Történelmet ​író betegségek 28 csillagozás

Az ókortól napjainkig
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Egy ​angol királynő férjével, a spanyol királlyal összefogva újra katolikussá akarja tenni az országát. Terhesnek látszik, ám kiderül, hogy tumora van – vajon lehetett volna enélkül Spanyolország a tengerek ura? Egy német császár a liberálisok reménysége, haladó, alkotmányos monarchiává formálná Németországot, ám gégerákban szenved. Csak 99 nap adatott meg neki a trónon – vajon elkerülhető lehetett volna az I. világháború, ha nem betegszik meg? Birodalmak, országok, nemzetek – az irányítóikat megtámadó betegségek újra és újra beleszóltak a történelem alakulásába, olykor drámai módon megváltoztatva a világ sorsát. Sőt, a betegségek a népek életét, kultúráját és gondolkodását is nagy mértékben befolyásolták, és befolyásolják ma is. Egész korokra nyomta rá bélyegét a pestis, a kolera, a szifilisz vagy az AIDS. A szakavatott szerző hosszú utazásra viszi olvasóját, és egészen más perspektívából: az orvostudomány nézőpontjából mutatja meg történelmünk fordulópontjait.Ronald D. Gerste… (tovább)

>!
Corvina, Budapest, 2021
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631367249 · Fordította: Győri László
>!
Corvina, Budapest, 2021
256 oldal · ISBN: 9789631367355 · Fordította: Győri László

Enciklopédia 5


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Qedrák P>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Frappáns, rövid, szerintem könnyen olvasható könyv, ami mozaikszerű érdekességeket villant fel a történelemből, eljátszva a kontrafaktuális történetírás néhány teóriájával. Van egy olyan sejtésem, hogy az orvoslás és a járványok történetével kapcsolatban a covid után megnő a közérdeklődés (ami szerintem el is fog egy idő után halni), ezért nem hinném, hogy ez a könyv volt az utolsó ezeknek a sorában.

A rövid tartalom mellett a közérthetőség az egyik komoly előnye, úgy tűnik a szerzőnek újságíróként már van rutinja abban, hogy miként tegye érdekessé a szövegeit. Másfelől biztos kézzel nyúlt azokhoz a témákhoz, amelyekről olykor-olykor a történelemmel kapcsolatos közbeszéd is foglalkozott, és ezekből ki is mazsolázta azokat a részeket, amelyek orvostörténeti értelemben érdekesek lehetnek.

Azonban a frappáns, rövid szövegek hátránya egyrészt az, hogy az egyes témákban nem segíti az elmélyedést. Az AIDS-ről például egy nyúlfarknyi, háromoldalas cikk szól, miközben a Tudorok többször előkerülnek a könyv során. Az egyes fejezetek tehát finoman szólva is aránytalanok, sőt, az is előfordult, hogy a szerző orvostörténeti szempontból teljesen irreleváns életrajzi vagy egyéb történeti adatokkal pumpálta fel az adott szakaszt. Részben emiatt egy történelemben jobban elmélyült olvasó, vagy akár egy szakember, nem nagyon fog újdonságot vagy érdekességet találni a műben.

A másik gond, hogy a fordításra ráfért volna egy szaklektor. A könyv németből lett lefordítva magyar nyelvre, de amint a Bakik között jeleztem, számos hiba maradt benne. Egyrészt a német nyelvű neveket illik átfordítani magyarra, amennyiben azok léteznek (lásd, Martin Luther maradt Luther Márton helyett), és az angol szövegrészek egy része is indokolatlanul maradt fordítatlanul. (Pl. Church of England anglikán egyház helyett). Ezek a kivitelezési hibák sokat rontottak az olvasmányélményen.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Egy világjárvány kellős közepén nyilván nagyobb érdeklődéssel fordulunk a korábbi időszakok hasonló kataklizmáinak története felé. Ez a könyv kimaxolja a leghalálosabb járványokat, amelyek előfordultak az ókortól napjainkig, ráadásul van bátorsága eljátszani azzal a gondolattal, hogy miként fordult volna a sors kereke, ha egy fontos személyiség nem szenved egy bizonyos betegségben. Néhány példa: mi lett volna, ha I. Erzsébet angol királynő nővére, Mária valóban terhes lett volna és megszületett volna a spanyol királlyal közös gyermeke? Vagy mi lett volna, ha Nagy Sándor nem hal meg 33 éves korában? Mi lett volna, ha George Washington nem örökli meg korán elhunyt bátya vagyonát és társadalmi rangját? Izgalmas kérdések ezek, és sok érdekes életrajzi adalékkal szolgál nekünk a szerző a közismert személyiségekről, akikről mint a sorokból kiderül, korántsem tudtunk mindent. Az egyetlen problémám a könyvvel az, hogy eléggé pongyolára sikerült a szerkesztése, ugyanis nem válik el egymástól a két fő téma, nevezeten a világjárványok és híres emberek története, véleményem szerint ezt a két teljesen különböző témakört külön fejezetekben lett volna célszerű bemutatni, mert így bizony kicsit eklektikusra sikeredett a végeredmény. Továbbá jobb lett volna, ha az egyes járványokat nagyjából azonos hosszúságban tárgyalta volna a szerző, mert amíg pl. a koleráról majdnem 20 oldalon keresztül értekezik, addig az AIDS-nek csupán 3 oldal jutott. Kár ezekért az alapvetően formai hibákért, mert nagyon jó a könyv, de ezek a hiátusok sokat rontanak az olvasásélményen.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2021/05/17/konyvkritika_…

Alvarando P>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Mindig is érdekelt az orvoslástörténet, így nem volt kérdés, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom. Maga a szerző egyszerre orvos és történész, így borítékolható volt egy nagyon érdekes olvasmány. Maga a kötet 26 kisebb történetet tartalmaz az ókortól napjainkig. Külön olvashatunk a nagyon durva járványokat okozó betegségekről, mint a pestis, a himlő, a tuberkolózis, az AIDS és az influenza. Sajnos pont ezen betegségek azok, amelyek kicsit röviden lettek kifejtve, alig pár oldalt olvashatunk róluk. Másik rész a nagyobb uralkodókat akadályozó betegségek. Ennek alapján megtudhatjuk azt például, hogy III. Frigyes német császár gégerák miatt mindössze 99 napig uralkodott, Leninnek szifilisz miatt teljesen elmeszesedett az agya, Hitler hipochonder volt és a Szovjetunió utolsó vezetői nem éppen egészségesen kerültek hatalomra. Legtöbbször eljátszik a mi lett volna ha… kérdésével is és olykor nem hiányozhat a morbid irónia sem. Egy fejezetet nem tudtam hova tenni, amikor Véres Máriának az álterhességét mutatja be, akkor voltaképpen a Tudor-dinasztia történetét írja le a Tudorok című sorozat reklámozásával, amely szerintem nagyon nem illik a többi kisebb történet közé. Ezt leszámítva egy nagyon érdekes könyvvel van dolgunk, ajánlható bárkinek, akit így a pandémia vége felé érdeklődni kezd a régi korok járványai és betegségei iránt, amelyet tényleg átírták néha a történelem menetét!

roganedina>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Érdekes könyv volt, sok hasznos információval. Azonban picit száraznak tűnt itt-ott és sok helyen az idézetek nem voltak lefordítva… Oké, biztos felsőbb körökben elvárás, hogy mindenki perfekt legyen angolból, de szerintem azért ez nem ennyire általános, legalább lábjegyzetben közölhették volna a fordításokat. A könyv rövid fejezetei tömören és érthetően tájékoztatnak és vázolnak fel betegségeket, történelmi hátteret és az érintett híres történelmi szereplőket. Érdemes elolvasni. :)

Nympha17 IP>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

bővebben: https://konyvvandor.blogspot.com/2021/08/ronald-d-gerst…

„A könyv nagyon olvasmányosan van megírva. Nem kell félni sem az orvosi, sem a történészi szakzsargontól, mert teljesen laikusként is kézbe vehető, és a szerző szívesen megmagyaráz mindent a szövegben. De éppen ezért inkább érdeklődőknek ajánlanám, mert azok akik komolyabban foglalkoznak a történelemmel vagy a gyógyítás a szakterületük, már nem biztos, hogy találnának benne újat. A kötet végén található Jegyzetek azonban kétségtelenül bárki számára hasznosak lehetnek, mert korrektül összeszedett és jó kiindulási alap annak, aki tovább olvasna a témában.

Ami a legjobban tetszett azok az életrajzi áttekintések, illetve az egyes betegségek tüneteinek és a gyógyításukra tett kísérletek leírása volt. Bár az arányok elégé eltolódtak, míg a koleráról szóló fejezet kb. húsz oldal, addig a himlőre hat, az AIDS-re négy jutott.”

Szencsike P>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

A történelem nagy alakjait sem kímélték a betegségek, és felmerül a kérdés, hogy mi lett volna ha… A könyvben az első mondatrészről lehet a legtöbbet olvasni, a második rész inkább csak gondolatébresztőként szerepel egy-egy alaknál. Kissé száraz a stílus, viszont a könyv rövid, lényegében fele általános történelmi ismertető, a másik része pedig a betegség leírása és ennek következményei a történelem nagy alakjaira vonatkozóan. Vannak benne új infók, és érdekes megvizsgálni a „betegségek” témakört, mert elgondolkodtató, hogyha egynémelyik híres ember miféle dolgokat vitt véghez (jó vagy rossz most mindegy), mennyire határozhatta meg a betegségük a cselekedetieket.

BZs33>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

A mű kompozícióját illetően az első két fejezet helyét ahhoz képest indokolatlannak éreztem, hogy a mű egészére ezt a két történetet leszámítva a kronologikusság jellemző. Ezenkívül határozottan úgy vélem, hogy egy ilyen jellegű tudománynépszerűsítő alkotás igazán elbírta volna a nem öncélú illusztrációkat. Illetve több helyen is évszámbeli pontatlanságot, minden bizonnyal elírást véltem felfedezni. Mindezért viszont valamelyest kárpótolt a szerző olvasmányos, néhol ironikus írói stílusa, valamint hogy az egyes fejezetek között bizonyos kapcsolódási pontokat hozott létre, megmutatva ezáltal azt, hogy mennyire képesek hatni egymásra bizonyos történelmi személyiségek, események.
Gerste alkotása összességében kiváló példa arra, hogy hogyan lehet szemléltetni azt, hogy a látszólag teljesen elkülönülő orvostudomány és a történettudomány mennyire kéz a kézben járhatnak a valóságban, s hogy lehetséges úgy találkozniuk, hogy akár az egyik, akár a másik (vagy épp egyik) tudományban (sem) járatos olvasó is könnyedén megértse az összefüggéseket, felvázolt jelenségeket. Valamint arra döbbentett rá több alkalommal is, hogy egy-egy betegség mennyire hatással van prominens politikai személyek meghozott döntéseire, s hogy ez közvetlenül vagy közvetve hogyan érintheti tömegek sorsát.

Barbár>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Szeretem a jó tollal megírt történelmi karcolatokat, és ez egy ilyen gyűjtemény. Nagy államférfiak halálos betegségei és világszerte pusztító járványok kötik össze a rövid fejezeteket. Az egyik címe rögtön megfogott: A világforradalom elmeszesedett agya.
Néha el lehet tűnődni azon, miként alakult volna a világtörténelem, ha a legnagyobbak közül néhányat nem alkotóereje teljében szólít el a halál.

doszka>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Szerintem érdekes könyv volt, sok információt tartalmazott. Így ezt elolvasva talán egy kis remény is felmerült bennem, hogy egyszer a covid is csak egy történemet író betegség lesz, amit így vagy úgy, de elfelejthetünk, vagy legalábbis kevésbé lesz szignifikáns.
Talán az egyetlen kritikám, hogy a könyv szerkesztése lehetett volna jobb. Az tetszet,t hogy nem egybe voltak a világjárványok és egy másik részben a híresebb politikusok bajai, viszont lehetett volna az utóbbi csoportot jobban rendszerezni, mondjuk a szovjetek kaphattak volna egymás utáni fejezeteket, az amerikaiak is stb.

reka_read_library>!
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek

Érdekes volt.
Több helyen feltűnt, hogy rosszul írták az évszámot (pl.1492 helyett 1942 Amerika felfedezése).
Hiányoltam a női történelmi alakokat.


Népszerű idézetek

Alvarando P>!

Az egy napra jutó kézrátételek rekordját alighanem XVI. Lajos francia király állította be, aki 1775. június 14-én 2400 szenvedőt érintett meg kezével. Ki tudja, hogy 18 évvel később egyikük-másikuk ott állt Párizsban az ujjongó tömegben, amikor a király föllépdelt a guillotine-hoz vezető lépcsőfokokon.

168. oldal - Egy esztétikus betegség. A tuberkolózis

Kapcsolódó szócikkek: 1775
Alvarando P>!

A rémisztő tünetekkel járó szifilisszel, a pestissel, legkivált pedig a kolerával ellentétben a tuberkolózis az (1837-től 1901-ig uralkodó királynőről elnevezett) viktoriánus Angliában – és nem csak ott – már-már szép betegségnek tartották. A fiatalok köréből különösen nagy számban szedte áldozatait: a gümőkóros fiatalok a betegség előrehaladtával egyre sápadtabbak lettek, ami megfelelt a kor szépségeszményének, és a kortársak a vég közeledtével kivételes alkotóképességet tulajdonítottak nekik.

168. oldal - Egy esztétikus betegség. A tuberkolózis

Alvarando P>!

De vajon egy ekkora zseni, minden dolgozók atyja, akit a gondviselés küldött az emberiség boldogítására, hogyan lehetett képes elégtelen vérellátású agyával a neki tulajdonított hőstetteket végrehajtani? Nem csoda, hogy Lenin patobiográfiájának részletei csak a Szovjetunió felbomlása után váltak publikussá. Az akkor hozzáférhetővé vált anyag megerősítette a gyanút, hogy a forradalom vezérének leleteiben a nagyfokú érelmeszesedés nem az egyetlen, de még csak nem is a legkínosabb vizsgálati eredmény. Az érzéki örömöktől tartózkodó társadalomújító férfiú tiszteletet parancsoló képével nehezen összeegyeztethető, a laikusokban ma is sokszor undort keltő betegséget minden Lenin-életrajzból ki kellett hagyni.
A kérdésre, hogy vajon egy még nem is idős ember agytörzsének erei mitől mennek át ilyen nagy mértékű változáson, újra és újra az a feltevés kerül elő, hogy Leninnek szifilisze volt, ami a központi idegrendszert támadta meg. Bizonyos jelek a feltevés helytálló volta mellett szólnak, ám megdönthetetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésünkre. Lenin 1900-tól, a sikertelen 1905-ös orosz forradalom idején egy rövid megszakítással jó tizenhét évig emigránsként olyan városokban élt, mint München, Zürich, Genf, Párizs és London. Ellentétben az életéről terjesztett kommunista verzióval, miszerint csak a forradalom ügyéért és Oroszországnak a cári iga alól történő felszabadításáért élt, a módos családból származó Lenin minden volt, csak aszkéta nem. Patobiográfusok feltevése szerint a szifiliszt egy párizsi prostituálttól kapta el.

151-152. oldal - A világforradalom elmeszesedett agya. Vlagyimir Iljics Lenin

Kapcsolódó szócikkek: központi idegrendszer · Lenin · szifilisz · Szovjetunió
4 hozzászólás
Alvarando P>!

Senki olyan megbízhatóan nem tud hallgatni, mint egy halott merénylő.

45. oldal - Halál Babilonban. Nagy Sándor korai halála

Alvarando P>!

Anna – akit erotikus kisugárzása miatt ellenségei olyan kevéssé hízelgő neveken emlegettek, mint például a „király k****ja”-, nyilvánvalóan lekicsinylő megjegyzéssel illette hitvese (egyre lankadó) férfierejét. Henrik királynak egy napon elege lett, fiúgyermek sehol, erekció sehol, vagy csak üggyel-bajjal – és mindehhez ráadásul még pocsék családi légkör is járul. Anna 1536. május 19-én, a Tower belső udvarán hajtotta karcsú hattyúnyakát a hóhér pallosa alá.

35. oldal - Anglia és Spanyolország egyesül - majdnem... Tudor Mária álterhessége

Alvarando P>!

Ezért mindennemű legendával ellentétben Falloppiót tekinthetjük a kondom feltalálójának. Ami a névadást illeti, a Condom nevű franciaországi kisváros ártatlan a dologban, a II. Károly angol uralkodónak juhbélből készített óvszer használatát előíró dr. Condomot pedig nem tudjuk egyértelműen azonosítani.

80. oldal - A szerelem halálos árnya. A szifilisz

BZs33>!

A magas rangú politikusok egészségének és erejének demonstrálása azóta sem ment ki a divatból. Az orosz elnök egy egész sor sportágban jeleskedik, a jéghokitól a vadvízi evezésen át a cselgáncsig, persze csak akkor, amikor éppen nem könnyű sárkányrepülőgépet irányítva üldözi a vadludakat a lemenő nap fényében.

242. oldal

Barbár>!

Hogy fölgyújtotta Rómát és közben líráját pengetve énekelt, legenda csupán, amely szívósan tartja magát, miközben valóságtartalma mellett nem sok minden, sőt, egyáltalán semmi sem szól. 64 júliusában, a tűz kitörésének idején Nero nem is tartózkodott Rómában; a katasztrófa inkább a nyári szárazság és a túlzsúfolt metropolis építésekor elkövetett nagyszámú bűnös mulasztás számlájára írható.

54. oldal

Barbár>!

Az 5. században egyre fokozódott a római világ belső gyengesége, egyre alkalmatlanabb uralkodók vezették, mind kevésbé őrzött és elhanyagoltabb határain tömegesen vándoroltak be idegen népek, ami Bryan Ward Perkins angol régész és történész megállapítása szerint „az életszínvonal katasztrofális mértékű visszaeséséhez” vezetett, mígnem „valósággal nyomasztó sötét idők jöttek”.

58. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete
A vámpírok története
Brezvai Edit (szerk.): Az orvoslás története
Siddhartha Mukherjee: Az orvoslás törvényei
Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia
Piers Paul Read: Uramisten, mit tettünk!
Mark Honigsbaum: Világjárványok száz esztendeje
Gyarmathy Anna (szerk.): AIDS – tények és előrejelzések a legújabb kutatások tükrében
Michael T. Osterholm – Mark Olshaker: Halálos ellenségünk
Richard Preston: Halálzóna