Történelmet ​író betegségek 82% 28 csillagozás

Frappáns, rövid, szerintem könnyen olvasható könyv, ami mozaikszerű érdekességeket villant fel a történelemből, eljátszva a kontrafaktuális történetírás néhány teóriájával. Van egy olyan sejtésem, hogy az orvoslás és a járványok történetével kapcsolatban a covid után megnő a közérdeklődés (ami szerintem el is fog egy idő után halni), ezért nem hinném, hogy ez a könyv volt az utolsó ezeknek a sorában.

A rövid tartalom mellett a közérthetőség az egyik komoly előnye, úgy tűnik a szerzőnek újságíróként már van rutinja abban, hogy miként tegye érdekessé a szövegeit. Másfelől biztos kézzel nyúlt azokhoz a témákhoz, amelyekről olykor-olykor a történelemmel kapcsolatos közbeszéd is foglalkozott, és ezekből ki is mazsolázta azokat a részeket, amelyek orvostörténeti értelemben érdekesek lehetnek.

Azonban a frappáns, rövid szövegek hátránya egyrészt az, hogy az egyes témákban nem segíti az elmélyedést. Az AIDS-ről például egy nyúlfarknyi, háromoldalas cikk szól, miközben a Tudorok többször előkerülnek a könyv során. Az egyes fejezetek tehát finoman szólva is aránytalanok, sőt, az is előfordult, hogy a szerző orvostörténeti szempontból teljesen irreleváns életrajzi vagy egyéb történeti adatokkal pumpálta fel az adott szakaszt. Részben emiatt egy történelemben jobban elmélyült olvasó, vagy akár egy szakember, nem nagyon fog újdonságot vagy érdekességet találni a műben.

A másik gond, hogy a fordításra ráfért volna egy szaklektor. A könyv németből lett lefordítva magyar nyelvre, de amint a Bakik között jeleztem, számos hiba maradt benne. Egyrészt a német nyelvű neveket illik átfordítani magyarra, amennyiben azok léteznek (lásd, Martin Luther maradt Luther Márton helyett), és az angol szövegrészek egy része is indokolatlanul maradt fordítatlanul. (Pl. Church of England anglikán egyház helyett). Ezek a kivitelezési hibák sokat rontottak az olvasmányélményen.

Egy világjárvány kellős közepén nyilván nagyobb érdeklődéssel fordulunk a korábbi időszakok hasonló kataklizmáinak története felé. Ez a könyv kimaxolja a leghalálosabb járványokat, amelyek előfordultak az ókortól napjainkig, ráadásul van bátorsága eljátszani azzal a gondolattal, hogy miként fordult volna a sors kereke, ha egy fontos személyiség nem szenved egy bizonyos betegségben. Néhány példa: mi lett volna, ha I. Erzsébet angol királynő nővére, Mária valóban terhes lett volna és megszületett volna a spanyol királlyal közös gyermeke? Vagy mi lett volna, ha Nagy Sándor nem hal meg 33 éves korában? Mi lett volna, ha George Washington nem örökli meg korán elhunyt bátya vagyonát és társadalmi rangját? Izgalmas kérdések ezek, és sok érdekes életrajzi adalékkal szolgál nekünk a szerző a közismert személyiségekről, akikről mint a sorokból kiderül, korántsem tudtunk mindent. Az egyetlen problémám a könyvvel az, hogy eléggé pongyolára sikerült a szerkesztése, ugyanis nem válik el egymástól a két fő téma, nevezeten a világjárványok és híres emberek története, véleményem szerint ezt a két teljesen különböző témakört külön fejezetekben lett volna célszerű bemutatni, mert így bizony kicsit eklektikusra sikeredett a végeredmény. Továbbá jobb lett volna, ha az egyes járványokat nagyjából azonos hosszúságban tárgyalta volna a szerző, mert amíg pl. a koleráról majdnem 20 oldalon keresztül értekezik, addig az AIDS-nek csupán 3 oldal jutott. Kár ezekért az alapvetően formai hibákért, mert nagyon jó a könyv, de ezek a hiátusok sokat rontanak az olvasásélményen.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2021/05/17/konyvkritika_…

Mindig is érdekelt az orvoslástörténet, így nem volt kérdés, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom. Maga a szerző egyszerre orvos és történész, így borítékolható volt egy nagyon érdekes olvasmány. Maga a kötet 26 kisebb történetet tartalmaz az ókortól napjainkig. Külön olvashatunk a nagyon durva járványokat okozó betegségekről, mint a pestis, a himlő, a tuberkolózis, az AIDS és az influenza. Sajnos pont ezen betegségek azok, amelyek kicsit röviden lettek kifejtve, alig pár oldalt olvashatunk róluk. Másik rész a nagyobb uralkodókat akadályozó betegségek. Ennek alapján megtudhatjuk azt például, hogy III. Frigyes német császár gégerák miatt mindössze 99 napig uralkodott, Leninnek szifilisz miatt teljesen elmeszesedett az agya, Hitler hipochonder volt és a Szovjetunió utolsó vezetői nem éppen egészségesen kerültek hatalomra. Legtöbbször eljátszik a mi lett volna ha… kérdésével is és olykor nem hiányozhat a morbid irónia sem. Egy fejezetet nem tudtam hova tenni, amikor Véres Máriának az álterhességét mutatja be, akkor voltaképpen a Tudor-dinasztia történetét írja le a Tudorok című sorozat reklámozásával, amely szerintem nagyon nem illik a többi kisebb történet közé. Ezt leszámítva egy nagyon érdekes könyvvel van dolgunk, ajánlható bárkinek, akit így a pandémia vége felé érdeklődni kezd a régi korok járványai és betegségei iránt, amelyet tényleg átírták néha a történelem menetét!

Érdekes könyv volt, sok hasznos információval. Azonban picit száraznak tűnt itt-ott és sok helyen az idézetek nem voltak lefordítva… Oké, biztos felsőbb körökben elvárás, hogy mindenki perfekt legyen angolból, de szerintem azért ez nem ennyire általános, legalább lábjegyzetben közölhették volna a fordításokat. A könyv rövid fejezetei tömören és érthetően tájékoztatnak és vázolnak fel betegségeket, történelmi hátteret és az érintett híres történelmi szereplőket. Érdemes elolvasni. :)

bővebben: https://konyvvandor.blogspot.com/2021/08/ronald-d-gerst…

„A könyv nagyon olvasmányosan van megírva. Nem kell félni sem az orvosi, sem a történészi szakzsargontól, mert teljesen laikusként is kézbe vehető, és a szerző szívesen megmagyaráz mindent a szövegben. De éppen ezért inkább érdeklődőknek ajánlanám, mert azok akik komolyabban foglalkoznak a történelemmel vagy a gyógyítás a szakterületük, már nem biztos, hogy találnának benne újat. A kötet végén található Jegyzetek azonban kétségtelenül bárki számára hasznosak lehetnek, mert korrektül összeszedett és jó kiindulási alap annak, aki tovább olvasna a témában.

Ami a legjobban tetszett azok az életrajzi áttekintések, illetve az egyes betegségek tüneteinek és a gyógyításukra tett kísérletek leírása volt. Bár az arányok elégé eltolódtak, míg a koleráról szóló fejezet kb. húsz oldal, addig a himlőre hat, az AIDS-re négy jutott.”

A történelem nagy alakjait sem kímélték a betegségek, és felmerül a kérdés, hogy mi lett volna ha… A könyvben az első mondatrészről lehet a legtöbbet olvasni, a második rész inkább csak gondolatébresztőként szerepel egy-egy alaknál. Kissé száraz a stílus, viszont a könyv rövid, lényegében fele általános történelmi ismertető, a másik része pedig a betegség leírása és ennek következményei a történelem nagy alakjaira vonatkozóan. Vannak benne új infók, és érdekes megvizsgálni a „betegségek” témakört, mert elgondolkodtató, hogyha egynémelyik híres ember miféle dolgokat vitt véghez (jó vagy rossz most mindegy), mennyire határozhatta meg a betegségük a cselekedetieket.

A mű kompozícióját illetően az első két fejezet helyét ahhoz képest indokolatlannak éreztem, hogy a mű egészére ezt a két történetet leszámítva a kronologikusság jellemző. Ezenkívül határozottan úgy vélem, hogy egy ilyen jellegű tudománynépszerűsítő alkotás igazán elbírta volna a nem öncélú illusztrációkat. Illetve több helyen is évszámbeli pontatlanságot, minden bizonnyal elírást véltem felfedezni. Mindezért viszont valamelyest kárpótolt a szerző olvasmányos, néhol ironikus írói stílusa, valamint hogy az egyes fejezetek között bizonyos kapcsolódási pontokat hozott létre, megmutatva ezáltal azt, hogy mennyire képesek hatni egymásra bizonyos történelmi személyiségek, események.
Gerste alkotása összességében kiváló példa arra, hogy hogyan lehet szemléltetni azt, hogy a látszólag teljesen elkülönülő orvostudomány és a történettudomány mennyire kéz a kézben járhatnak a valóságban, s hogy lehetséges úgy találkozniuk, hogy akár az egyik, akár a másik (vagy épp egyik) tudományban (sem) járatos olvasó is könnyedén megértse az összefüggéseket, felvázolt jelenségeket. Valamint arra döbbentett rá több alkalommal is, hogy egy-egy betegség mennyire hatással van prominens politikai személyek meghozott döntéseire, s hogy ez közvetlenül vagy közvetve hogyan érintheti tömegek sorsát.

Szeretem a jó tollal megírt történelmi karcolatokat, és ez egy ilyen gyűjtemény. Nagy államférfiak halálos betegségei és világszerte pusztító járványok kötik össze a rövid fejezeteket. Az egyik címe rögtön megfogott: A világforradalom elmeszesedett agya.
Néha el lehet tűnődni azon, miként alakult volna a világtörténelem, ha a legnagyobbak közül néhányat nem alkotóereje teljében szólít el a halál.

Szerintem érdekes könyv volt, sok információt tartalmazott. Így ezt elolvasva talán egy kis remény is felmerült bennem, hogy egyszer a covid is csak egy történemet író betegség lesz, amit így vagy úgy, de elfelejthetünk, vagy legalábbis kevésbé lesz szignifikáns.
Talán az egyetlen kritikám, hogy a könyv szerkesztése lehetett volna jobb. Az tetszet,t hogy nem egybe voltak a világjárványok és egy másik részben a híresebb politikusok bajai, viszont lehetett volna az utóbbi csoportot jobban rendszerezni, mondjuk a szovjetek kaphattak volna egymás utáni fejezeteket, az amerikaiak is stb.

Érdekes volt.
Több helyen feltűnt, hogy rosszul írták az évszámot (pl.1492 helyett 1942 Amerika felfedezése).
Hiányoltam a női történelmi alakokat.