virezma P karca


>!
virezma P
Irodalmi díjak

A széppróza (https://moly.hu/karcok/1281231) és a gyermekirodalom (https://moly.hu/karcok/1282671) után most végre az is kiderül, hogy mely kötetek kerültek a legjobb 10 közé a Merítés-díj líra kategóriájában. Maroknyi seregünk változatosabb szereplőkből tevődik össze, mint egy Trónok harca epizód, de éppen az a szép a zsűri munkájában, hogy olyan kötetekre hívhatjuk fel egymás figyelmét, amelyeket egy könyvesboltban talán észre sem vennénk.

Babiczky Tibor: Félbehagyott költemények

„Villanófény által rögzített, statikus képek. A tekintet lecsupaszít, kiüresít mindent, és minden mögül a halál néz vissza.” @Juci

„Az eddigi kötetek nyomán jól megismert, specifikus költői stílus köszön vissza Babiczky félbehagyott költeményeiben. Beleborzongunk, elnémulunk, átérzünk, átértelmezünk – néhol pilinszky-s érzésekkel konstatáljuk, hogy a világ körülöttünk, bennünk hogyan képes újraélni magát egy magasabb tudati szinten. Ahol a költő elkezdi és az olvasó továbbgondolja – sajátos különvilágot kapunk, kedvünk szerint írhatjuk tovább, élhetjük felül – a „befejezés” lehetősége mindenki számára adott, aki elolvassa e könyvet.” @_selene_

„Nem végigmenni a falig, hanem fenntartani a letérés lehetőségét. Azt a végtelen számú elágazást, amik mentén egy verset végleges formába lehet hozni. (…) Egy félbehagyott vers alapvetően mindig jó vers. Még bármi lehet belőle. Az ember legalábbis könnyen érezheti így.” @Littlewood

Fekete Ádám: Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában

„Tuti, hogy a suliban ő volt a fura srác, aki rágta a ceruzát, és a pólójába törölte a fikát. A szövegei kicsit olyanok, mint Chomsky példamondatai arra, hogy ami megfelel a generatív nyelvészet szabályainak, annak nem feltétlenül van értelme. De az a nagy büdös helyzet, hogy nálam ez működik.” @virezma

„SZÍVZSÍR-t mindenkinek” @LuPuS_007

Kemény István: Nílus

„A versek nem olyanok, mint a korlátos jószágok. Hogy öt közepes beváltható egy jóra. Hogy két jó kiad egy nagyszerűt. Igazából halálosan mindegy, hogyan oszlanak meg. Totálisan lényegtelen, hogy középre húz, vagy nagy ívben szór. Hiába kötet. Legyen legalább egy nagyon-nagyon. Van.” @Littlewood

„Röviden írom, mert nem megy hosszan…. ZSENIÁLIS + kettő mosoly jel” @LuPuS_007

Nagy Lea: Légörvény

„Ígéretes kötet. Különleges látásmód, egyedi lírai hang bontakozik ki a versekben. A költőnő igen fiatal kora ellenére meglepően érett világlátással, határozott fegyelemmel épít fel egy kifinomult lírai világot.” @_selene_

„nem érdekel hogy józsef attila ott bújkál-e a sorok között vagy sem mert nem az a lényege jelen esetben egy vagy ennek a verseskötetnek hanem az ami általában egy művet elsődlegesen meghatároz létrejön-e az a bizonyos kapcsolat a két fél között az a szavakban és szavakon túli kifejezésmód ami nemcsak az olvasás hanem az a melletti és az azt követő életben is képes párbeszédet folytatni” @lzoltán

Papp Attila Zsolt: Az atlantiszi villamos

„Igazi midlife crisis-verseskötet (a szerző, akárcsak én, épp negyvenéves), tele hiányérzettel, elveszett dolgok emlékével, meg azzal az érzéssel, hogy valamiről már örökre lemaradtunk. (…) Szeretem az ilyen köteteket. A koncepció világos és jól felépített, nincs benne fölösleges vers; poétikailag nem próbál semmi extrát csinálni, de amit vállal, azt jól teljesíti, és megérint a személyességével, az ismerős élethelyzetekkel, -érzésekkel és egy-egy váratlan képpel, fordulattal.” @Juci

Röhrig Géza: Angyalvakond

„Kozmikusan szép, felér a csillagokig. Úgy mutatja fel a hajléktalan emberek méltóságát, hogy eszedbe sem jut az empátia szó – mert ezt a méltóságot nem az ő nézőpontja hozza létre, nem érzi úgy, hogy neki kell helyreállítania, ez egész egyszerűen van. És egy idő után már az sem zavart, hogy néhol szándékosan rossz vagy suta a rím, mert beláttam, máshogy hazugság lenne. Szerintem itt a radikális érzékenységgel kezelt téma olyan magas szintű poétikai megvalósítással kapcsolódik, ami kb. megkerülhetetlenné teszi ezt a kötetet.” @Juci

Simon Bettina: Strand

„Már az első versnél volt egy olyan érzésem, hogy ez a kötet ki fog emelkedni a szövegben felbukkanó képek miatt, és be is jött. Mármint nekem. Nem tudom, ez objektív vagy szubjektív dolog, hogy ennyire követhetőek és mély hatásúak ezek a tárgyak és természeti jelenségek formájában mutatkozó gondolatok és érzések. Nekem végig olyan érzésem volt, amíg olvastam, hogy hiába lenne lehetséges többféle értelmezés, hiába vetülnek egymásra távoli jelentések, teljesen világos és felfejthető a tartalom, amire/amikre utal.” @Littlewood

„nem az első eset és talán nem is az utolsó amikor olvasás közben képek pontosabban filmek jelenetei villannak be e kötet olvasása közben sem történt ez másként annyi eltéréssel hogy folyamatosan a hanna című kísérleti film monológjának hanghőmérsékletét hallottam valahol a fejemben végigvonulni amely egészen odáig jutott a lépkedésben ahol a versek már a narrátor hangján szólaltak meg így ez a kettő most nagyon összekapcsolódik és érzem ez jó” @lzoltán

Simon Márton: Rókák esküvője

„baromi találó érfelvágós képei vannak a szerelemről. Meg az ürességről. (…) olyan ő nekem, mint Istenem, de ciki, de nekem ez volt a kamaszkorom a 10 dolog, amit utálok benned: „gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek, egy cseppet sem, egy szemernyit sem, nem gyűlöllek én.”” @virezma

Szeles Judit: Szextáns

„a sorokba mélyedve választ kaphatunk arra a kérdésre hogy mit keres egy navigációhoz használatos eszköz egy verseskötet címében és a borítón látható váll tetováláson talán azt a szöget mutatja meg ami két égitest vagy egy égitest és a horizont közötti szöget vagyis egymáshoz képesti viszonyát határozza meg a szinte állandóan bolygó hollandiként úton lévő tengerész és az utána vágyakozó elterülő kitáruló horizont alakját magára öltő nő ki unalmában és várakozva a kolibri és búvár könyvek stílusában mesél hajókról miközben felidézi a hallott történetek fosz-lányait” @lzoltán

„HAJÓ-VILÁG éS SZEXTÁ(r)NS mindenütt. A versek amelyek inkább egy élet történeteinek pillanatképeit adják vissza. Versek helyett a sorok közé rejtettt megkeseredett Bacardiba fojtott felejtés néz vissza” @LuPuS_007

Turbuly Lilla: Alkonykapcsoló

„Nos az első verseskötet amit nem csak szeretni lehet, hanem kötelező. Nem kell, hogy kétszer hosszabb legyen van egyszerűbb út is kétszer kell elolvasni …nekem sikerült és titokban még szerintem többször is sikerülni fog. A hétköznapi élet pillanatai vannak itt is kiragadva, mint oly sok versben amit olvastam, de itt át is élem/éled, te magad válsz a külső megfigyelővé, s ezáltal magad is vers része leszel. A legszebb példa erre maga a címadó vers.” @LuPuS_007

„Magával sodró, lendületes, érthető és érezhető versek egy tudatos szerző tollából. Útkereső líra. Érzékeny, mégis határozott árnyjátéka egy összetett lélekvilágnak.” @_selene_

„Letisztult képek. Mindennapi pillanatok kapcsán felbukkanó mély meglátások. Irodalmi hagyományok tisztelete. Stabilan szép nyelvhasználat. Lényeglátás. Erős rendezettség, akár kötött, akár szabad a forma.” @Littlewood

Az előválogatás során a zsűri 74 verseskötetet olvasott el az elmúlt év terméséből. A teljes lista itt található: https://moly.hu/listak/2018-magyar-verseskonyvei

A zsűri tagjai: @Babramorgó, @Juci, @Jucundus, @lencsemate, @Littlewood, @LuPuS_007, @lzoltán, @Sasa, @_selene_, @virezma

Most rajtatok a sor! Olvassatok el minél többet a listáról (https://moly.hu/listak/merites-dij-2019-10-legjobb-verses-kotet), és szavazzatok, hogy a legjobb 10 közé került kötetek közül melyik nyerje el a közönségdíjat!
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2019-ki-kapja-a-lira-kategoria-kozonsegdijat

(Kérjük, vegyétek figyelembe, hogy csak a szavazás kiírása előtt regisztrált profilokról származó szavazatok számítanak érvényesnek.)

A szavazás határideje: 2019. szeptember 30. Olvasásra fel!

3 hozzászólás
Hirdetés