Ház ​az égszínkék tengernél 788 csillagozás

T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Egy ​varázslatos sziget. Egy veszélyes feladat. Egy égető titok.

Linus Baker, a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium munkatársa az agglegények csendes, magányos életét éli egy apró házban, egy kiállhatatlan macskával, az esős és szürke nagyvárosban. Feladata, hogy a kormány által fenntartott árvaházakban élő gyermekek jólétét felügyelje.

Egy nap berendeli a Rendkívül Magas Felső Vezetés, hogy életbevágóan fontos és szupertitkos küldetéssel bízza meg. El kell utaznia a Marsyas-szigeten működő árvaházba, ahol hat különleges gyermek lakik: egy gnóm, egy tündér, egy sárkánymadár, egy azonosíthatatlan, zöld paca, egy alakváltó törpespicc és a hatéves Antikrisztus. Linusnak el kell nyomnia magában a félelmeit, és meg kell állapítania, mennyire veszélyesek a gyermekek önmagukra, egymásra és a világra.

Az árvaház vezetője a szimpatikus és kissé rejtélyes Arthur Parnassus, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a védencei és a saját titkai biztonságban… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
Metropolis Media, Budapest, 2021
426 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639866195 · Fordította: Szente Mihály
>!
Metropolis Media, Budapest, 2021
440 oldal · ISBN: 9789639866201 · Fordította: Szente Mihály

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Lucifer (Lucy) · Arthur Parnassus · Talia · Linus Baker · Chauncey · Phee · Theodore · Zoe Chapelwhite · Sal

Helyszínek népszerűség szerint

óceán


Kedvencelte 255

Most olvassa 57

Várólistára tette 635

Kívánságlistára tette 830

Kölcsönkérné 13


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Ez egy gyönyörű mese, és azt kell mondjam, hogy szívből sajnálom, hogy csak mese. Hogy a világ nagy része nem abba az irányba tart, hogy ne csak mese legyen. Azt már az elejétől éreztem, hogy ez a könyv nagyobb gyerekeknek, kamaszoknak íródott, nem egy ötven feletti pacáknak, mint én, de ezzel együtt élveztem a történetet, sőt többször is előfordult, hogy törölgetnem kellett a könnyeimet a meghatottságtól. Tény, hogy egyes …fób emberek magukra ismerhetnek a könyvből spoiler, és éreztem az íróban egy hajszálnyi csak azért is-t, hogy kiprovokálja azt a megjegyzést, hogy de hát ebben a könyvben nincs egyetlen „normális” kapcsolat sem. Bár erre a megjegyzésre csak akkor ragadtathatja magát valaki, ha teljesen végigolvassa a könyvet. Sajnos tapasztaltam már olyat, hogy van aki csak azért olvas el egy könyvet, hogy a végén gyalázkodhasson. Ezt a könyvet sem fogja ez a sors elkerülni, de ez van. Ettől még bátran tudom ajánlani mindenkinek, aki nyitottnak és elfogadónak gondolja magát. Én szeretnék egy ilyen világban élni, és mélységesen elszomorít, hogy nem tehetem.

5 hozzászólás
Edmond>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

„ (…) De önök, és az önökhöz hasonlók, és az emberek, akik kormányozzák a világunkat, azt mondják nekik, hogy mások. Emberek, akik szabályokat és korlátozásokat kényszerítenek rájuk, és elkülönítve, elzárva tartják őket. Nem tudom, mi kell ahhoz, hogy mindez megváltozzon, ha lehetséges egyáltalán. De ez nem a csúcson kezdődik. Hanem velünk. ”

Az mostani helyzetből kiindulva országunkban nem is lehetne aktuálisabb olvasmány a Ház az égszínkék tengernél regény és annak mély tartalma, erős üzenete, melyet minden embernek át kellene élnie, majd elgondolkoznia rajta. Mert engem nem csak megérintett, de felperzselt, meggyújtott, majd a hamvaimból eszméltem fel újra önmagamra az olvasás alatt, a fejezetek között.

Ha kivesszük belőle a fantasy elemeket, a cselekményt dióhéjban össze lehet foglalni és akár így is lehetett volna a történetet megírni: egy árvaházi felügyelő férfi története, akit olyan munkával bíznak meg, hogy hat, nehéz esetű gyermeket figyeljen meg egy szigeten. Az, hogy ezek a gyerekek éppen misztikus lények, csak a ráadás, amely különlegessé teszi a regényt.
Linus, a felügyelő karakterfejlődése igazán figyelemre méltó, egy élére vasalt, kifinomult, minta életet élő meleg férfi, akit kivesznek a komfort zónájából és egy nagy utazására küldik: fokozatosan alakul át a személyisége, nyílik fel a szeme a rendszer rossz működése iránt, spoiler

Az előítéletek, az elfogadás, a szeretet. Ez a három, talán legfontosabb motívum, melyet ki lehet emelni a regénnyel kapcsolatban. A gyermekek nem tehetnek arról, hogy származásuk tekintetében milyenek. Azt viszont a társadalom szabályai és elvárt normái diktálják feléjük, torzszülöttek. Pedig pontosan olyan értékes lények, mint bárki más és talán több szeretet szorult beléjük, mint külsőleg szép, de belül rothadt emberekbe.
A gyűlöletkeltés a kormány által erősen érződik, mintha direkt azon lennének, hogy az ellentéteket emeljék ki és ne azt, ami közös két különböző lényben.
Szeretet helyett gyűlölet. Huh de ismerős valahonnan.

T. J. Klune elgondolását és alapötletét teljesen megértem: ahogyan ezekkel a gyermekekkel bánik és kezeli őket a társadalom, ugyanaz történik most a melegekkel. De nem csak velük. Bármilyen kisebbségi réteggel, bármikor, ha visszagondolok a történelem során, mindig voltak kiközösítések, de remélem, hogy ez nem fog örökké tartani, mert képesek vagyunk a változásra.
Ez a mese nagyon pontosan világít rá erre, hiába fikció, amik le vannak benne írva, a valóságban is megtörténhetnek – vagy már megtörténtek. A tüntetések, a rosszindulat, a megvetés, a mélyről jövő gyűlölet. A mi iránt? Ezt már nem tudják a gyűlölködők megfogalmazni. Ez történik akkor, ha nem látjuk az embert az ember mögött.
„Nem látod a pókot a pókháló mögött?”

Nem vagyok nagy fantasy olvasó már, így elsőnek azokhoz szólok, akiket a fülszöveg túlzott misztikus szálja rémítene el: nagyon élvezhető olvasmány, fontos, de nem a legfontosabb benne az, hogy nem átlagos gyerekekről van szó a történetben. Ne aggódjatok, imádni fogjátok! Aki pedig rajongója a műfajnak, ez egy kötelező darab, nem mellesleg a tavalyi év első számú fantasy könyve lett külföldön.
Aki meleg, mindenképpen olvassa el, mert garantálom, hogy át fogja érezni.
De ez a könyv leginkább azoknak szól, akik burokban élnek. Akiknek nem volt a környezetükben olyan, aki más. Akik nem ismertek olyat, aki más. Ez a könyv a falak, az előítéletek lebontására jól használható.

Arra, hogy ne csak a homokos partot lássuk: vegyük észre az színes eget a lemenő nap fényében, a hullámokat és ami alatta van, az egész, égszínkék tengert, minden teremtményével, minden titkával és minden csodájával. Erről szól ez a történet.

„(…) ahhoz, hogy megváltoztassunk sok ember gondolkodásmódját, először egy-két emberével kell kezdeni.”
És ez a könyv elkezdte ezt a folyamatot azokkal az emberekkel, akik már kiolvasták.
Emiatt ajánlom minden kedves olvasó és nem olvasó figyelmébe, olvassátok el, a kedvemért. Köszönöm.

4 hozzászólás
MissFortune>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Abszolút kedvenc lett!
A történetet Linus szemszögéből ismerhetjük meg, aki gyermek jóléti ellenőr. Különleges megbízatást kap, mely során el kell utaznia egy távoli szigetre, ahol egy nem mindennapi árvaházat kell ellenőriznie. Ebben az árvaházban 6 gyermek él, akikhez fogható nincs a világon. Egytől egyig belopták magukat a szívembe, fantasztikus volt velük „élni”.
A szereplők mindegyike a szívemhez nőtt, Linus is olyan hatalmas változáson megy keresztül, amit nem gondoltam volna.
Hihetetlenül különleges, a hangulata egyből beszippant és nem ereszt. Egy percig sem hagyott unatkozni.
Feledhetetlen könyv. Imádtam! ❤

nicosia P>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Nehezen kezdtem bele ebbe a könyvbe. A könyvtárból többször hazavittem, nézegettem a borítót, aztán valahogy mindig visszavittem. Feltettem a kívánságlistára, meg levettem róla. Végül az összes vívódásomat eldöntötte, hogy a @Galaktika könyvektől, azaz a Metropolis Média Kiadótól megkaptam recenziós példányként. Köszönöm! Régen szórakoztam ilyen jól.
T. J. Klune számomra ismeretlen, annyira, hogy a tavaly óta nagyon népszerű „Ház az Égszínkék tengernél” előtt sosem hallottam róla. Ez persze az én tájékozatlanságom csak, de nem voltak előfeltételezéseim.
A könyv borítója csodás. Szuperek a színek, nagyon tetszik a grafika. A fülszöveg elég informatív, jól összefoglalja a tartalmat. Viszont a betűtípus megint elég kicsire sikerült. Azt hiszem, értem az okát, viszont kéretik az idősödő olvasókra is gondolni. nem feltétlenül kényelmes olvasni.
Valószínűleg picit eretnek leszek, de nem bánom. Nekem nem az elfogadás volt a könyv legfontosabb üzenete. Választott hivatásom az ifjúságsegítés, és bár jelenleg keveset gyakorlom, azért a szívem csücske. Ezelőtt 15 éve is tolerancia-táborokat szerveztünk, és mára az egész kérdésről elég határozott véleményem lett. off off
Nagyon jól szórakoztam olvasás közben. Ezek a gyerekek… főleg Lucy és Talia. Mondjuk simán láttam bennünk az összes hat-tízévest a konspiratív kis eszükkel, elevenségükkel, bájos rosszaságukkal. Nem kell ahhoz Antikrisztusnak lenni, hogy így viselkedjenek. Mondjuk mindegyik gyerek nagyon-nagyon cuki volt. Nekem talán Talia kedvencem, vagy Sal. Nem is tudom, mindegyikük a szívemhez nőtt.
A főszereplő Linus Baker egy kissé elhízott, jellegtelen negyvenes férfi, nem az a kimondott főhősnek való anyag. Nem is különösen szimpatikus a mindentől is való félelmével, a korlátoltságával, elszigetelődésével. Viszont a macskáját, azt nagyon bírtam az elején. Aztán meg már Linus Bakert bírtam a leginkább és mindenekfelett. Elképesztően esetlen, de a meggyőződése sziklaszilárd. És az énképei… Jó lenne, ha minden felnőtt Linus Baker lenne egy kicsit. Még akkor is ha pocakos és esetlen. Vagy kishitű.
Nekem a könyv a jóságról és a szeretetről szólt főleg. Meg a segítésről. Esetleg arról, hogy hogyan állunk ki önmagunkért és másokért. Mindegyik téren nagyon erős regény.
Vannak hiányosságai a történetnek. Például a Felső Vezetés motivációját nem pontosan értettem, sem a szándékát. Arthurról is olvastam volna még, bár imádni való, mégis sokkal kidolgozatlanabb karakter mint Linus. Ez azonban nem von le a könyv értékéből, mert az utóbbi idők legbájosabb, legviccesebb és legcukibb történetét kaptam. Valószínűleg újra fogom olvasni, mert a részletekben is annyi kicsi információ van, hogy szerintem fogok még felfedezni benne apróbb csodákat. Most így elsőre az idei év egyik kedvence lett.

5 hozzászólás
Márk_2011>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Kezdem azzal, ez a könyv kell, mindenki kezébe, és nem az LMBTQ szál miatt!
Az elfogadás, a törődés, az empátia tanulására! Ítélkezünk folyamatosan, kritizálunk, úgy, hogy nem is ismerjük a másikat. Nem fogok kitérni a történetre, szerintem már tudjátok jól miről szól!
Ez a könyv egy nagy adag szeretet. Ha haragos vagy -megnyuszol tőle,
ha szomorú vagy -vidám leszel,
ha vidám vagy és úgy olvasod – bezsongsz tőle,
ha boldog vagy és úgy olvasod- megkönnyezed!
Kevés könyvről mondható el, hogy ezeket az érzéseket adja! Én tapasztaltam most mind! Igazán humoros, tényleg sokat nevettem rajta.
Elgondolkodtam, hogy hozzuk magunkkal az előítéleteinket, de csak mi tudunk változtatni, és változni.
Ez a könyv nem nyomja rád görcsösen az elfogadást, nem erőlteti, csak körül ölel vele, és te döntöd el mit szippantasz be belőle!
Én nagyon szépen köszönöm a @Galaktika kiadónak, hogy megismertem T. J. Klune írását, kérlek Titeket, hozzátok a könyveit!
Kell ez az irodalom!

„-Miért nem működhet az élet úgy, ahogyan mi akarjuk? Mi értelme az életnek, ha csak azt csinálja, amit mások akarnak?”

2 hozzászólás
Pati28 P>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

”Léteznek apró dolgok. Kincsek, amelyekre rátalálunk, és sejtelmünk sincs az eredetükről. És akkor kerülnek elő, amikor a legkevésbé várjuk.”

Egyszerűen imádtam ezt a fantasztikus könyvet: mindent, amit megtestesített, mindent, amit nyújtott, de legfőképp a szigetet és a szereplőket szerettem. Teljesen beszippantott ez a világ, és csalódottan vettem tudomásul, hogy a könyv végére értem, mert még nem akartam búcsút venni tőlük, csak olvasni tovább és tovább.

A humorral átitatott sorok között az elfogadás és az empátia kulcsfontosságú témái elevenednek meg, azokból meríthetünk, töltekezhetünk, illetve, hogy az előítéleteinkkel mennyire képesek vagyunk megbántani a másikat, ahelyett, hogy a legfontosabbal foglalkoznánk: megismerni mindazt, ami a felszín alatt rejtőzik.

Linus Baker magányos életének napjait munkahelye tölti ki: gyermekjóléti ellenőrként vizsgálja az árvaházi gyermekek körülményeit, és dönt azok élethelyzetéről. Mindig igyekszik a legjobb tudása szerint segíteni, elveiben megingathatatlanul hisz, mígnem egy napon új és titkos megbízatást kap Marsyas szigetére. Arthur Parnassus-sal és a különleges gyermekekkel való találkozása megrendítik őt nézeteiben, kimozdítják a komfortzónájából, hogy cserébe szeretetet és kalandokat kaphasson.
Bevallom, Linus az elején kicsit unszimpatikus volt, de idővel megkedveltette magát velem, és a végén még azt is elérte, hogy elpityeredjek.
Repült is a kedvencek közé, és remélem, hogy még sok-sok T.J. Klune regényt olvashatok.

Linszyy P>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Szerintem azt már mindenki tudja, hogy ez egy szívmelengető történet. De emellett nagyon fontos dolgokról is szól: az előítéleteinkről, az elfogadásról, az egyéniség fontosságáról.

A legszebb ebben a könyvben, hogy T. J. Klune-t egy valós családpolitika ihlette meg, ami az indián gyerekek elragadását szorgalmazta a családjuktól. Ezzel szemben megmutatja, milyen egy támogató környezet, ahol figyelembe veszik a gyerekek egyéni szükségleteit, és a másság elfogadását is szorgalmazza. Engem nagyon meglepett az a disztópikus hangulat, ami Linus Baker világát jellemezte. Rögtön az 1984 jutott eszembe, mert itt sem lehetnek önálló gondolataik a dolgozóknak, mindenben a szabályokra kell hagyatkozniuk, nem tűnhetnek ki a többiek közül és érzelemmentesen kell végezniük a munkájukat.

A fantasy és LMBTQ szálakon nincs nagy hangsúly, ha valaki ezektől fél, nyugodtan vágjon bele az olvasásba. A történet elég idillikus, de pont ezért adhat reményt az olvasójának. :)

Részletes véleményem: https://youtu.be/qQ88cHhPAkA

Amál P>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Ez a könyv maga a CSODA, kívül-belül. Már a borítója megvett első ránézésre és a tartalom is zseniális. Igaz, hogy kicsit félve fogtam hozzá az olvasáshoz, mert az nem mindig jelent jót, ha túl nagy körülötte a hype. De itt nem kellett csalódnom. Bár elsőre Linus Baker, a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium ellenőre eléggé unszimpatikus volt, de ahogy haladtunk a történetben és Linus elkezdett emberként viselkedni, elkezdett élni, kivirulni, egyre jobban megszerettem. A gyerekek pedig, akik annyira mások és mégis mind csak szeretetre és figyelemre vágynak, nagyon a szívemhez nőttek. Ennek a könyvnek rengeteg a rejtett mondanivalója, csak olvasni kell a sorok mögött. Hiába vagyunk eltérőek az átlagostól, azért ugyanolyan értékes tagjai vagyunk a társadalomnak. A másságot nem üldözni kell, hanem elfogadni és meg kell vele tanulni együtt élni. Hisz attól szép a világ, hogy ilyen sokszínű. Az olvasás közben mintha egy érzelmi hullámvasúton ültem volna, néha dühös voltam az álnok rendszerre és a bábjaikra, néha mosolyogtam a gyerekek viselkedésén és néha folytak a könnyeim. Biztos, hogy sokszor fogom még elolvasni ezt a könyvet, mert nekem nagy kedvenc lett és csak ajánlani tudom mindenkinek.

2 hozzászólás
Ngie P>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Félsz elolvasni, mert túl nagy körülötte a hypevonat? Akkor azt mondom, fogd meg ezt a félelmet, tedd bele egy dobozba, jól zárd le, pakold fel a padlásra, és irány a Ház az égszínkék tengernél!
Csodálatos ez a könyv, szívmelengető minden egyes oldala, olyan, amitől egyszerűen könnyebb lesz a lelked! A szereplői tündériek (némelyik szó szerint), a történet nem túl komplikált, viszont pontosan úgy jó, ahogy van! Iszonyatosan kedves humora van a kötetnek, végig mosolyogtam! Volt, hogy nevettem is, igen, de arra gondolok inkább, amikor olvasod a sorokat és melengetik a kis szívedet, Te pedig nem tudsz nem mosolyogni! Fontos témákat érint a kötet, egy végtelenül kedves fantasy történetbe ágyazva. Az LMBTQ+ szál ott van, bár szerintem kevésbé hangsúlyosan, mint amennyire ezzel reklámozzuk, csetló-botló kis románc, nagyon élveztem a könyvben!
Ha idén egyetlen könyvet veszel meg, ez legyen az!
Ha idén egyetlen könyvet olvasol el, ez legyen az!

Ezeregy_könyvem_meséi P>!
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

Számomra ez volt az első találkozás T. J. Klune munkásságával, de bízom benne, hogy nem az utolsó és abban is, hogy a jövőben majd még több könyvet is elhoznak a hazai kiadók az írótól nekünk, a magyar olvasóknak.
Őszintén szólva az első 50 oldal alapján nem tudtam, hogy nekem mennyire is fog majd tetszeni ez a történet, de bíztam abban, hogy „ennyi ember nem tévedhet”, és ez így is lett. A szereplőket imádtam, – főleg Lucy-t és Talia-t – olvasás közben pedig úgy éreztem, hogy én is szeretnék beköltözni ebbe az árvaházba és nagyon szeretnék ennek a családnak a tagja lenni.
A legőszintébben szólva ez a könyv egy csoda, amit szerintem mindenkinek el kellene olvasnia – nem véletlenül adtam már 2 embernek is ajándékba ezt a könyvet. Nagyon úgy néz ki, hogy az idei évem egyik nagy kedvence lesz ez a varázslatosan szép történet ❤


Népszerű idézetek

tonks>!

Nem tudta elhinni, hogy még csak szerda van.
És még rosszabbul érezte magát, amikor rádöbbent, hogy valójában még csak kedd.

16. oldal

anemona P>!

Az otthon az a hely, ahol azok lehetünk, amik vagyunk.

115. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zoe Chapelwhite
Rebecca_Darinchen>!

– Könnyen lehet, hogy egzisztenciális válságon megy át. De arra kérem, máshol menjen át rajta!

48. oldal

anemona P>!

– Miért nem működhet az élet úgy, ahogyan mi akarjuk? Mi értelme az életnek, ha csak azt csinálja, amit mások akarnak?

365. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zoe Chapelwhite
raniaki>!

– Ha igaz, akkor ő elméletileg elhozza a világvégét! – kiáltotta Linus.
– Hatéves.
– Amikor megfenyegetett engem, azt állította, hogy ő a Pokol tüze és a sötétség!
– Így szokott köszönni – felelte Mr. Parnassus, halkan kuncogva.

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arthur Parnassus · Linus Baker
raniaki>!

– Nem szokott elgondolkodni?
– Soha – jelentette ki kapásból Linus, majd hozzátette: – Min?

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Linus Baker
1 hozzászólás
Cync>!

– Az otthon nem mindig az a ház, amelyikben lakunk. Ennek a fogalomnak inkább az emberekhez van köze, akikkel körülvesszük magunkat.

301. oldal

raniaki>!

– Nem vagyok depressziós! – tiltakozott Linus elgyötörten.
– Tényleg nem? – kérdezte tőle az asszony, és tetőtől talpig végignézett rajta. – Mi az ördögért nem?

28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Linus Baker
2 hozzászólás
Horanna P>!

A változást gyakran egy halk suttogás indítja el. Amit a hasonló gondolkodásúak addig erősítenek, amíg lárma lesz belőle.

122. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Rainbow Rowell: Csak így tovább
Cassandra Clare: Árnyak ura
Fróna Zsófia: Fegyverek Háza
Csóti Lili: Hetedvérig
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Marosi Katalin: Teddy bosszúja
Laini Taylor: Füst és csont leánya
Lana Millan: Egy angyal a szerelem küszöbén
Carlos Ruiz Zafón: Marina
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz