Heteró ​közegben 19 csillagozás

Olty Péter: Heteró közegben

Aki érzékeny, annak van félnivalója. Aki gazdag, annak van vesztenivalója. Olty Péter érzékeny és gazdag költő: tudja, milyen törékeny a nyugalom, milyen hártyavékony a biztonság fala ott, ahol a barátság több, mint egyszerű vonzalom. Versei rézkarc-szerű pontossággal írnak le szokatlan helyzeteket, rejtegetett vagy nagyon is nyilvánvaló érzelmeket. Heteró közegben él (ahogy minden meleg), így meg kell alkudnia a kisebbségi léttel. Cserébe sok olyasmit meglát, amit más nem: még azt is, ha valahol messze feldereng a boldogság. De azt nem is szabad elérni: „…magam vagyok lakat magam körül, szoros faketrecem magam csináltatom” – írja. Olty gondolkodik és gondolkodtat, a versek tárgya lehet a mitológia éppúgy, mint egy matrózzal töltött éjszaka; formája lehet a hexameter éppúgy, mint a rímes alakzat. Sűrű, fontos költészet.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Scolar L!ve

>!
Scolar, Budapest, 2019
64 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632449630

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

V_Szilvió IP>!
Olty Péter: Heteró közegben

Nagyon vártam ezt a kötetet, mert egy szuperérdekes köternek ígérkezett, ami több utat is bejárhatott volna. Beszélhetne a társadalomról, mint heteró közegről, amiben, ahogy a fülszövegben Nádasdy Ádám is írja: minden meleg él. Beszélhetne az irodalmi életről, ahová végül megérkezik ez a kötet egyfajta előbújás gesztusként. És talán azt is gondoltam, lehet, hogy a szerző a címmel megússza ezt a bátorságot.

Aztán kezembe vettem a kötetet, és arra jutottam, hogy egy picit mindháromról szó van. Tudniillik ez egy olyan kötet, amiben nem szerepel a meleg vagy a homoszexuális szó vagy annak valamilyen képzett kifejezése. Kihasználja, hogy a hetero egy előtag, ami különbözőséget jelöl, eltérést, és a címben megadott közelséghez képest valami idegenséget. Olyat, amihez mégis viszonyulnunk kell.

És persze ez jelenti egyrészt a meleg-heteró viszonyulást. Hogy először van merevedésed férfire, vagy hogy leszegett fejjel odapillantgatva nézed a tesiöltözőben a másik kockahasát. A meleg radart a delfinek ultrahangos érzékeléséhet hasonlítja. Megmutatja a nevelőapát, a durva férfiképet, miközben a vers elbeszélője feminimen mutatja be magát:

úgy emeltem fel a csészét
mint egy parányi üvegtojást,
melyből az élet vizét iszom.

Beszél a rushról és annak használati módjáról, beszél arról, hogy milyen kérdéseket vet fel, ha bejössz egy heteró csajnak. Pedig neked csak férfiakkal menne. Előkerülnek testnedvek, nyál, izzadtság, vér és persze ondó. Ír le aktusokat. Van hogy egy állati primitív szimbólumot, például a virgácsot emeli a művészete tárgyává. Provokál, miközben állati konzervatív nyelvet használ, és felteszi azt a kérdést, hogy provokatívan írni, az provokáció-e, vagy a művészet, amelynek tárgyává emelte, felmentést ad. Mert néhány vers már-már pornográf, de pornó-e, ha az antikvitás tógáit és lakomáit is ráfestjük, vagy ha egy számítógépes játékról beszélünk, és érezzük, ennek annyi a célja, hogy leírja a karakteréről:

farom valótlanul kemény.

Van a kötetben ugyanakkor egy másféle széttartó, heteró közeg. Egy európai, egy kulturális. Olty szövegei nagyon különböző világmagyarázatokból merítenek, amik együtt építik fel azt a kulturális közeget, amiben élünk. Rögtön a második szövegben megidézi a vers Jonatán és Dávid bibliai homoromantikus kapcsolatát, annak az elevenen továbbélő emlékét ragadja meg. A biblikus elemek mellett találkozunk antik helyzetekkel és antik motívumokkal, így a görög Pán istennel motívummal a pásztorélet kapcsán, akinek a sípjához fallikus értékeket rendel. Majd, ha a világmagyarázatok jelentést tágan értelmezzük, nyugodtan ide vehetjük a különböző verssé alakított tudományos kérdéseket. Így találkozunk a kötetben filozófiával, kijelentéslogikával, biológiával, vagy a költészetben kifejezetten konzervatívnak tartott formákkal, időmértékes és rímes versekkel, vagy gnómával például:

Olyan szexről álmodj,
mit tényleg remélhetsz,

A heteró közeg harmadik olvasata a heteróság maga. Az ember saját maga különbözősége mindattól, ami körülveszi. Egyfajta kívülállás, amelynek persze a melegség vagy a kulturális hagyomány utániság is része. Ebben az ember nem lesz katona, mint mindenki más. Ebben páncélt növeszt a külvilággal szemben. Ebben iglut épít, és az igluépítő tulajdonképpen bezárja magát, majd alszik. Alapvetően sokkal kevesebb konkrét szöveghelyet találni ezzel a belső heterósággal kapcsolatban, mégis ez tűnik a legrelevánsabbnak számomra, talán mert az igluépítéssel foglalkozó vers az Altató a kötet első verse. Talán csak nekem szimpatikus ez a kötetolvasat.
Bővebben itt írtam róla: https://egymelegsracolvas.hu/olty_peter_hetero_kozegben

1 hozzászólás
ddani>!
Olty Péter: Heteró közegben

Hűha.
Ez egy jó verseskötet. Olty Péter egy jó költő. Nem csak hogy a témái érdekesek, és a szövegei bevállalósak mind formailag, mind stilisztikailag. De ilyen bátran elidegenítő (szó-)fordulatokkal nem kis mutatvány diadalmasan, szépen kijönni. Többnyire azt hiszem sikeres vállalások ezek, ha épp így méricskélném őket. Ahogy a cím is sugalmaz, ez egy idegenségre (is) apelláló kötet, nem a bevett négyakkordos sikerszólamokkal próbálja belopni magát, a szívünkbe. Van hogy furcsa néha, kicsit néhol brutális, vagy kriptikusan érthetetlen. Néha simán levetett magáról egy-egy szöveg, de nekem ez nagyon is belefér: ennyi játékkal, ennyi térrel nem is járhat máshogy az alanyi olvasó.
Örültem, többnyire, a találkozásnak, egész biztosan volt hogy örültem is. A Kardal című versnél például, hogy csak kiemeljek egyet. Meglepő nagyonjók találtak meg. Köszönet, hála. Még, még.

Biedermann_Izabella>!
Olty Péter: Heteró közegben

Eleinte azt gondoltam, nem kedvelem ezeket a verseket, de aztán mégis. Egyszerre van bennük báj és műgond. Az utóbbit jobban szerettem, a bájt, és a szavait sokszor nem. De még így is.

juci1991>!
Olty Péter: Heteró közegben

Ez egy teljesen póz- és sallangmentes líra szerintem, markánsan intellektuális színezettel. Sok jelentésrétegből építkezik, és ezt nemcsak egy-egy versen belül tapasztaltam, hanem a kötet egészét tekintve is, mintha minden újabb fejezettel egyre komplexebbé válna. Nem biztos, hogy ez a sűrítés mindenki ínyére van, de a népszerűség talán nem is célja a könyvnek. Nekem mindenesetre nagyon bejött, úttörőnek érzem a műfajban, mert így eltávolítja magától az egyébként zavarbaejtően személyes, (jellemzően) homoerotikus élményeket, vagyis nem provokál. A mértéktartásra az időmértékes formavilág is (nem kis mértékben) ráerősít, e tekintetben megintcsak szembe megy a mainstream költészettel.
Feltételezve van ugyanakkor egy elég magas fokú általános műveltség az olvasó részéről, vagy legalábbis hajlandóság, hogy az idegen szavakat meggúglizza, pl. hogy a Fons juventutis az ifjúság forrása vagy hogy az Erbarme dich egy alt-ária Bach Máté-passiójából. Emellett a meleg szubkulturában való valamilyen fokú tájékozottság sem árt hozzá szerintem, mert ilyen jelképrendszerrel is operál a könyv, nekem pl. egy meleg kollégám a tanszéken (aki szintén olvasta a könyvet) segített ezzel-azzal: szerinte a parkban ücsörgő angyalfejű krampusz egyértelműen egy fiúprostituált, vagy az Alvilág egy úgynevezett gay-sauna, ahova férfiak járnak anonim szex céljából. Ezekre magamtól nem jöttem volna rá. Külön tetszett, hogy van egy erős filozófiai és vallási dimenziója is az egésznek. Szexuális orientációtól függetlenül ajánlom mindenkinek, aki tényleg újszerű lírát akar olvasni.

_selene_ IP>!
Olty Péter: Heteró közegben

Erőlködtem, hogy tudjam érteni, érzékelni, mit súg az „angyalfejű krampusz”, de én – bármennyire is alávetettem magam a szenvedésnek, ami ennek a kötetnek az olvasásával jár – nem tudom (és nem akarom) megerőszakolni saját lírai lelkemet. Ez a kötet számomra megfejthetetlen. De valahol, egy másik dimenzióban biztosan van helye – én oda (még?) nem jutottam el…

genia P>!
Olty Péter: Heteró közegben

Nehéz számomra a kötetről véleményt megfogalmazni, mert egyes verseknél az merült fel bennem, hogy az adott mondanivaló prózában jobban ütött volna, de volt, hogy egyszerűen zseniálisnak éreztem a művet. Akadtak olyan versek is ahol hiányérzetem volt a mű végén, mintha a vers befejezetlen lenne. Ezen kívül a költő néha agyonütött egy-egy gyönyörű költői képet, lírai megfogalmazást egy (számomra) oda nem illő szóval, ez nem mindig tetszett, túl hatásvadász volt.
Ettől függetlenül összességében tetszett a versek őszintesége, mindenképpen olvasgatom majd még ezt a hiánypótló kötetet.

Last_unicorn>!
Olty Péter: Heteró közegben

Egész kis kellemes verses könyv volt. 60 oldal kikapcsolódás


Népszerű idézetek

ddani>!

Hagyd a tanult műgondot. Csak hízlalja a verset.
Vékony a művészet: fénylő és egyenes.

44. oldal

ddani>!

Még ha szúr is. Még ha örökbe is van.
Végül is mindez relatív. A kénes
ír, a hámelvékonyulás, az obszesz-
szív kaparászás.

26. oldal Sorozás után

shadowhunter1975 P>!

DELFIN

Bár a felszin alatt homály van, és a
tárgylátás nehezebb, szonárja révén
képes fogni a titkos ultrahangot,
mely fajtársairól verődik vissza.

Hullámot generál a homlokából,
mellyet százszor is adni képes másod-
percenként, mig a válaszok sajátos
lüktetése szerint barátra nem lel.

Így koslattam a fesztiválra össze-
gyűltek közt. Heteró közegben. Ésszel
feltört kódok ezek, tudom, de villám-
gyors már minden. Akár az óceánban.

Arcjáték, feromonjelek, mosolygás –
felsejlik, mikor iskolás fiúként
kényszerből elemezni kezdtem. Érzék-
szerv sosem alakult ki egy csapásra.

32. oldal, Heteró közegben (Scolar, 2019)

ddani>!

Szent Teréz extázisa

Ha becsapódik annyi ellenélmény,
talán-igen-talán-nem isteni,
mint a prizmán megtörő fehér fény,
ha becsapódik annyi ellenélmény,

muszáj-e lenni máshogyan, mint lévén,
s fontos-e még, gyönyör vagy kín teszi,
ha becsapódik annyi ellenélmény,
talán-igen-talán-nem isteni.

40. oldal

juci1991>!

Mint aki meggyűlölte a legjobb kiskori társát,
s érzi, hogy önmaga kisfiuságát gyűlöli benne,
gyöngéd pillantással nézi a földön a sárkányt,
s úgy döfi szíven a szörnyet, mintha az önmaga lenne.

16. oldal

juci1991>!

A szépre fájdalmat pazarolni nem
nagy érdem.

47. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nádasdy Ádám: A rend, amit csinálok
Szuda M. Barna: Versek, rokkák, levelek
Nádasdy Ádám: Verejték van a szobrokon
Gulisio Tímea: Élettársi iszony
Nádasdy Ádám: Az az íz
Rosmer János: Hátsó ülés
Lesi Zoltán: Magasugrás
Fodor Ákos: Addig is
Petri György: Összegyűjtött versek
Romhányi József: Nagy szamárfül