Fabian karca


>!
Fabian 
Harry Potter

A nemes és nagy múltú Black-család – II.

Heraldika (címertan): a könyvben csak említik, de azóta Rowling megrajzolta a családi címert: https://www.hp-lexicon.org/…
A címeren két, hátsó lábaikon ágaskodó agár fog közre egy pajzsot (chevronnal = ék alakú rendfokozati csíkkal, két darab ötágú csillaggal) és egy rövid kardot.

Nevek: gyakran hivatkoznak arra az interneten, hogy a Blackek előszeretettel adtak csillagokról vagy csillagképekről keresztnevet a gyermekeiknek. Ez csak mint amolyan „ökölszabály” érvényes, akad számos kivétel. Kiegészíteném azzal, hogy néha antik mitológiai ihletésűek a nevek (ez igaz a legtöbb csillagra, csillagképre is), de még így sem teljes körűen alkalmazható „szabály”.
Nézzük meg a családfán spoiler található személyeket!

– Sirius: A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga. A Szíriusz név eredete még nem tisztázott. Talán visszavezethető az óbabilóniai csillagászatra, és akkor „Ívcsillag” -ot jelent, de jelentése lehet „a csúszó” is. A Szíriusz név egyike a három legrégebbi csillagnévnek, amit a modern nyugati kultúra használ. (A másik kettő is úgy tűnik, hogy a görög tudomány előtti időből való: ezek az Arcturus és a Canopus).

– Regulus: A Regulus (α Leonis, Alpha Leonis) az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, egyben az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga, mely 79 fényévre található a Földtől. A Regulus egy többszörös csillagrendszer, melyben négy csillag található, két párba rendeződve. Az általunk szabad szemmel is látható kettőscsillag, a Regulus A egy fősorozati csillag, kísérője pedig, noha még nem sikerült megfigyelni, valószínűleg egy fehér törpe. Tőlük távolabb helyezkedik el a Regulus B és C, melyek halvány fényű fősorozati csillagok. A Regulust több kultúra is a „király” megnevezéssel illette. Az ókori görögök a Basziliszkosz nevet adták neki, aminek jelentése: „kis király”. Ezzel kapcsolatban napjaink csillagnév-szakértője, Paul Kunitzsch megjegyzi, hogy „nevének nyilvánvaló sumer és babiloni gyökerei vannak”. Az ókori rómaiak számára a neve „stella regia” volt (királyi csillag). Kopernikusz már Regulus néven írt róla művében, az 1543-ban megjelent De revolutionibus orbium coelestium-ban, azonban a Regulus név már 1522-ben megjelent. A Regulus név a latin „rex” (király) név kicsinyítése.

– Arcturus: Az Arcturus (más nevein: α Boo, α Bootis; magyarul: a Medve Őre) vörös óriás, az Ökörhajcsár csillagkép legfényesebb és az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga. A név lehetséges eredete: Arkasz (görögül: Αρκάς) Zeusz és Kallisztó nimfa fia volt a görög mitológiában. Anyját Artemisz bosszúból medvévé változtatta, így a gyermeket Maja nevelte. Arkaszból vadász lett. Egy napon vadászat közben találkozott medve-anyjával és már majdnem lenyilazta, amikor Zeusz megsajnálta egykori kedvesét és mindkettőjüket az ég csillagai közé emelte. A Nagy Medve (Kallisztó) és a Kis Medve (Arkasz) az Északi-sark két jellegzetes csillagképe. (Etimológiailag az Arkasz név jelentése medve.)

– Phineas (Phineusz): thrák király, Agénór szidóni királynak és Télepasszának a fia. Apollóntól jóstehetséget kapott, utóbb azonban az isten (vagy Poszeidón) megvakította, amit a különféle mondaváltozatok eltérően indokolnak (kifecsegte az istenek titkait; Andromeda élettársa.

– Nigellus: Latin eredetű név. Első ránézésre származhat a latin niger = fekete szóból, de ez valószínűleg francia papság helytelen etimológiája volt, amikor a norman Neel nevet fordították latinra. A francia nielle (ófrancia neel) szintén a nigellus szóból származik, jelentése niello, fekete zománc. Ez magyarázhatja a félreértést, ami a hasonló írásmódból eredhetett.

– Elladora: ilyen névvel nem ismert csillag(kép), és mitológiai alakot sem találtam. Az Ella név jelentése minden, mindenség, a Dóráé: Isten ajándéka.

– Iola: görög eredetű név, jelentése violaszín hajnal. Iolé a görög mitológiában Héraklész korábbi tanítójának (Eurütosz) lánya, aki majdnem Héraklész felesége lett, de aztán mégsem.

– Belvina: valószínűleg Rowling névalkotása. Származhat a latin beluina (~szörnyszerű) szóból, de más kontextusban nagyszerű bort is jelenthet.

– Cygnus: a latin szó jelentése: hím hattyú. Cycnos (Küknosz) néven több mitológiai szereplő is található. Küknosz (görög betűkkel Κύκνος, a név jelentése „hattyú”) Szthenelosz liguriai király és Klümené fia, apja után Liguria királya, Phaethón barátja.
Ezt a mítoszváltozatot Ovidius és Vergilius hagyta ránk. A többi Küknosz-mítoszhoz hasonlóan ebben is szerepet kapott Nap, mind Apollón – akinek szent állata a hattyú –, mind Héliosz képében. Az utóbbinak Phaethón az unokaöccse. Phaethón a legenda szerint addig könyörgött Héliosznak, hogy a napszekeret akarja vezetni, míg az megengedte neki. De Phaethón lezuhant az égből és az Éridanosz folyóba fulladt. Küknosz nemcsak meggyászolta elvesztett barátját, de a folyóban víz alá merülve próbálta megkeresni a holttestet. Apollón azzal segített neki ebben, hogy hattyúvá változtatta és az égre emelte, ahol a Hattyú csillagkép alakjában ma is látható. A Hattyú csillagképet Északi keresztnek is nevezik.

– Lycoris: latin növényrendszertani név, a liliomfélékhez tartozik. A Lycoris görögül hajnalt jelent.

– Pollux: A Pollux (Béta Geminorum, β Gem) az Ikrek csillagkép legfényesebb csillaga. Közel látható az ekliptikához, így időnként együttállásban van a Holddal és a bolygókkal. A legközelebbi óriáscsillag, vörös óriás. A „Castor és Pollux” párosként emlegetett két csillag közül a Pollux a fényesebb, az égbolton a tizenhatodik legfényesebb csillag. Castor és Pollux a görög mitológiában szereplő ikrek, apjuk Tündareosz, anyjuk Léda, Spárta uralkodói. Pollux halhatatlan, Castor halandó volt. Amikor Castor meghal, Pollux azt kéri az istenektől, hogy együtt lehessen testvérével, inkább lemond a halhatatlanságról. Zeusz ezért mindkettőjüket az égre helyezi.

– Cassiopeia: A csillagkép a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta nevét. Kassziopeia Képheusz aithiopiai király felesége és Androméda anyja volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet később azzal bővült, hogy Kassziopeiát a trónjához kötözték és fél napig fejjel lefelé lógatták. A történet minden fő szereplője (Cassiopeia, Andromeda, Cepheus, Perseus és a Cet néven) csillagképként látható az égbolton.

– Callidora: a név jelentése: a szépség ajándéka. Bizonyos molylepkék latin nevében is előfordul.

– Marius: utalhat az ókori római politikusokra (Caius Marius, Gaius Marius), vagy a Mars bolygóra.

– Cedrella: fogalmam sincs :D

– Charis: A Khariszok (görögül: Χάριτες, Rómában Gratiae) a görög–római mitológiában a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó. A római korban Gráciák néven szintén a kegyesség és szépség istennői voltak.

– Dorea: kapcsolatban állhat a Dora vagy Dolores nevekkel, a Dorea egy Gram-pozitív baktérium, ami megjelenhet az emberi székletbe is. (kedves! és akkor ő házasodott Potterrel…)

– Lucretia: A nevet népies szófejtéssel a latin lucrum szóval szokták magyarázni, aminek a jelentése nyereség. Lucretia előkelő római nő volt, Spurius Lucretius lánya, Tarquinius Collatinus felesége. Híres volt erényességéről és hitvesi hűségéről. Férje ezzel fennen dicsekedett Ardea ostroma idején, s szavai vad vágyat keltettek az asszony iránt rokonában, Sextus Tarquiniusban. Sextus titkon odahagyta a tábort, meglátogatta Lucretiát, aki rokonként tisztességgel megvendégelte, ő pedig az éjszaka erőszakkal magáévá tette az asszonyt. Másnap Lucretia a férje és apja előtt feltárta a vele esett gyalázatot, majd tőrrel szíven szúrta magát. A merénylet és Lucretia halála közfelháborodást keltett Rómában, s ez vezetett a zsarnoki Tarquinius család elűzéséhez és a királyság megszüntetéséhez.

– Walburga: Szent Walburga (latinul: Walpurgis), (Wessexi Királyság, 710 körül – Heidenheim, 779. február 25.) szentként tisztelt kora középkori angol apáca. Walburga Wessexi Szent Richárd leányaként született. Fiatal korában a winburgi kolostorba adták szülei nevelés céljából. Egy idő után maga Walburga úgy döntött, hogy az apácai életet választja. A kolostorban töltött hosszabb idő után Germániába, a mai Németország területére költözött át, és ott a bischofeni kolostor lakója lett. Két évet élt itt, majd a heidenheimi zárda apátnője lett. A feljegyzések szerint cselekedeteit a jámborság, a szelídség, és a szeretet jellemezte. Igyekezett kerülni a felesleges beszédet, egyben nagy hangsúlyt fektetett a kolostori hallgatásra. A kolostor megfelelő kormányzása is elismerést váltott ki kortársai között. 779-ben hunyt el. A római katolikus egyház szentként tiszteli, és halála napján üli emlékét. (Walpurgis-éj.)

– Orion: Órión (ógörögül: Ὠρίων vagy Ωαρίων, latin: Orion, újgörög Oríon), híres vadász a görög mitológiában, Poszeidón és Eurüalé fia. Apjától azt a tehetséget kapta, hogy tudott a tengeren járni. Felesége Szidé, gyermekei Menippé és Metiokhé. Felesége halála után híressé vált szerelmi képességeiről is, állítólag ötven fia volt ötven nimfától. Emlékét egy igen feltűnő csillagkép őrzi az égi egyenlítő közelében.
Más mondák azt mesélik, hogy Artemisz dühös lett rá, és szarvassá változtatta, hogy két kutyája soha ne ismerje meg. Így a kutyák darabokra szaggatták a szarvast, vagyis Óriónt. Artemisz később megbánta tettét és Aszklépioszt kérte meg Órión feltámasztására, amit azonban Zeusz nem engedett meg. Ezért Órión, két kutyája (Nagy Kutya csillagkép, Kis Kutya csillagkép) és a skorpió is csillagzatként az égre kerültek. – Figyelem: Sirius! – a Nagy Kutya csillagkép csillaga…

– Alphard: Alpha Hydrae (α Hydrae, abbreviated Alpha Hya, α Hya), a Hydra csillagkép legfényesebb csillaga, a csillagkép kígyójának szíve. A név az arab الفرد (al-fard) szóból származik, jelentése „magányos”, mivel nem nagyon van fényes csillag mellette. A „Kígyó gerinceként” is ismert az araboknál.

– Bellatrix: A Bellatrix (Gamma Orionis, γ Ori, γ Orionis) az Orion csillagkép harmadik legfényesebb csillaga, a Rigel és a Betelgeuse után. A Bellatrix jelentése latin nyelven: „női harcos”. „Amazon csillag”-nak is nevezték, ami az arab Al Najīd („a hódító”) laza fordítása.

– Andromeda: Kassziopeia lánya (lásd ott). Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben. Ha a kozmológiai állandó (Λ) nulla, akkor 2-3 milliárd év múlva összeütközik a mi galaxisunkkal. Ha a kozmológiai állandó nem nulla, akkor a közeledés idővel távolodásba fog átmenni a Világegyetem gyorsuló tágulása miatt.

– Narcissa: Narkisszosz (görög betűkkel Νάρκισσος) görög mitológiai alak. Képhiszosz folyamisten és Leiriopé boiótiai nimfa fia, aki Boiótiában és Theszpiában vadászott. Születésekor megjósolta neki Teiresziasz, hogy csak akkor érheti meg az öregkort, ha nem ismeri meg önmagát. Ez a látszólag önmagának ellentmondó jóslat valóra is vált.
Narkisszosz szép szál ifjúvá serdült, akibe sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította (közöttük volt Ekhó is). Az egyik nimfa azonban nem törődött bele kikosarazásába, s Nemeszisz istennőnek, a bosszúállás istennőjének tett panaszt. Nemeszisz meg is hallgatta és teljesítette a kívánságot.
Narkisszosz vadászat közben egy folyó partjára ért, és mivel inni akart, belenézett a folyótükörbe. Ekkor megpillantotta önmagát és azon nyomban magába szeretett. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák már csak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak. A nárcisz azóta is az önimádat jelképe, mivel magának a virágnak a szirma is egy kicsit önmaga felé hajlik. (Ezért nem illik nárciszt vinni vendégségbe.)

Ugyan nem Black, de ha már az ő leszármazottaik…
– Draco: A sárkány csillagkép a görög mitológia egyik alakjáról, Ladónról, a kígyótestű, százfejű sárkányról kapta a nevét. Ladón őrizte a Heszperiszek kertjében azt a fát, amelyen az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái termettek, és ő őrizte Gaia, a földanya gyermekeit is. Az aranyalmafát Héra kapta Gaiától nászajándékul, amikor férjhez ment Zeuszhoz. A sárkányt Héraklész ölte meg a tizenegyedik munkájával, amikor el kellett hoznia az aranyalmákat a Heszperiszektől. A sárkányt jutalmul Héra tette fel az égre.
– Nymphadora: A nimfák görög mitológiai nőalakok – a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői. A nimfák különösen szép helyekhez vagy tájakhoz kötődnek; otthonaik a hegyek, völgyek, hűs barlangok, ligetek, fák, patakok és folyók; dús réteken táncolnak, virágos mezőkön pajzánkodnak, mindig jókedvűek és gyakori célpontjai az életerős szatírok szerelmi vágyainak – az élet mozgalmasságát mutatják be. Istenek, istennők kísérői; ők Artemisz vadásznői, Apollón prófétái, Dionüszosz – a mulatozás és a fák istenének – partnerei (sőt Dionüszosz szerelme, Alphesziboia is nimfa), megjelennek a pásztoristenek, Pán és Hermész oldalán, de szívesen rajta felejtik szemüket a szép, délceg halandókon is.
Az eredeti görög νύμφη szó több értelmű. Jelentései: „menyasszony”, „elfátyolozott”, „rózsabimbó” és „kiteljesedés”; latin megfelelője a nubere jelentése „férjhez menni”. Ezek alapján elnevezésük a fiatalságot és a házasulandó kort, a férficsókra érett lányt jelöli.
Az eredeti görög νύμφη (nü-m-fé) szó több értelmű. Nimfa=tündérlány, mai szóhasználattal. Nő/nü/nu/ni számos nyelven lány/asszony jelentésű.

Hirdetés