Frank Füredi méhkasba nyúlt azzal, hogy a határok súlyát és szerepét elemzi, szükségességük mellett érvel, a „határok” és a „határoknélküliség” kérdéskörét feszegeti. Mert ahogy a 20. századi totális diktatúrák birodalomépítői, mai szellemi örököseik is arra tesznek kísérletet, hogy a határokat lebontsák, eltöröljék. Aki ezzel nem ért egyet, aki szerint a korlátoknak és a határoknak fontos, sőt megkerülhetetlen szerepük és helyük van, amelyek nélkül társadalmaink és civilizációnk nem tud fennmaradni, rögtön eretnekké, ellenséggé válik. Mert a határtalanságot hirdetők elvakultsága és gyűlölete is határtalan.
De miért ilyen bátor ennek a kötetnek a szerzője? Mert Budapesten született. Mert 1956 formálta a gondolkodását. Mert szüleivel együtt ő is elhagyta a hazáját. Mert ő is ragaszkodott a szólás szabadságához, amitől a szovjet tankok megfosztották. Füredi pontosan érti, mit jelentenek azok a szavak, állandósult szókapcsolatok, mint a „határozott”, a „határozatlan”, a… (tovább)
Célkeresztben a határok 1 csillagozás
Enciklopédia 1
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Frank Füredi azt mondja, hogy kellenek a határok és határvonalak, mert ezek segítik az embereket abban, hogy értelmes életet tudjanak élni. Olyan időben mondja ezt, amikor a határok lebontása zajlik éppen. A nemzeti, nemi, életkori, erkölcsi, magán- és közélet közti határokat rombolják a véleményformálók egyre nagyobb sikerrel. Magát a bináris gondolkodást, a jó és a rossz, az igazság és hazugság és még számtalan ellentétpár létezését próbálják nem létezőnek tekinteni.
Füredi arra is rámutat, hogy a hagyományos határok lebontása során a szorgos határrombolók új, másfajta határokat építenek. "Az emberek magatartását adminisztratív úton felállított keretek között szabályozzák, ezeket pedig sokféle magaviseleti és nyelvhasználati szabály, valamint mikromenedzselt „folyamat” szabja meg." (363-364. oldal)
A normalitás mellett hatásosan érvelő könyv, amely példák sokaságával illusztrálja, hogy a „fejlett Nyugat” hol tart már a morális értékek leépítésében.
Népszerű idézetek
A meghatározott terület egyben olyan keretet is jelent, ahol az emberek egyértelmű kapcsolatot létesíthetnek képviselőikkel, és elszámoltathatják őket. Ha az állampolgárokat területileg elszakítják képviselőiktől, a demokratikus elszámoltathatóság erejét veszti.
150. oldal
Már 1995-ben is megesett, hogy az ausztráliai La Trobe Egyetem óvodája mintegy húsz szó használatát megtiltotta, s ezek között szerepelt a „lány” és a „fiú” szó is, így akarván megfelelni küldetésének, hogy változtasson a hagyományos nemi szerepeken. A szabályszegőkre büntetés várt, és úgy kezelték őket, mintha csúnya szót használtak volna.
322. oldal
Akad, aki még az emberek és az állatok közötti határvonalat is kétségbe vonja azon az alapon, hogy „túlságosan élesen húzták meg”.
16. oldal
Mivel a politika előtti kapcsolatrendszereket és hagyományokat nem képesek közös nevezőre hozni az önkéntes társulásokkal, a határok ellenzői tévesen a liberális demokráciákra leselkedő veszedelmet látnak a családi, kulturális és közösségi kötelékekben. Az ilyen kötelékeket, legyenek bár nemzedékek közöttiek vagy közösségalapúak, elfogadhatatlanul korlátozónak és kirekesztőnek minősítik, mint ilyeneket, elmarasztalják. Még az állampolgárság általánosan bevett kötelékét is, amely politikai egységet létesít az emberek között, gyakran éri a vád, hogy túlságosan korlátozó jellegű. Egyes szerzők szerint a nemzetállami polgárság nem igazán nyitott fogalom, ugyanis nem érhető el a Föld minden lakója számára.
92. oldal
Joseph Carens politológus szerint az a politikai közösség, amely az embereket születésük helye alapján eltérő elbánásban részesíti, erkölcsi értelemben önkényesen és hibásan jár el. E világkép szerint az állampolgárok és a nem állampolgárok közötti megkülönböztetés hasonló a faji vagy nem alapú megkülönböztetéshez, vagyis az adott nemzetállamban élőknek nem fűződik kitüntetett joguk a lakóterületükhöz. Az állampolgároknak és a külföldieknek ugyanolyan kiváltságokat kell élvezniük, és az adott országban született embereket csakis ugyanazok a jogok illetik meg, mint a nemrégiben érkezett bevándorlókat.
103-104. oldal
A nemzetekfelettiség szempontjából elsőrendű fontosságú tagadni a határok erkölcsi jelentőségét, máskülönben nehéz lenne tagadni a nemzetállam státuszának és a nép szuverenitásának legitimitását. Az olyan alapvető politikai kategóriák, mint a szuverenitás, a nemzet, az állampolgárság és a demokrácia, nem is rendíthetők meg addig, amíg a határok erkölcsi tartalma el nem vész.
125. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink 96% ·
Összehasonlítás - Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap 95% ·
Összehasonlítás - Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap 94% ·
Összehasonlítás - Michelle Obama: Így lettem 92% ·
Összehasonlítás - Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer 93% ·
Összehasonlítás - Stephen King: 11/22/63 92% ·
Összehasonlítás - Douglas Murray: Európa furcsa halála 92% ·
Összehasonlítás - Stephen King: 11.22.63 92% ·
Összehasonlítás - Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács 91% ·
Összehasonlítás - Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa 95% ·
Összehasonlítás