egy olyan srácba szeret bele, akinek pont ő az esete, viszont a könyv cselekménye kemény fordulat vesz, a szerelembe közbeszól az élet, és ami fontosabb: az ész. De lehet e a szívre hallgatni? Emellett mi a legfontosabb, egy kapcsolatban az a lényeg, hogy a párunk úgy nézzen ki, amilyen ideális embert megálmodtunk magunknak vagy fontosabb az ember lelke, személyisége? Hol van a kettő között az egyensúly? Sok kérdést felvet a könyv és elgondolkodtató a válasz rá. A legbátrabb, legszemélyesebb műve az írónak, bátran tudom ajánlani nektek! Én sokat kaptam ettől a regénytől, egy számomra fontos utazás volt, méltó párja a Túl szép című könyvnek.

Elsőre azt hittem, olyan, mint a Túl szép, mert ebben is van túlsúlyos srác, akinek ez problémát jelent, meg a félisten, aki tetszik neki. Vannak hasonlóságok, tény, spoiler de eléggé különbözik. A legfontosabb, hogy Kristóf csak a kövér fiúkra utazik (erre később még visszatérek), előbb akad meg Csongoron a szeme, nem fordítva történik, mint a Túl szépben. Csongor és Márk karaktere is nagyban eltér a túlsúlyt (meg a melegséget) leszámítva. Utóbbi visszahúzódó, félénk, lányokkal barátkozik, nagyon el van foglalva az alkatával. Csongor inkább nagyszájú, ami szimpatikussá tette számomra, ez mindenképp pozitívum.
Amikor Csongor megtudta, hogy le kellene fogynia a műtéthez, már idegesített, hogy soha nem mondja el Kristófnak, mindig csak halogatja, hogy majd. Mikor végül rászánja magát, akkor meg Kristóf reakciójától akadtam ki. Nem akarok a karakterfejlődéssel dobálózni, de ő aztán semmit nem mozdult előre a regényben. spoiler
Mit hagytam még ki? Ez a könyv is érintett fontos témákat, mint az anyaság, párkapcsolati erőszak, túlsúly, cukorbetegség, az utóbbi kettőt jobban, az előbbieket kevésbé. Azt pedig nagyon szeretem, mikor az író egyik könyvéből felbukkan valaki itt is (itt konkrétan mindből).

Bár nem ez az eddigi kedvenc Rácz-Stefán Tibor regényem (ezt a helyet továbbra is az Élni akarok! és az Éld át a pillanatot! birtokolja holtversenyben. :)), de úgy érzem, hogy talán ez az egyik legerősebb. A szerzőnek ismét sikerült egy olyan témát megfognia, amit senki másnak. Nem tudom, hogy mennyi az, amit a saját életéből merített, de bármennyi is, hihetetlenül bátor, őszinte és elgondolkodtató ez a könyv, és nagyon örülök, hogy elolvashattam.

A történet főszereplője Csongor, aki egy kávézóban ismerkedik meg Kristóffal, a helyes baristával. Csongor nem kis túlsúllyal küzd, de Kristóf egy úgynevezett chaser, akinek pont az ilyen alkatú srácok jönnek be. Azonban Csongornak túlsúlya miatt egy veszélyes sérv és egy esetleges cukorbetegség is Damoklész kardjaként lebeg a feje felett, és mint kiderül, sürgősen életmódváltásra lenne szüksége, hogy le tudjon fogyni a műtéthez. Csongor választás elé kerül: az egészségét és az életét választja egy nagyon nehéz út során vagy álmai férfiját?

A szerző ez alkalommal sem félt nehéz témákhoz nyúlni. A regény nem csak Csongor kapcsán foglalkozik komoly kérdésekkel, hanem a fiú két legjobb barátja, Lia és Rebeka szála is nagyon elgondolkodtató, bár az előbbit bevallom, picit erősebbnek éreztem. Mindhárom karakter története külön-külön is nagyon inspiráló, és bízom benne, hogy lesz, akinek pont ez a történet adja majd meg a lökést egy jobb, teljesebb élet felé.

Csongor egy igazán komplex karakter. Nagyon tetszett, ahogy a szerző a belső vívódását ábrázolta. Ő egy nagyon okos, figyelmes, önzetlen srác, aki bár hihetetlenül nehéz, megpróbál őszinte lenni önmagával, és aki az idő haladtával egy igazi harcossá válik. Azt pedig külön kiemelném, hogy nagyon tetszett, ahogy Lia problémájához viszonyult, bárcsak mindenkinek lenne egy ilyen barátja! Úgy éreztem, hogy talán Kristóf karaktere egy kicsit túl tökéletes, ugyanakkor valahol nagyon felszínes is a srác, ami miatt nagyon sok pontot veszített nálam. Egyébként még sohasem hallottam chaserekről, de igazából örülök, hogy sikerült valami újat tanulnom a regény által.

Összességében nekem nagyon tetszett ez a könyv, és őszintén úgy gondolom, hogy témájában ez volt talán a legerősebb regény, amit eddig a szerzőtől olvastam. Én őszintén ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy romantikával tűzdelt, komoly témájú történetet olvasni.

http://veronikasreaderfeeder.com/racz-stefan-tibor-ninc…

Nem lett a kedvencem, de reális és kemény történet volt. A Túl szépben sok olyan dolog volt, ami zavart, ez egy hasonló történet, de a mellékszereplők is fontos problémákat hoznak be és mégis lehet rájuk számítani, a tökéletes hős szerelmes pedig nem csavarja el rögtön a főszereplőnk fejét.

Jó volt két szemszögből látni az eseményeket, Kristófnak is megvoltak a maga démonai, és ez tetszett, tudtam vele szimpatizálni. Csongor az extrémen túlsúlyosok egészségügyi problémáit is behozza a történetbe, amitől hidegrázásom volt, de nagyon örültem, hogy megtudhattam ezeket, mert a legnagyobb gond nem az, hogy hogy néznek az ilyen emberre, hanem hogy mit tesz az egészségével mindez. És erre kevés hangsúlyt fektetnek a történetek. Oké az önelfogadás, de csak ha közben nem leszünk cukorbetegek és hasonlók.

Emellett újdonság volt nekem ez a chaser dolog, nem tudtam, hogy léteznek ilyen kategóriák, és jó volt ezt is megismerni. Nem volt sok az erotika és nem is volt túl cukormázas a szerelmi szál, mert mégis csak 300 oldal alatt kell elérnünk valahova és korábbi tapasztalatok után is óvatosabbak a szereplőink. Ebben is a realitás talaján maradtunk. A vége nagyon meglepett, mert hiába az őszinteségi fogadalom, mégis azt képzeltem, hogy az elhallgatás lesz a legnagyobb probléma és utána minden varázsütésre megoldódik. De Tibi bekeményített és a vége egyáltalán nem az volt, amire számítottam, mondjuk csodálkoztam volna, hogy ilyen gyorsan oldódik meg minden.

Szóval *durva* kötet volt, és kifejezetten tetszett, hogy más történetekből is beköszöntek a szereplők, pont azokból, amiket már olvastam. :) Nem egy kedves történet, de sokat segíthet azoknak, akik valamilyen oldalról negatív, romboló párkapcsolatban élnek és nem tudnak kilépni belőle. Abszolút helyes döntéseket hoztak a szereplőink is.
https://youtu.be/ACX8Dy8qQvA

A regény három komoly társadalmi tabutémát is feldolgoz, mint a túlsúly miatti egészségügyi kockázatok, a párkapcsolaton belüli erőszak és az anyaság nehézségei.
Bízom benne, hogy ha Te vagy valamely szeretted megéli mindezeket, akkor ez a könyv eléri a célját, és segíthet.
Ezekkel a mondatokkal kezdődik az író utószava. Nyilván szerencsém van, amiért nem vagyok érintett, viszont így nem is értem, amit olvastam.
Liát őszintén sajnálom, remélem, hogy jobbra fordul az élete. Rebekának is minden jót kívánok, bízom benne, hogy a nehezén túl vannak, és nem megy tönkre a párkapcsolata. A Kristóf-Csongor ügyet sajnos nem sikerült befogadnom.
Csongor fél, hogy ha az egészségére koncentrál, ami által változni fog a külseje, akkor elveszíti a szerelmét spoiler. Kristóf kizárólag egy bizonyos testalkatú srácokra bukik, ugyanakkor ezt talán még nehezebben vállalja fel, mint a szexualitását. Most mégis tanúi lehetünk, ahogy megteszi az első lépéseket az elfogadás és a szerelem felé spoiler.
Sorolhatnám azokat a millió éves bölcsességeket, miszerint a „belbecs fontosabb, mint a külcsín”, de számomra tényleg valami ilyesmiről van szó. Amíg nem ismersz valakit, addig oké, hogy a külső alapján vonsz le bizonyos következtetéseket. De később? Több időt töltünk együtt, megszeretjük a másik személyiségét, úgy gondoljuk, hogy minden szinten klappolunk – majd amikor komolyra fordul a dolog, akkor újra a kinézet legyen a döntő spoiler akadály? Ezzel én nem tudok azonosulni.
Ismét örültem, hogy korábbi könyvekből származó karakterek felbukkantak. Tetszik továbbá, hogy olyan témákkal foglalkozik, amelyekről nem szokás beszélni. A történet végeredményben pozitív lezárást kapott, ám ettől még az egészével nem tudom, mit kezdjek.

A táskájából kikandikáló könyvre pillantok, rögtön felismerem a bézsszínű borítón lévő, törött virág mintázatot. Ekkor értem meg igazán, hogy egy jó könyv igenis meg tudja változtatni az emberek életét, és erőt adhat, ha már nincs honnan meríteni.

Nem ez lett a kedvenc Tibor könyvei közül. Egész végig éreztem, hogy Kristóf lehet, hogy azt mondja, hogy szerelmes Csongorba, de mégsem. Csak a külsejébe szeretett bele. Valahogy nem éreztem azt az igazi szikrát közöttük, amit a többi könyvben viszont igen. Reméltem, hogy Csongor erre rá fog jönni idővel, az egészségével kell foglalkozni. De mégis szurkoltam nekik, reméltem, hogy Kristóf rájön Csongor több mint egy súly. Sok olyan témát dolgoz fel Tibor, ami még sajnos mindig tabunak számít.

Örül a szívem, mikor fiatal magyar szerzők könyveiben felfedezem a tehetséget. Nagyon jól ír, tetszik a szókimondó stílusa, a szöveg megfogalmazása, az érzékeny témák, amiket életszerű helyzetekben ábrázol. Csongor és Kristóf párosa érdekes felállás, sok múlik a külső kinézeten, de ezt egy idő után felülírja a belső érték és főleg az egészség. Mindkettejük számára jobb volt az elengedés, ez volt a helyes happy end. Tetszettek a barátnők (Lia és Rebeka), akik a bajban is Csongi mellett álltak, de a segítséget ők is ugyanúgy megkapták. Ezek az emberi tulajdonságok nagyon fontosak számomra. Szimpatikus volt, hogy a megbocsátást el nem küldött levél formájában adta ki magából, hisz ez mindaddig mérgezi az emberi lelket. A fordítói munka nehézségei is helyet kaptak, felhívva rá a figyelmet, hogy nagyon sok múlik egy nemzetközi könyv magyar sikerén a fordító leleményességén.
Mivel ez volt az első könyv az írótól, külön öröm volt a végén az extra meglepetés, így kénytelen vagyok elolvasni a többi regényt is.

Imádtam!
Nem tudtam mire számítsak, mert Tibor mindig olyan mély érzelmű könyveket ad ki, ami folyton felkavar! Igen elolvastam a fülszöveget, de akkor se sejtettem, hogy azt kapom, amit kaptam!
Na, de kezdjük az elején :) Amikor megláttam, hogy Farkas Csongor a főszereplő annyira jót kacagtam, mert az én vezeték nevem és a mostani főnököm keresztneve vicces volt együtt. Aztán fogtam a fejem, hogy jajjj, miért pont Csongor?!
A kezdeti „sokk” után annyira beleszerettem a történetbe, hogy arra nincsenek szavak. Csongor szavait, akár én is mondhattam volna.. Oké nem mindegyiket, de a többségét igen. Kemény, amikor az ember küzd a súlyával és az is, amikor folyton elbukik hiába próbálkozik, mert tudom, hogy mindig vannak próbálkozások. Sajnos azonban amíg nem jön az a bizonyos pofon, addig mindig ott lesz a majd holnap… most nem mert…. de….stb. Ahogy Csongor az érzéseivel viaskodott úgy viaskodtam én is a sajátommal.
Csongor egy hihetetlenül, kedves és szeretetre méltó fiatal srác, aki a súlya miatt olyan problémákkal szembesül, mint az spoiler és a spoiler. Az elmúlt két-három évben ezekkel én is szembesültem, így át tudtam érezni, mit is érezhetett Csongor. És Tibor ezt annyira jól megfogalmazta és annyira jól megírta. Nem tudom, hogy ebben a saját érzései vannak-e benne, vagy külső segítség, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy annyira erős szavakkal és akkora érzelmekkel van megtöltve a könyv, hogy az elmondhatatlan.
Amikor Csongor megismerkedett Kristóffal nem sejtettem, hogy mi lesz a végkimenetele a történetnek és bíztam a Happy and-be. Meglett, de nem úgy, ahogy számítottam rá :) Az erotikus jelenetekből szerintem most sokkal kevesebbet kaptunk, mint szoktunk és kevésbé voltak érzékien leírva, de ez cseppet sem vont le a könyv értékéből. Ha több lett volna valószínűleg elvett volna a téma mélységéből.
Annyira jó, amikor a sorok közt fel-fel bukkan egy-egy régi szereplő :) Ezt a szokását kifejezetten imádom Tibornak, mert látszik, hogy szereti a karaktereit és így bár a történeteik már lezáródtak, de a kezüket még nem engedte el :)
A könyvben fontos szerepet kap még a megbocsájtás is. Amikor Kristóf bemutatja Csongort a spoiler kiderül, hogy ő az a régi legjobb barát, aki rútul hátba döfte és elárulta őt iskolás korukban. Az első/újra találkozás ugyan nem úgy sikerül, ahogy kéne, de a végén Csongor megbocsájt spoiler.
Tetszett, hogy néha Kristóf szemszögéből is olvashattam. spoiler :)
Ez a könyv azonban nem csak egy tabu témát feszeget. A történetben Lia a spoiler, míg Rebeka az spoiler kapcsolatosan küzdd az érzelmekkel.
Ezt a könyvet csak ajánlani tudom, ahogy Tibor összes könyvét!

Az író mindig komoly problémákkal foglalkozik a könyveiben. Ami szerintem jó igenis, hogy beszéljünk róluk. A korábbi írásainál sokszor éreztem, hogy valami nem tetszik valahogy túl sok érzést,témát,önmarcangolást bele akar zsúfolni a történeteibe. Itt már kevésbé éreztem. Tetszett, hogy korábbi szereplőit is picit belecsempészte a történetbe persze ha nem olvasta valaki az előző írásait az sem baj ez csak egy olyan kis jó szösszenet volt. A végét sajnáltam először de aztán úgy gondoltam ennél jobb befejezés nem is kellett volna. Várom a további alkotásokat, mert fejlődés van benne végig és egyre jobbak lesznek. Külön piros pont, hogy a könyv végén segítő elérhetőségek vannak a rászoruló embereknek.