Amire ​nincs bocsánat 67 csillagozás

Szexuális ragadozók az egyházban
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

„Perintfalvi ​Rita ebben a könyvben bátran kiáll a bántalmazottakért. Megszólalhatnak végre szégyen nélkül azok, akiket nem csak bántottak, hanem elnémítottak, kiközösítettek, mélyen megsértettek. Itt nem gyógyulásról van szó, itt nincs betegség. Itt árulás, aljas kihasználás, tárgyiasítás, igazságtalanság, a szeretet nélküli hatalom kegyetlensége fortyog. Aki rosszul bánik a másikkal, az nem beteg. Az nem őrült. Az rossz.
Ez a könyv a szeretet jegyében fogant meg, szerintem arra jó, hogy megszüntessen minden titkot, minden erőszakot, minden szégyent és traumát, mielőtt megtörténne. Tegyük lehetetlenné az efféle bántalmazást. Vigyázzunk magunkra és egymásra, ne tanítsuk gyermekeinket engedelmességre, ne söpörjük szőnyeg alá egy katasztrófa jeleit.” (Feldmár András)
Perintfalvi Rita katolikus teológus, a Grazi Egyetem Katolikus Fakultásának tanára, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnöke, a felszabter.blog.hu közösség egyik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2021

>!
Kalligram, Budapest, 2022
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634682271
>!
Kalligram, Pozsony, 2021
422 oldal · ISBN: 9789634682547
>!
Pesti Kalligram, Budapest, 2021
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634682271

Enciklopédia 7


Kedvencelte 2

Most olvassa 9

Várólistára tette 114

Kívánságlistára tette 97


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

„A kritika és ítélkezés nélküli, elfogadó jelenlét az a háttér, amely képes megnyitni a másik szívét, hogy elindulhasson a gyógyulás útján.”

Vajon miért érzem magam olyan kellemetlenül, ha a vallásról olvasok bármely formában? Annyiszor feltettem már magamnak ezt a kérdést, de igazán sose találtam meg rá a választ. Széles az érdeklődési köröm és kimondottan keresem a kényes témákat, mégis két olyan szegmenst is fel tudok sorolni, amelyek rossz érzéssel töltenek el. Az egyik a már fent említett vallás, ámbár jelen pillanatban egy nagyon is súlyos okkal vettem kézbe ezt a könyvet.

Magyarországon nagyon sok olyan ember él közöttünk, aki vallásgyakorló, Istenfélő. Sokan több nemzedékre visszatekintve büszkélkedhetnek hitük tisztaságával, mások az életük árnyékos oldalától menekülve keresnek vígaszt a hitben. Bárhogyan is nézzük, a vallás, meghatározó szerepet tölt be a mai napig is bizonyos formában a társadalmi értékrendben. Bár –szerencsére- azok az idők elmúltak, mikor ez alapján ítéltünk meg egy embert, mégis inkább úgy gondolom, hogy hangsúlyos szerepet kap a „háttérben”. Ráadásul még mindig akadnak olyan társadalmi közegek, ahol meghatározó lehet, hogy ki milyen felekezethez tartozik vagy hithűen éli-e a mindennapjait.

Az egyházközösség zárt világát egy hétköznapi ember csak távolról figyelheti. Sokan el se tudják képzelni, hogy milyen szigorú szabályokon alapszik azon személyek mindennapos élete, akik az Urat szolgálni kívánják egy egész életen át. Ez az élet tele van lemondással, magánnyal és meg nem értettséggel is egyetemben, hiszen idejekorán elszakadnak a kis növendékek családjuktól, barátaiktól és meg kell tanulniuk alkalmazkodni egy új szabályokhoz kötött, zárt rendhez.

„Egy közösségbe vagy szerzetesrendbe belépve gyakran írják elő a naiv fiataloknak, hogy le kell mondaniuk a közeli barátokkal, a családdal való kapcsolattartásról. […] amelynek célja az, hogy az egyén utolsó szabad tereit, ahol személyének integritása még szabadon megmutatkozhat, tudatosan lerombolják. A lélek legbensőbb magját, az én önmagával való kapcsolatát igyekeznek szétzúzni. Hiszen a személyiség akkor igazán erős és szabad, ha az önmagával való kapcsolata stabil alapokon nyugszik. Ilyenkor a személy nem befolyásolható, nem manipulálható, hanem szuverén, öntudatos és kritikus. Mer szabadon gondolkodni és cselekedni. Nem akar véleményében és tetteiben a külső elvárásoknak szolgai módon engedelmeskedni. A spirituális erőszak célja ennek a belső szabadságnak a letörése.”

A fent leírt bevezető csupán ízelítőként szolgál, hiszen csak a felszínét kapargatom mindannak, amiről a mostani olvasmányom szól. A fő téma, mint azt már a cím is mutatja, az egyházon belül elkövetett erőszakról, és annak különböző formáiról mesél.

Perintfalvi Rita magyar katolikus teológus, egyetemi oktató, publicista. 1996-ban a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán kulturális és szociálmenedzser szakon végzett, majd 1998-ban a Szombathelyi Hittudomány Főiskolán főiskolai hittanár végzettséget kapott. Később elvégezte (2002-ben) a Szegedi Hittudományi Főiskolán az egyetemi katolikus teológus szakot is. Kezdetben a Bécsi Egyetemen tanított, majd később a Grazi Egyetem Katolikus Fakultásának tanárává vált. Róla itt olvashatsz többet. link

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat című könyve 2022-ben jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. A kötet domináns, kissé agresszív színválasztásával, valamint cseppet provokatív képi világával jól tükrözi, hogy mire is vállalkozik az, aki kézbe veszi ezt a kiadványt.

Az Amire nincs bocsánat cím is egy bizonyos felhívás, amely elsőre talán kissé drámai felhangként érződhet, de sajnos teljesen hitelesen érzékelteti, hogy a téma tabuként való kezelése nagy gondot okoz, ráadásul az egyházközösség zárt világában a mai napig is megtörténő eseményekre irányítja az olvasó figyelmét.

„A hallgatás megtörése az első lépés a gyógyuláshoz”

A könyv öt fő részre bontható, melyek a következők:

1. Bevezetés
2. Az egyházon belüli spirituális és szexuális visszaélések sokféle arca
3. Áldozattörténetek
4. A tettesek
5. Gyógyulási utak

Mint látható egy teljes ívet körbejáró kötetről van szó, ahol az áldozatokról ugyanúgy szó esik, mint az elkövetőkről. A szexuális bántalmazás akár felnőtt, akár fiatalkorú esetében is kiemelésre került benne, hiszen a hit által elkövetett visszaélésekről nagyon elvétve esik szó a közmédia berkein belül. De megkockáztatom, hogy ez a felvetés igaz bármely közegre. Nem kívánom külön taglalni a főcímek alatt található leírásokat. Csupán két szempontot szeretnék kiemelni.

„Az egyházon belül elkövetett szexuális bántalmazás – mondjuk ki végre! – lélekgyilkosság.”

Az áldozatok tekintetében az egyszerű lelki bántalmazástól a szexuális visszaélésig olvashatunk történeteket. Azon személyek, akik vállalták, hogy elmeséljék a velük történteket, elképesztő bátor emberek. Minden egyes verbális vagy nonverbális bántalmazás egy rendkívül részletesen felépített behálózásnak az eredménye, amelynek fő áldozati tulajdonsága az érzelmi elszigetelődés, tehát a magány és kirekesztettség. Legyen szó gyermekről, tinédzserről vagy már felnőtt személyről, a manipuláció széles skáláját olvasva az olvasó lelke is darabokra hullik akaratlanul is.

„Az áldozattá válásban a legkínzóbb érzés a hatalomtól, a cselekvőképességtől való teljes megfosztottság, a tehetetlenség érzése. Az áldozat azt érzi, hogy képtelen megvédeni magát. […] A szexuális bántalmazás során a tettes nem tiszteli a másik testi határait, hanem épp ellenkezőleg, átlépi azokat. Néha erőszakkal, máskor pedig érzelmi manipulációt alkalmazva azért, hogy ne kelljen erőszakhoz folyamodnia. Persze, ami ilyenkor történik, az mégiscsak erőszak, függetlenül attól, hogy nem fizikai erőszak formájában nyilvánul meg.”

Az elkövetők tekintetében két formát tudunk elkülöníteni. Az első az áldozatból átavanzsált, a második pedig a pszichés zavarokkal küzdő, egy idő után lélektelenné váló bántalmazó. Míg az előbbi a múltjának démonjaival való küzdelmét adta fel, addig az utóbbi egy elfojtott vágy rabjává válva lép a bűnök útjára.

„Aki iránt rajonganak, az gyakran elveszíti a realitásérzékét, és nem veszi észre a határokat, amelyeket nem szabadna átlépnie. Ha pedig ezekért a határátlépésekért soha senki nem kéri számon, ha semmilyen kontroll nincsen az illető felett, akkor egy idő után már észre sem fogja venni, hogy olyasmit tesz, ami megengedhetetlen.”

Szubjektíven először arra gondoltam, hogy ez a világ megérett a pusztulásra, hiszen már nincs olyan társadalmi szegmens, ahol az erőszak ne ütötte volna fel a fejét valamilyen formában. Persze az emberi ösztönök elfojtása egyenesen táptalaja a frusztrált lélek kialakulásának, amely ha nem tud feltöltekezni, akkor ez a negatív lelkiállapot olyan mértéket ölthet, amely sajnos jó eséllyel a fent leírtakhoz vezet.

Bővebben: link

A könyvet egy nagyon kedves molytársamtól kaptam kölcsön, amit itt is szeretnék megköszönni!

>!
Kalligram, Budapest, 2022
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634682271
gumicukor>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Anyukám már a megjelenés előtt előrendelte a könyvet, ő nagyon érdekődik a téma után, mióta a könyvben megjelenített egyik történet napvilágra látott, ráadásul az egyik hozzájuk közeli településen történt mindez. Követi Rita Facebook-oldalát is, úgyhogy nem volt kérdés, hogy ezt a könyvet el akarja olvasni. Már a megjelenés előtt engem is megfertőzőtt vele, majd az olvasása közben és után is sztorizgatott belőle, így nem volt kérdés, hogy ezt nekem is el kell olvasnom.

Az eleje picit szakdolgozatos stílusban kezdődött, nem feltétlenül a legolvasmányosabbak voltak az első fejezetek, de a téma igazából egyáltalán nem követeli meg az olvasmányos írásmódot, úgyhogy nem volt zavaró, és később bele is jött az írónő. A könyv végig egy jól megszerkesztett, átgondolt, strukturált kötetnek bizonyult, ami számomra nagyon imponáló. Látszott, hogy beletette az időt és energiát, hogy átgondolja és szakirodalommal alátámassza a mondandóját.

Az alaphelyzet érdekes, ilyen jellegű könyvet nem hívők, főleg nem teológusok szoktak írni. Előzetesen olvasgattam néhány – mint azóta kiderült – rosszindulattól vezérelt véleményt Perintfalvi Ritáról, amiből az jött le, hogy egy túlságosan nyomulós nő, akinek hülyeség ömlik ki a száján. Ezzel szemben ebben a kötetben számomra ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította, ugyanis jól átgondolt, valós érveket sorakoztatott fel a témában, ráadásul egy érezhetően nagytudású, mélyen hívő ember. Hajlamos vagyok elhinni neki, hogy valóban az egyház megtisztulása vezérli, mert azt látom a vallásos ismerőseim között, hogy -függetlenül az egyházi zaklatási ügyektől – a katolikus egyház veszíti el templomba járó híveit a papok, püspökök és egyéb elöljárók mindenszintű hiteltelensége miatt. Ismerek olyanokat, akik évtizedek óta templomba járók, és mostanában telt be náluk a pohár, így Isten hitüket inkább csak otthon élik meg. Véleményem szerint nagyon nagy szüksége van a katolikus egyháznak a változásra, mert a jelenlegi és jövőbeli híveket csak így tudnák megtartani.

Ami a könyvben szerepel sokszor mélységesen megdöbbentett. Eddig azt hittem, hogy ha egy felnőtt nem mond nemet, akkor az a saját döntése, azonban a könyvben bemutatott és magyarázott esetekben valóban azt kellett látnom, hogy ez nem mindig van így. A gyerekekkel szemben elkövetett erőszaktól pedig egyszerűen kifordul a gyomrom és komolyan mondom nem értem, hogy egy ilyen cselekedet hogy nem von maga után azonnali és súlyos retorziókat. A feljebbvalók hogy tudnak úgy tükörbe nézni, hogy tudják, nem tettek semmit annak érdekében, hogy a már megtörtént bántalmazás újra ne történhessen meg.

Nagyon érdekes jellemrajzokat, profilokat, okokat és okozatokat emel ki Rita a könyvben, teljesen újszerű megvilágításba helyezett számomra dolgokat. Például én a cölibátust gondoltam oknak egy csomó bántalmazás mögött, ellenben rávilágított az írónő, hogy ez csak egy kis szelete a történetnek és nem mindennek ez az oka. Szintén saját tapasztalat és a könyvben megerősítik, hogy szinte bárki lehet pap, aki csak akar. Semmi elvárás nincs sem a személyiséget, sem a felelősség mértékét illetően. Ez sem segít az egyházon, ma már a 100 évvel ezelőtti, papokkal szembeni megkérdőjelezhetetlen tekintélyt nem lehet lenyomni a többség torkán.

Összességében nagyon tetszett a könyv, messze felülmúlta az elvárásaimat, igazi hiánypótló mű. Nagyon tetszett, hogy az írónő nem csak bemutatott egy-egy történetet, hanem a bemutatással párhuzamosan elemezte is azt. A másik nagy pozitívum, hogy nem éreztem azt, hogy az egyházat lejárató kampány része lenne ez a kötet, sokkal inkább a segítő szándék mutatkozott meg. Mindazoknak, akik pedig Rita saját terápiás csoportjának reklámját vélik felfedezni a könyv nagyobbik részében, azok legyenek szívesek figyelmesen elolvasni, mert én kb. bruttó 5 oldalt találtam a 440-ből, ahol ez a téma megjelenik, pedig a (ön)marketingre eléggé allergiás vagyok.

És nagyon fontos: felemelő volt egy teológus szájából hallani, hogy igenis vannak bűnök, amikre nincs bocsánat.

4 hozzászólás
Mircsi>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Perintfalvi Rita már egy ideje a látókörömben van, és rögtön megjelenéskor lecsaptam erre a könyvre. Nem nagyon tudom, hogy mit is vártam tulajdonképpen, de amikor megláttam a tartalomjegyzéket, majd kibújtam a bőrömből. Nyilván nem a témáért lelkesedek ennyire, mert sokkal jobb lenne, ha egyáltalán nem is létezne, hanem hogy végre valaki vette a bátorságot, és megírt egy ilyen könyvet. A mostról, Magyarországról.

A könyv nagy része (mondjuk 2/3) áldozatok történetei, amiket a szerző kielemez, a hosszabb történetekre 40-50 oldal is jut. Mondanám, hogy hihetetlen, hogy milyen dolgok történnek, de sajnos egyáltalán nem az az elmúlt időszak botrányai után. Ami mégis megrázó, hogy milyen részletességgel láthatunk be az áldozatok megéléseibe. Én nem egyszer el is sírtam magam, és csodálom ezeknek az embereknek a bátorságát, ahogy meg mertek szólalni, ahogy elkezdték feldolgozni a velük történteket.

Ami engem különösen felbosszantott a nyilvánvalón kívül (minden igazságtalanság végtelenül felbosszant), az az eltussolás. Meg az, hogy még amikor ki is pattant egy ügy, a megoldás az volt, hogy helyezzük át másik helyre a bántalmazót. Ja, mert az remek lesz, ettől nyilván abba fogja hagyni a bántalmazást… A Sister outsiderből a legfontosabb dolog, amit megtanultam, (bár nagyon más jellegű könyv, azért megvannak benne a nyilvánvaló gondolati párhuzamok) hogy a csönd sosem fog megvédeni. Az, hogy eltusolják az ilyen ügyeket, nem fog megoldást teremteni és főleg nem fogja megvédeni az egyházat, és annak tagjait.

A maradék 1/3 pszichológiai, szociológiai, jogi hátteret ad. Redundáns volt sok gondolat, amiket többször is leírt (pl mi a pedofília, a titok patogén volta, stb), ami nem tudom, hogy abból ered-e, hogy ez gyakorlatilag egy tudományos dolgozat, vagy másból, de így legalább könnyebben megmaradtak az infók.

Ennek a könyvnek szerintem elsődleges célja, hogy wake-up call legyen, hogy végre ismerjük el, hogy probléma van, mert addig nem kezdődhet el annak a megoldása. Megoldási javaslatokat kevésbé vizsgálja, ami gondolom részben annak köszönhető, hogy ez most egy első lépés volt, másrészt pedig arra, hogy valóban rendszerszintű változásra van szükség egy ilyen rendszerszintű probléma esetén

Amiket említ, hogy javítanának a helyzeten: sokkal alaposabb szűrés legyen azoknál, akik papnak/ szerzetesnek állnak, de itt ne is álljunk meg, hanem folyamatos támogatás ebben a témában (is), a hívek nem szellemi gyerekkorban tartása, a klerikalizmus megszűntetése (abban az értelemben használva a szót, hogy a pap/szerzetes egy felsőbbrendű lény, akinek minden körülmények között szót kell fogadni), az engedelmesség, mint erény istenítésének befejezése. Ezek az „egyszerűbbek”, de akkor még valamit lehetne kezdeni a cölibátussal, a női szerepekkel (az áldozatok többsége a könyvben nő), a homoszexualitáshoz való hozzáállással..

Nagyon tartalmas könyv, könnyű olvasni (már amennyire az ember könnyen olvas szörnyűségekről) annak ellenére, hogy tényleg tudományos igényű.

5 hozzászólás
dagikám>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Döbbenetes történeteket mutat be az írónő,akik gyerekként/serdülőként,vagy akár felnőttként áldozatául estek egyházi személyeknek,és nem kaptak semmiféle segítséget a környezetüktől. Felháborító,hogy ezek az emberek,hogy visszaéltek a hatalmukkal és semmiféle bűntetést nem kaptak a bűneikért.

Helga_Dávid>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Rendkívül alapos és átfogó munka. Körüljárja a témát minden elképzelhető szemszögből.
Nem csak az áldozatok által elmondott eseteket elemzi, hanem képek kapunk a patológiás háttérről, lehetséges megoldásokról is.
A könyv jól felépített, végigjárja a „jelenség” kiváltó okait. Átfogó képet nyújt a pszichológiai háttérről és leírást kapunk a pedofília típusairól és kiváltó okairól.
Bemutat pár esetet az áldozatok szemszögéből.
Megoldási lehetőségeket vázol fel.
Követeli a jogi háttér kidolgozását és az elkövetők jogi felelősségre vonását.
Kiáll az egyház eltusoló gyakorlata ellen.
És terápiás módszereket kínál az áldozatoknak és azok családtagjainak.
A fél pont levonás csak azért jár, mert néhány részen önismétlővé vált.

panka77 P>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Megküzdöttem ezzel a könyvvel. Nagyon vártam, hogy olvashassam és nagyon lassan haladtam vele, mert sokszor volt szükségem szünetekre, hogy megnyugodjon a lelkem és a gyomrom. Nem vagyok hívő, elég negatív véleményem van az intézményesített egyházakról is, de ez a könyv sokat segített abban, hogy megértsem, mit jelenthet belülről hívőként élni, milyen lehetne, milyennek kellene lennie az egészséges kapcsolatnak Istennel és mennyire eltorzul ez az egész nagyon sok esetben. Nem csak a könyvben megjelenő konkrét szexuális visszaélésekre gondolok, legalább annyira ijesztő látni azokat a családokat, azt a közeget is, ahonnan pl. az áldozatok kikerültek. Azt is érteni vélem, hogy ebben a közegben még nagyobb bátorságra vall kiállni és elmondani, bevallani azt, ami történt, mert látható, hogy még a szokásosnál is nagyobb ellenállásba ütközik, aki megpróbálja. És legalább ugyanekkora bátorság és hatalmas lelkierő kell ahhoz, hogy valaki felvállalja, hogy szembemenve a fő csapásiránnyal összeszedje és megírja ezeket a történeteket.
Amit külön kiemelnék, az a könyv logikus, következetes felépítése, olvasás közben olyan érzésem volt, mintha egy egyetemi félév alaposan átgondolt, érvekkel, forrásokkal alátámasztott előadásainak a szövegét olvasnám. Sehol nem hatásvadász, nem csámcsog, nem pletykál, korrektül kezel minden szereplőt.
József Attila jutott eszembe: „Érted haragszom én, nem ellened.”
Ez a könyv nem a katolikus egyház ellen szól,hanem a katolikus egyházért.

Manawydan>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Azt hiszem erre mondta egy ismert ember, hogy ha Jézus látná mi lett az egyházából, minden bizonnyal ateista lenne. Az 5 csillag annak szól, hogy úgy tűnik, egyre több minden látszik abból a bizonyos jéghegyből, ez mindenképpen hatalmas előrelépés. Köszönhető mindez persze Ferenc pápának, aki végre talán továbblát a sok hülyeségen, ami áthatja a katolikus egyház kereteit, továbbá örvendetes az a kezdeményezés is, hogy a magyarok sem akarják ezeket a súlyos bűnöket már elfeledve hagyni, ami pedig ennek a könyvnek létjogosultságát is igazolja. Bevallom naivan, hogy nem gondoltam volna, hogy ekkora a baj és ekkora a látencia. A könyvet nem terveztem együltő helyemben elolvasni, azt hittem meg fogja ülni a gyomrom és vissza is köpöm, de úgy lett megírva, hogy ez ne történjen meg. Munkatársamtól kaptam kölcsön, és akkor kezdtem érdeklődni a téma iránt, amikor megnéztem Ferenc pápa beszélgetéseit a fiatalokkal, azt hiszem Rómában vették fel a filmet. Tisztelem ezt a pápát. A beszélgetés során éppen az abortusz egyházi kereteit feszegették, hogy az mekkora életellenes bűn, mire megszólal egy fiatal fiú remegő szájjal, hogy az miért nem életellenes, hogy felszentelt papok erőszakot tesznek önmagukat kereső fiatalokon?! Ő is ennek az áldozata volt.
A kérdés jogos, nagyon relativizálva van, mi a bűn és mi nem bűn egyházi körökben.

Félreértés ne essék katolikus nevelést kaptam, sőt! A nagymamám generációja bigottnak mondható, ők az a fajta volt, akik még a kommunizmus alatt is gyakorolták a hitüket. Anyukám ebbe nőtt fel, nyilván ezt akarta továbbadni a gyerekeinek is. Mindez szépen is működött addig, amíg bajba nem kerültem és választ nem vártam a segítő-támogató egyháztól. A várandóságom alatt elhagyott a gyermekem apja, én próbáltam azért a tanultakat tovább vinni, de amikor kértem a keresztséget a gyermekem számára, hadd ne részletezzem milyen kicsire zsugorítottak össze. Ezen a ponton sok kérdés merült fel bennem, de maradtam az úton. Végül megismerkedtem egy (már-már bigott) vallásos férfival (belefért az akkor énképembe, sőt!), 5 évet sikerült végigszenvednem mellette, annak a reményében, hogy talán mellette minden jobb lesz, hiszen vallásos, erkölcsös, nem fog átverni. Aztán nehezen keveredtem ki ebből a remekbe szabott kapcsolatból, de rá kellett, hogy jöjjek, mi nem tartozhatunk ugyanoda. Ahova ő jár, oda én nem szeretnék, mert durván tévesen félreértelmezi a Biblia tanítását, ő a mindenki által tisztelt egyházi ember.
Szóval át kellett magam rendezni, az istenhit megmaradt, de az egyház tisztelete valahol félúton elveszett, én nem tartozhatok oda. Fiamnak már nem akartam vallásos nevelést adni, alkalmanként visszatérünk rá, hogy szeretne-e valahova csatlakozni, de elutasítja. Tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen hasonló renegát, de egy bizonysága vagyok annak, hogy az egyháznak meg kell újulnia, különben csak lelki betegek gyülekezete marad: megnyomorított férfiaké és nőké.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy főként a nőknek írnak elő szexuális és viselkedési szabályokat: (mit, kivel, hogyan, meddig), amit olyan férfiak akarnak számon kérni rajtuk, akiknek lila gőzük sincs az életről: barátságról, szerelemről, gyermekekről.

A könyvben megismertek még inkább megerősítették ezt amit gondolok róluk, pedig minden bizonnyal a katolikus egyháznak lesz igaza a végső számonkéréskor.

A túlélőknek sok erőt kívánok, nem ők voltak a hibásak ebben az egészben. Ártatlan elszenvedői egy patológikus jelenségnek, amit valamiért fenntart még az emberiség.

Kettinger_Laura P>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Közel egy hónapba telt, mire sikerült megfogalmaznom, hogy mi a problémám vele: nem annak kezdtem el olvasni, ami. Egy interjú és tanulmánykötet. Igényem lett volna rá, hogy egy kicsit „irodalmibb” legyen. De ez persze önmagában nem fogadható el kritikaként, hiszen ez nem az írás hibája, hanem az enyém.
Rita munkássága 5-nél bőven több csillagot érdemelne, nagyon tisztelem azért, amit csinál.
Ettől függetlenül a könyvre ráférne egy szerkesztő. Bizonyos dolgok kényelmetlenül sokszor vannak ismételgetve.

Dániel_drBéza P>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Amire nincs bocsánat
Perintfalvi Rita
Kalligram
2021
Fontos és hiteles könyv. Örülök, hogy végre vette valaki a bátorságot és mint teológus le merte írni azt a gyalázatot, ami a Katolikus Egyházon belül folyik. Az egész könyv tényekre alapszik, és megközelítése tudományos igényességű. Köszönet az Írónőnek ezért a munkáért.
dr.Béza Dániel
Budapest, 2022.06.30

amnézia P>!
Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Mármint erre sincs bocsánat.
Sajnos valós jelenség, valid téma, amivel foglalkozni kell, amiről beszélni kell (ezzel nem mondtam újat.). Ami még megragadta a figyelmem a könyvvel kapcsolatban, az az, hogy egy teológus írta, ezáltal igazán hitelessé vált számomra.
A könyvben nemcsak az áldozatok történeteit ismerhetjük meg, de beszél a jelenségről is, megpróbálja feltárni a mögötte lévő strukturális okokat is, ami (szintén) fontos. Megismerhetjük a szexuális abúzusok pszichológiai hátterét is (spirituális hatalom, cölibátus stb.), bár ezeket az ember intuitíve tudja. Sok helyen jó lett volna a tudományos hivatkozás is, ezt hiányoltam.
További pozitívum, hogy leveri a homoszexualitás és a pedofília közötti „összefüggést”.
Azért voltak benne nem túl szerencsés mondatok (finoman fogalmazva). Pl. amikor más jellegű traumákról azt állítja, hogy „az élet velejárói", vagy hogy jobban feldolgozható az, illetve túlléphető, ha valakit egy idegen megtámad és megerőszakol az utcán. Ezt ne, jó? Egyrészt sosem voltam híve a traumák, sérelmek bekategorizálásának, másrészt tiszteletlenség mások érzelmeivel szemben.
Szintén nem tetszik Feldmár András előszava: „ Aki rosszul bánik a másikkal, az nem beteg. Az nem őrült. Az rossz. ". Primitív, egybites gondolat, méltatlan egy pszichológushoz. Remélem, csak a hatásvadászat volt ezzel a célja. Szerencsére a szerző nem ezen a gondolaton viszi keresztül a könyvet, hanem, mint írtam, komplexen gondolkodik, és feltárja az ok-okozati összefüggéseket. Ezzel pedig nem védeni, felmenti akarom az elkövetőket (még mielőtt. . .), csak nem szeretem ezt az egyszerű gondolkodásmódot, sőt, károsnak is tartom.
Hiányoltam a magyar egyházi statisztikákat, aminek az az oka, hogy erről nincsenek adatok, ez pedig sajnos sokat elárul. Továbbá hasznos lett volna, ha az egyház is megszólal, de a második kötetben elvileg meg fog.

off


Népszerű idézetek

Mircsi>!

A szexuális bántalmazás soha nem a szexről szól, hanem a hatalmi visszaélésről a szexualitás arénájában. Ezt a gondolatot gyakran ismétlem a könyvemben, mert nagyon fontos megértenünk, hogy ezeket a gyalázatos tetteket nem a szexuális vágy motiválja, hanem annak a vágya, hogy valaki egy másik ember felett totális kontrollt gyakoroljon. A bántalmazó el akarja venni az áldozat személyi integritását, meg akarja fosztani a szabadságától. A legjobban azt a hatalmat élvezi, hogy mindezt megteheti, ráadásul büntetlenül. Ez a pusztító hatalmi játszma azért zajlik a szexualitás arénájában, mert az ember egy olyan lény, akit a legmélyebben éppen a szexualitásán, a testiségén keresztül lehet megsebezni.

219-220. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

1 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

A nemet mondani tudás egyébként is rengeteg energiát követel az embertől. Ezért sokan inkább úgy élnek, ahogy mások azt elvárják tőlük, mert ez könnyebb, mint az, hogy megharcoljanak a saját vágyaikért. Belesimulni mások akaratába rövid távon nagyon kényelmes, de hosszú távon felemészti az embert.

58. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

1 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

[…] Magyarországon a helyzet jóval súlyosabb abból a szempontból, hogy nagyon messze vagyunk még attól is, hogy bármilyen tisztulás elinduljon. Egyrészt a társadalom összességében túlságosan is eltűri az erőszakot, legyen szó akár a nők vagy gyermekek ellen elkövetett erőszakról. A férfiak ellen elkövetett erőszak pedig, ami számarányaiban ritkábban fordul elő, még ezeknél is erősebb tabunak számít. Így nem csoda, hogy egyelőre hiányzik még az a társadalmi nyomás, ami az egyházon belüli változásokat kívülről tudná kikényszeríteni.

24. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Kapcsolódó szócikkek: erőszak
Nikolett0907 P>!

A hallgatás megtörése az első lépés a gyógyuláshoz

29. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

ppeva P>!

A megbocsátás fontos és szép dolog, mert könnyíthet az ember lelkén, de egyúttal sajnos manipulációra is használható. Nézzük meg a kérdést egy kicsit közelebbről! Kinek kell megbocsátani? Annak, aki még bocsánatot sem kér? És ha kér, máris etikai kötelesség megbocsátani neki? És ha valaki nem bocsát meg, akkor nem is jó ember? Nem jó keresztény? Mintha gyakran ezt szuggerálnák bele a vallásos nevelés során az emberekbe. Lehet ez így igaz?

405-406. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

9 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

A spirituális bántalmazás létrejöttének veszélyét jelezhetik a következő hamis üzenetek: „Mondj le a saját akaratodról, és ha nem teszed, akkor egoista vagy!” "Isten akaratának kell megtörténnie, ezért neked le kell mondani a sajátodról!" Csakhogy ki tudhatja azt, hogy mi az Isten akarata? Gyakran mindaz, amit az „Isten akaratának” neveznek, valójában csupán a pap, a mester, a guru vagy éppen a hívő közösség akarata. Ezekben a felszólításokban ott rejtőzik a visszaélés esélye. Minden visszaélés egyfajta határátlépés, ami nem veszi tekintetbe a másik személy emberi méltóságát és önrendelkezési jogát.

54. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Nikolett0907 P>!

Az áldozattá válásban a legkínzóbb érzés a hatalomtól, a cselekvőképességtől való teljes megfosztottság, a tehetetlenség érzése. Az áldozat azt érzi, hogy képtelen megvédeni magát. […] A szexuális bántalmazás során a tettes nem tiszteli a másik testi határait, hanem épp ellenkezőleg, átlépi azokat. Néha erőszakkal, máskor pedig érzelmi manipulációt alkalmazva azért, hogy ne kelljen erőszakhoz folyamodnia. Persze, ami ilyenkor történik, az mégiscsak erőszak, függetlenül attól, hogy nem fizikai erőszak formájában nyilvánul meg.

93. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Nikolett0907 P>!

Az egyházon belül elkövetett szexuális bántalmazás – mondjuk ki végre! – lélekgyilkosság.

94-95. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Nikolett0907 P>!

Amikor az embert bántják, az olyan, mintha a szégyenteljes pillanattól fogva az embert leszögeznék, odaszögeznék ehhez az élményhez. Attól a pillanattól fogva túlélésre játszik. A traumát otthagyja, megy előre, de a szög, amikor bántották, ott fogja, ahol őt bántották. S hogyan lehet ezt a szöget kihúzni, a traumát feloldozni? Vissza kell menni oda, ahol a trauma megesett, és valakinek a karjai közt újra kell élni, el kell siratni, meg kell gyászolni akkori énünket. Szomorú, hogy amikor az embert bántják, a fájdalmat nincs kivel megosztani.

97-98. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban

Nikolett0907 P>!

Mert jó dolog különlegesnek, érdekesnek, fontosnak lenni valaki számára.

131. oldal

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat Szexuális ragadozók az egyházban


Hasonló könyvek címkék alapján

Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet
Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Török József: Katolikus templomok Magyarországon
Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája
Hitre, tudásra
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Tomka Ferenc: Ferenc pápa – próféta vagy eretnek?
David I. Kertzer: A pápák a zsidók ellen
Diós István (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai
Bitskey István: Hitviták tüzében