PszichoBiznisz 8 csillagozás

A segítők hálójában
Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz

Ez egy önsegítő könyv. Bármennyire fanyalgok is attól, hogy beleszuszakoljam ebbe a műanyag kategóriába, azt hiszem, ez a címke a legkevésbé rossz. Lényegét tekintve útmutatónak készült ez az írás. Mindazoknak, akik éppen pszichológust keresnek, és azoknak, akik még hezitálnak, hogy egyáltalán kell-e nekik külső segítség. Titkon abban bízom, hogy azok is haszonnal forgatják majd ezeket az oldalakat, akik minden konkrét apropó nélkül, csak úgy, általánosan érdeklődnek a téma iránt. Mindenekelőtt azonban az aggódó családtagoknak, rokonoknak és barátoknak ajánlom a PszichoBizniszt. Azoknak, akik féltik szerettüket, mert úgy látják, úgy érzik vagy gondolják, hogy nem a megfelelő helyen keresik a gyógyulást.

>!
Noran Libro, Budapest, 2018
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155900389

Enciklopédia 4


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Sz_Karolina>!
Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz

Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz A segítők hálójában

Túlzásoktól nem mentes írás. A szerző hangsúlyozza, hogy a terápiás módszerek egyoldalú és belemagyarázó használata mennyire félreviszi a pácienst (mások okolása, önmagunk okolása, önbecsapás, lelki betegségek…). A végére úgy tűnik, mintha az írónő is éppen ebbe a csapdába esne bele: a pszichológia szakterületet és a pszichológusokat végig ostorozza, de a segítségre szorulóknak nem ad támpontot arra vonatkozóan, hogy miként lehet a kóklert és a szakembert megkülönböztetni egymástól laikusként. Szerintem nem önsegítő könyv és nem is útmutató, inkább csak egy kritikus írás.

Mzoltan1>!
Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz

Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz A segítők hálójában

Féláron vettem meg, és csodálkoztam: ennyire nem fogyna? Pedig tényleg érdekes téma!

Pár gondolat:
– Nagyon-nagyon olvasmányos, látszik, hogy újságíró is a szerző.
– A pszichológiát firtató részek hitelesnek tűnnek (nekem mint műkedvelőnek) hiszen a szerző maga is praktizáló pszichológus.
– Sok téma – sok érdekesség, kár hogy viszonylag rövid fejezetek, szívesen olvastam volna tovább, pár témát jobban kibontva.
– A szerző Popper Úr tanítványa volt, és ez erősen érződik is több helyen, pl: az alapvető szkepticizmus a pszichológia iránt, és az ambivalens érzések a spiritizmus iránt.
– A pszichológia és az ezotéria relevanciájának összecsapása a könyvben:
a) erőlteti azon tényt, hogy az ezotéria nem tudomány – más fejezetben ugyanakkor elismeri, hogy a pszichológia sem egzakt tudomány sok-sok fals kísérletre hivatkozással,
b) kiemel egy-két félresikerült családállítást, ugyanakkor nem hangsúlyozza kellőképpen azt, hogy ha nem alkalmas a terapeuta, akkor egyetlen módszer sem alkalmas
c) néha-néha (sajnos) felcsillantja a „lejárató újságíró” attitűdöt, amely másfél oldal terjedelemben igyekszik megsemmisíteni – pl. a családállítás esetében elegendő mélységű háttérinformáció nélkül! – hosszú évtizedek munkáját, melynek eredményeként sok száz (ha nem ezer) eset oldódott meg sikeresen,
d) a pszichológiával szemben szkeptikus, az ezotériával szemben tudományos álláspontra vált, holott a bajban lévő embert (akinek ezen könyv is íródott) nem a tudományosság érdekli, hanem a segítség, amit gyakran „kuruzslótól” kap meg, mert nincsen ideje tudományos vizsgálatokat várni, mert ő MOST rákos, mert neki MOST autista a gyereke stb. és rajta nem segít az, ha a tudomány 500 év múlva ad választ (és nem személyeskedésnek szánom, de aki nincsen szorult helyzetben, annak van ideje azon lamentálni hogy melyik módszert ismeri el az MTA és mit nem, a szorult helyzetben lévő ember cselekszik, mert már semmit sem veszíthet)

Kettő záró gondolat:
1) A tudomány vs Mzoltan1 anno (kb. 15 éve): napi rendszerességgel szedtem kb 1-2 évig vitaminkészítményt (utána anyagi okokból hagytam abba), és a szokásos megfázásos, gyulladásos betegségeim elmaradoztak. Mikor megtudta ezt egy pszichológus ismerősöm, igen erőteljesen próbált lebeszélni, mert az ÁNTSZ nem javallotta a készítmény. Megköszöntem az aggodalmát és közöltem, hogy a saját tapasztalatomat nem írja felül az ÁNTSZ (sem), és köszönöm de már megvolt az életemnek azon időszaka, mikor mindig másra hallgattam.
2) Visszatérve a könyvre, kb. a 190. oldal környékén azt írja, hogy mindenki azzal a témával foglalkozik amivel dolga van. Ez a szerzőre is igaz, rám is igaz (remélem hamar választ kapok arra, hogy a saját esetemben miért igaz).


Népszerű idézetek

Terezia_Gondon>!

A szerelem betegség. Ez kivételesen nem költői túlzás, ez maga a pőre és tudományos alapokon nyugvó romantika-gyilkos valóság. Márta kapcsán jutott eszembe, hogy nemrégiben olvastam erről kevésbé vicces, viszont annál ijesztőbb értekezést. Hogy mi köze Márta kényszeres viselkedésének a szerelemhez? Az MR. Bármilyen furcsának is tűnik, a kényszeresek agyának mágneses rezonancia vizsgálata ugyanazt a képet eredményezi.
Persze tudni lehet, hogy bele lehet betegedni a szerelembe, ám az kevésbé közismert, hogy maga a szerelem, úgy, ahogy van, betegség. Legalábbis ezt jelzik a műszerek. Becsületükre legyen mondva, maguk a kutatók is meghökkentek, amikor meglátták a „szerelmes agy” képét, azt, amikor bizonyos területek „felvillantak.” Gyorsan meg is magyarázták ezt a már-már X-Aktákba kívánkozó felfedezést. Azt találták, hogy nem véletlenül hasonlít a kényszerzavarral küzdő és az Ámor nyila által megsebzett „beteg” agyi reakciója. A szerelmes ember ugyanis tényleg úgy viselkedik, mint egy becsületes kényszeres. Akinek volt már szerencséje testközelből megtapasztalni, milyen is az, ha a vonzáskörzetébe lép a „nagy ő”, emlékezhet arra, hogy -átmenetileg-kicsit tényleg szokatlanul viselkedett. Sok minden belefér ebbe: a levelek, üzenetek non-stop olvasgatása, szélsőséges hangulatingadozások, alvászavar, evési problémák. A szerelem-még ha múlnia is kell-ideig-óráig olyan megváltozott működésre készteti az agyat, amely valóban kimutatható MR-rel. A tudósok banális indoklással szolgálnak: azt mondják, ez a lángoló érzelem speciális anyagcserére bírja a szervezetet, és ennek a „látlelete” a kényszeresekhez hasonló felvétel. Ráadásul a folyamat még nyomokban sem tartalmaz romantikát, kizárólag evolúciós jelenségről van szó:arról, hogy a fajfenntartáshoz szükséges funkciók átmenetileg az önfenntartó funkciók alá rendelődnek. Ezért a koplalás, ezért az alvászavar és ezért a kényszeresnek tűnő viselkedésminták.

147-148. oldal

Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz A segítők hálójában

Kapcsolódó szócikkek: kényszerbetegség · szerelem
1 hozzászólás
Terezia_Gondon>!

Manapság egyre hangosabban, szinte tényként beszélnek arról, hogy a depresszió (és más mentális problémák) diagnózisában és kezelésében az „ipari” hatások érvényesülnek. (…) Mint arról korábban a Pszichobizniszben is szó volt, a diagnosztikai kézikönyv szerkesztőiről például kiderült, hogy kapcsolatban állnak különböző gyógyszergyártókkal. (…) Míg a betegségnek megannyi oka és megnyilvánulása létezik, addig a kezelését célzó „vigyoribogyókat” (alias antidepresszánsokat) nagyjából egy kaptafára-jellemzően az anyagcserezavar orvoslására-gyártják. Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy a betegség okait még nem, a gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásait viszont annál inkább sikerült feltérképezni az utóbbi években. És ez nem sok jóval bíztat…Ennek dacára boldog-boldogtalan úgy szedi az antidepresszánsokat és szorongásoldókat, mintha mentolos cukorkák lennének. A „Lélekben Otthon Alapítványnak” 2017-ben sikerült kikérnie az illetékesektől a legfrissebb hazai adatokat.Eszerint évente 480 millió szem Xanaxot és Frontint, továbbá 80 millió Rivotrilt kapkodnak be a magyarok. Ha ezt a teljes lakosságra vetítjük, azt mondhatjuk, hogy fejenként 60 tabletta szorongásoldóval nyugtatjuk az idegeinket.

150-151. oldal

Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz A segítők hálójában

Kapcsolódó szócikkek: depresszió · szorongás
Nibela I>!

Gyakran előforduló jelenség ugyanis, hogy a kliensek előbb-utóbb elkezdenek igazodni a pszichológus által definiált problémához, mintegy megerősítve azt. Ilyenkor a kapott diagnózis úgy működik, mint egy önbeteljesítő jóslat. Ha ez így volt, akkor esélytelen lehet valamennyi próbálkozás, amely a „kórisme” ellenében hathat.

74

Szigeti Ildikó: PszichoBiznisz A segítők hálójában


Hasonló könyvek címkék alapján

Szántó Szilvia: Túlélésből kitűnő
Sákovics Diana: Hol rontom el?
Nógrádi Csilla: A fattyú
Pálinkás-Panyi Anna: Szakítási napló
Gelsei Bernadett: A hűtlen, a megcsalt és a szerető
Cziegler Orsolya: Okos gyerekek, gyerekes felnőttek
Böhönyey Márta – Tóth Melinda: Mira
Weninger Antal: Az idő partján
Végh-Fodor Mónika: Mesetréning
Tánczos Lívia: A SikerÚtja titkos lépései