Mircsi_coach U karca


Mircsi_coach U>!

A hosszúhétvége kapcsán a fenti kép jutott eszembe.
Az első dolgok mindig megmaradnak az emlékeinkben, és amikor az ember valami jó új dolgot próbál ki, az mindig annyira inspiráló.

Talán van benned is van ilyenkor egy kis (vagy nem is kicsi) félsz, de bátornak és büszkének érzed magad, hogy kilépsz a komfortzónádból, hogy valami olyat teszel, mint korábban nem.
Szerintem az Igazi Élet része ez: nem belefásulni abba, ami van, hanem ÉLNI. Őszintén, bátran!
És ha már ugye önismerettel meg önfejlesztéssel foglalkozom, akkor az sem elhanyagolható, hogy egy-egy ilyen első élményből rengeteg mindent tanulhatsz magadról!

Neked mikor volt az utolsó alkalom, hogy valamit először csináltál? És mi volt az?

Igazából azért jutott eszembe ez, mert a hosszúhétvégémet egy ilyen elsővel töltöttem.
Egy teljesen haszontalan hülyeséggel, ha úgy vesszük, mégis azt gondolom, hogy megérte több szempontból is.

Írtam egy fanfictiont.
Egy már létező történethez hozzátoldottam a saját gondolataim, a saját verzióm.
Korábban is szerettem volna kipróbálni a műfajt, de most annyire erősen rámtört az alkotási vágy, hogy rögtön leültem, beregisztráltam egy ilyen helyre, és a saját legnagyobb meglepetésemre elkezdtek ömleni belőlem a mondatok.
Ráadásul angolul…!

Nagyon tanúságos volt!
Például meglepődtem, hogy az írás mennyire könnyen flow-ba tud vinni.
Kb 12 éves korom óta írok, mert olyan nekem, mint a légzés, alapvető szükséglet a létezésemhez, de ilyen örömírásban már rég volt részem. :)

Jól esett „pazarolnom az időmet”, mert végülis semmi célom nem volt, azon kívül, hogy magamat szórakoztassam.
Egyébként ne is kérjétek, soha nem fogom elárulni, hogy hol és mit írtam… (Egy jobb befejezést a Skywalker korához, maradjuk ennyiben.)

És persze a végén iszonyú büszke voltam magamra, mert:

– ANGOLUL megírtam egy 10000 szavas novellát – sosem gondoltam volna, hogy megvan bennem az, hogy angolul alkossak.
Persze tudok angolul és sokat is olvasok angolul, de a semmiból létrehozni valamit…?
Kaptam magamtól egy vállveregetést, még akkor is, ha nem lett sem szépirodalmi alkotás, sem pedig életem műve.

– BEFEJEZTEM. Sajnos az a fajta vagyok, aki lelkesen elkezdi a történetet, és aztán félúton megakad, hogy hogyan tovább, de eszébe jut egy újabb, jobb történet és azt is muszáj elkezdeni.
Ha tudnátok, hány regényt kezdtem el…!
De egy 10000 szavas történet azért az már valami!
Van egy eleje, közepe vége – eljutott valahonnan valahova.

Neked mikor volt az utolsó alkalom, hogy valamit először csináltál? És mi volt az?

Na, most mennem kell, mert szabadtéri zumbára megyek – egy újabb első! :)

Nagyon kíváncsi vagyok, neked mi volt a legutóbbi elsőd! Lehet akármi, egy új kaja elkészítése, egy új sport kipróbálása, egy új akármi vagy éppen bármi! :)

2 hozzászólás
Hirdetés