Lehetne, ​hogy csak aludjunk? 31 csillagozás

Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Kovács ​Bálint első kötete biztos kezű prózaíróra vall. Szereplőit látjuk és halljuk, a novellák atmoszférája belénk vésődik és elkísér minket. A mondatok természetes közvetlensége olyan elevenséget kölcsönöz a történeteknek, mintha a szemünk előtt alakulna mindegyik, mégis érezzük, hogy gondosan komponált szövegekkel van dolgunk.
A Lehetne, hogy csak aludjunk? című kötet novellái lírai lassításokban és precíz megfigyelésekben gazdag lenyomatai annak, ahogyan élünk. Egyszerre zaklatódunk fel és mosolygunk önmagunkon, vagy ismerjük fel a saját idegenségünket és esendőségünket egy-egy történetben. A novellák gyengéd, mégis kíméletlen pillanatfelvételek a magányról, az egyedülléttől való félelemről, a mindennapi szorongásainkról, az elalvás előtt a fülünkbe lihegő hibáinkról. Ám ellenpontozásul ott van az emberi szolidaritás, a minden széttartás mögött felsejlő összetartozás vágya. „Ami a tied, azt őrizd”, mondja az egyik novella, ha az csak egy érintés, egy kéz súlyának az… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634682417
>!
Kalligram, Pozsony, 2021
272 oldal · ISBN: 9789634682745

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

csellista · brácsás · hegedűs


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Cipőfűző>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Kovács nagyon ért ahhoz, hogy körülírjon egy érzést, vagyis az ember rossz közérzetét. Úgy gondolom (szomorú), hogy ő magának is volt része benne bőven, tehát arról ír, amit ismer, és ez jó. Ez által az olvasó is simán magára tud ismerni (ez is szomorú persze). Kovács írástudó ember is, szókinccsel is rendelkezik, de valahogy némelyik szöveg mégis olyan távolinak tűnik. Gondolkodtam, hogy miért, és arra jutottam, hogy egyszerűen azért, mert Kovács érezhetően néha még keresi a szavakat, nem jönnek olyan gördülékenyen, mint egy írónál. Gondolok itt az „izgatottság izzadtságcseppjei”-re, vagy a „kinyitotta a hűtőt, elővett pár sonkát és tojást, és sütött egy ham and eggs-et”-re. Kár, hogy a novellásköteteknél nem tüntetik fel, hogy melyik novella mikor íródott, mert igen kíváncsi lennék rá, melyek tartoznak az első próbálkozások közé, és melyek azok, amik már 50 másik megírása után születtek.
Összességében nem tartom rossz kötetnek, néhány novella kifejezetten tetszett, de ha egy-kettő kimaradt volna, talán még jobban tudtam volna értékelni.

9 hozzászólás
Chöpp >!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Vegyes felvágott, de szerettem olvasni Kovács Bálint kötetét. A címe csillagos ötös. :)
Abszolút kedvenc novelláim:
1. A másik ember
2. Üres vászon
3. Rabság
4. Mellkas
5. Füstíz
6. Mérgezés

2 hozzászólás
gidabetti>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Egyszer olvasós könyv, de voltak benne figyelemre méltó novellák. Kettőt teljesen kihagyhatónak éreztem, a mágikus realizmus (?) és a sci-fi valahogy nem állt jól ennek a kötetnek. A többé-kevésbé jelentéktelen emberek problémáit viszont érzékenyen ábrázolja a szerző, és dicséretére legyen mondva, hogy nem megy el a nyomasztás irányába. A novellák nem vidámak, de szórakoztatóak (a már említett kettőt leszámítva, azokat sajnos untam).

5 hozzászólás
pintermad>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Lehetne, hogy csak aludjunk? Kisgyermekes anyukaként ez minden vágyam, de mit tehetnék, jók a szövegek, jobb rájuk nyitni a borítót, mint behunyni a szemet. Kisemberek vesznek el a sorok között. Maradnak benn egy mozdulatban. Mintha egy láthatatlan fólia tapadna a szereplőkre. Ami elszívja a levegőt a jelenből, ugyanakkor konzerválja őket valahol az időn kívül a csehovi panoptikum figurái között.
Kierkegaard előre érzett valamit ebből a visszatartottságból, abból, hogy a modern ember alaphangoltsága a szorongás lesz. Kovács Bálint szerintem erről ír bravúrosan. Az állandó kattogásról, ami nem eredményez kibillenést, csak erősebbre húzza a kelepcék kontúrjait. Ezek a figurák még lemeztelenedni sem tudnak igazán. Hiába fekszenek csupaszon, takarásban vannak.

panka77 P>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Nagyon ritkán olvasok novellákat és nagyon örülök, hogy ez a kötet a kezembe került. 22 nagyszerű írás kapcsolatokról, magányról, egymásba kapaszkodásról, vágyakról..rólunk.A felétől le kellett lassítanom és napi egy novellára csökkenteni az adagomat, hogy minél tovább kitartsanak a történetek, és mert időre volt szükségem, hogy végiggondoljam az olvasottakat. A kötődéseket, az ígéreteket, a magunknak és másoknak adott reményt, a szorongásokat, az elengedéseket és az egymásra találásokat.
Talán a Mellkas a kedvencem (a kötet címadó mondata is ebből származik), de nagyon nehéz lenne választani, mindegyik másért áll közel a szívemhez. Remélem, sok Kovács Bálint-kötetet olvashatok még.

Maria_Petrovszki>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Ebben a kötetben mindenki fél valakitől (saját magától és/vagy másoktól), valamitől (bűntudat, magány, nem-et mondás, stb.) mindenkibe nagy adag szorongás szorult bármitől, pl. attól, hogy tartani kell a látszatot, hogy folyton azon kell aggódni, hogy a másik mit gondol, miközben ő nem is arra gondol, és így tovább, látszólag megannyi apróság, ami azután lavinává képes dagadni. Így azután nem könnyű olvasmány, szembejühet néhány ismerős démonunk. De pont ettől van az az érzés, hogy tovább kell olvasni, a végéig. Az Őrizd, a Nem, a Sakk, a Másik ember, amiket említenék külön, de mindegyik novellában van valami, vagy valaki, amire érdemes figyelni.

Dániel_drBéza P>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

lehetne, hogy csak aludjunk?
Kovács Bálint
Kalligram
2021
Ahhoz képest, hogy Kovács Bálintnak ez az első novellás kötete, lényegében első kötetes író, írásai meglepően kiforrott stílusjegyeket mutatnak. A történetek szépen gördülnek, a cselekmények követhetően bontakoznak ki, szóval élvezet olvasni. Természetesen, mint minden novellás kötetben, ebben is vannak gyengébb és erősebb írások, de ez még a legnagyobbaknál is így van. Nekem különösen tetszett a Mellkas, a Nem, az Őrizd. Egy-egy novellán érződik a személyesen megélt dráma, itt magáról mesél az író. Olyan tükröt tart elénk, amelyben sokszor meglátjuk magunkat. A felfestett kép komor, sokszor nyomasztó. De ma így élünk, ezt éljük meg (Sajnos).

dr.Béza Dániel
Budapest, 2022.11.15

kozmalillarita>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Kovács Bálint nevével először akkor találkoztam, amikor Puszild meg című könyve a
Libriben magához csalogatott. Belelapoztam, beleolvastam még ott a boltban és teljesen
biztos voltam benne, hogy nem hagyhatom ott. A szerző számomra fontos témáról a
#meetoo jelenségről, és a szexuális zaklatásról ír a fent említett kötetben.
Akkoriban nem voltam túl jó lelkiállapotban, mondhatnám azt is, hogy pocsékul. Akkor tájt
kezdte összerakni az agyam, hogy mik is történtek velem gyerekként. Kovács Bálint kötete
mélyen érintett, már a címe is, így a könyvesboltból hazaérve felkerült a polcomra, és sokáig
ott pihent. Nem volt nap, hogy ne szemeztem volna vele, de képtelen voltam beleolvasni.
Egészen tavalyig pihent. A karantén alatt olvastam el. Azt hiszem akkor szerettem meg az
író stílusát.
Pár hete céltalanul görgettem a Facebookot amikor megláttam, hogy hamarosan megjelenik
új könyve. Azonnal rákerestem a Librinél, kívánságlistára adtam, és alig vártam hogy
olvashassam.
Kovács Bálint első novelláskötete Lehetne, hogy csak aludjunk? címmel a Kalligram kiadó
gondozásában jelent meg.
Kovács Bálint prózája után nehéz megszólalni, vagy bármit is írni. A kötetben szereplő
összes karakter végig láthatóak maradnak az olvasónak, szinte lemeztelenítve láthatjuk
őket. Az író prózáját végig kíséri a reményvesztettség a szeretet és a ragaszkodási vágy. A
minden áron valamibe kapaszkodás, akkor is amikor már minden reménytelen.
Kovács Bálint úgy ír, mintha látná minden ember lelkét, szorongását, félelmeit
együttvéve. Karaktereibe bárki bele tudja élni és képzelni magát. A szerző prózaíró
képessége ebben mutatkozik meg leginkább. Hogy minden amit leír, filmként jelenik
meg az olvasó előtt. Az olvasó a szereplővel együtt lélegzik. De bátran mondhatjuk, mi
magunk vagyunk a középpontban. Feltételezhető, hogy az író célja ez is volt, és én
mondom ezt minden egyes mozzanattal eléri. És nemcsak hogy eléri , a könyv befejeztével
a mondatai nem eresztenek, teljesen beívodnak és az olvasóval maradnak.
A könyvben szomorúság, halálvágy, szeretet váltja egymást. Hihetetlen
reményvesztettséggel indulnak történeitei és a vége legtöbbször mégis az, hogy van
megoldás, feloldozás a szereplőnek és olvasónak is egyaránt. Pillanatok alatt könnyebbül
meg az olvasó lelke, a szerző utolsó mondataival: hogy mindig mindenre van megoldás,
csak meg kell látni azt.
Kevés olyan mű van, mint a szerző első novelláskötete. Mindentudó narrátori szemén
keresztül megismerhetjük a világot, ha kellően odafigyelünk rá. Kovács Bálint szavaira
-akármennyire is nehezek- érdemes odafigyelnünk, mert írásai által csak gazdagothat
minden emberi lélek. Ennek a könyvnek minden szava mélyen magával ragadó,
elgondolkodtató és arra sarkall, hogy ne adjunk fel soha, semmit. Még akkor sem, amikor
ülve az ágy mellett tudjuk, hogy hamarosan úgyis örökre vége lesz.

ASz>!
Kovács Bálint: Lehetne, hogy csak aludjunk?

Magány és szorongás 22 változata: mindegyik novella más, mégis hasonló, mert ugyanazokat a témákat járja körül. Nagyon tetszett az egész kötet, egyáltalán nem volt könnyű vagy vidám, de jók a karakterek és hitelesek az érzések.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Az ágyban aztán összeszedte a bátorságát, és azt mondta: Lehetne, hogy csak aludjunk?

31. oldal Mellkas

lilaköd P>!

… tudtam, hogy az idősek már csak keveset alszanak, de azt csak ekkor értettem meg, hogy azért, mert az évek során annyi mindent felhalmoztak, ami nyomja a szívüket.

Légvár

Chöpp >!

Még egyet hátralépett, kihúzta magát, és végiggondolta élete elmúlt hatvanhárom évét; és mindent, ami valaha történt vele.
És tökéletesen, maradéktalanul elégedett volt.

265. oldal Üres vászon

Chöpp >!

Mások miért nem veszik észre, hogy már egész világon semmi sem olyan, mint régebben?

17. oldal Hús

Chöpp >!

Megint azt érezte, mintha egy másik világban élne, mint a többiek, mintha más nyelvet beszélne, vagy mintha mások egyszerűen mást látnának, mint.

27. oldal Mellkas

Chöpp >!

Tudom vállalni a felelősséget, ami a világ megmentésével jár?

256-257. oldal A másik ember

Chöpp >!

Én mindenesetre, ahogy már említettem, a pincében töltöttem az időmet, és az apokalipszis bekövetkeztének általam becsült időpontjában éppen Jean-Paul Sartre drámáit olvastam, amely, utólag már átlátom, semmiképpen sem volt jó hatással az állapotomra, még ha a Zárt tárgyalás némiképp illett is a helyzetemhez, az események fényében különösképp.

247. oldal A másik ember

Chöpp >!

Kitátotta a száját, mintha sikoltani készülne, és érezte, ahogy a levegő a tüdejébe áramlik. Felsírt.

154. oldal Helyrehozod

Moesko_ I>!

Becsúsztatta a telefont a kesztyűtartóba, és elindult. Ki a zötyögős földútra, el a kemping szélét jelző, magas és áthatolhatatlan sövény mellett, ki a betonútra, fel a főútra. Bekapcsolta a zenét a magnóban, közeledett az autópálya felhajtója. Ott volt a jól ismert tábla: Budapest felé balra, az országhatár felé jobbra.
Megremegett a lába a pedálon.

243. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

B. E. Belle: A telepi lány
Marilyn Miller: Az egyetlen
B. E. Belle: Megtörtek – A szeretet ereje
Ella Steel: Az egyezség
Marilyn Miller: Túl a maffián
Ella Steel: Hajsza
Ruby Saw: Leah
Ella Steel: A szeretet dallama
Susannah Skiethen: Rád találtam
Ruby Saw: Angyalom