kisboszorka P karca


>!
kisboszorka P
Irodalmi díjak

Indulhat a dobpergés és visszaszámlálás, mert csütörtökön kiderül, hogy mely 2018-ban megjelent ifjúsági regények kerültek be a Merítés-díj TOP10-es listájába. A TOP-ba került könyvekről a zsűri szinte egyöntetűen véli úgy, hogy ott a helyük, viszont könnyen tudtunk szemezgetni a kimaradt könyvek közül is jókat: voltak itt olyan réteg-darabok is, amik csak kevesünket ragadtak meg, vagy olyanok, amikben ugyan túlteng a tinidilemmázás és a hormonok, de azért mégis csak szórakoztatóak/elgondolkodtatóak.

A mai, első beharangozó alkalmából én az alábbi könyveket ajánlom Nektek:

Dániel András: A nyúlformájú kutya

Nincs itt kérem semmiféle Kufli, van viszont egy állatunk, aki maga sem tudja eldönteni, hogy nyúl-e vagy kutya. Viszont hogy minden nagykamasz és fiatal felnőtt kezébe odanyomnám kattantsági faktortól függetlenül, az biztos… aztán beszélgessünk!
Nem tudom elképzelni, hogy túl lehet vészelni a kamaszkort és a felnőtté válást anélkül, hogy egyszer is felmerülne az ember gyerekében az az érzés, hogy nem az, akinek látják/akinek lennie kéne. @Gelso szerint „divatos téma ez az identitáskeresés-kutatás-probléma is a mai kortárs ifjúsági könyvekben.” Én sem azt éreztem, hogy valami újat olvastam, de a mesélés módja, a HOGYAN: szerintem nagyon meghatározza a befogadás milyenségét. Az amorf képi világ és a csapongó, kusza, ámde mégis követhető szövegáradat nekem tökéletes táptalajt adott, hogy elgondolkodtasson.
@meseanyu véleménye: „Filozófikus szöveg, formabontó rajzok, igazán érdekes kötet. Kamaszoknak, felnőtteknek, másságról, beilleszkedésről, arról, hogy néha a látszat csal. Sokszor szívszorító, de szerintem már azért is jó, hogy látja az ember, hogy más is érez így, nincs egyedül a problémájával.”

Szöges Emese: Lókötők és hazugok

A könyv borítója és a bele helyezett könyvjelző nagyon szép és igényes, az ismertető alapján pedig egy dinamikus betyáros sztorit vártam elrabolt hercegnővel.
Elkezdtem, tetszett… Haladtam vele és idegesített: a főszereplő fiú tutyimutyi, a lány meg bőgőmasina, hol vannak itt a hasonló témájú regények hős és talpraesett karakterei? Én nagyon ritkán olvasok véleményt és kritikát az előtt, hogy magamban megrágtam volna az élményt. Most viszont megtettem, és az értékelések között olvastam az írónő hozzászólását is: hogy mi volt a szándéka, mit szeretett volna átadni. És onnantól kezdve, mintha dimenziót váltottam volna. A könyv helyszínei illatostul-zajostul megelevenedtek a fejemben, és ebben a már színes térben egyáltalán nem éreztem, hogy a főhősök ne lennének helyénvalóak: a cselekedeteik, reakciók, érzelmeik. Az utazásuk több síkon történt, és nekem mindkét sík (térben és lélekben) nagyon izgalmas volt. A leírások szuperek voltak, a fejemben megjelenő képek ezáltal szépek és élesek. Olvastam volna még tovább a történetüket, de nem maradt hiányérzetem, kerek volt így ez a történet.

Papp Dóra: Bolyongó

Teljesen egyetértek @Szimirza-val, hogy „A borító már megfogott, de a történetben sem kellett csalódnom, mert nem a tipikus nyavalygós, mindenen kiborulós tini regény, hanem egy sokkal mélyebb tartalommal rendelkező történet egy olyan srácról, aki különc, fura, de szerethető, erős karakter.” Bár a történet számomra a befogadhatónál kicsit több hormonnal és alkohollal dolgozott, olyan sok pluszt kaptam, ami határozottan a jó irányba lökte a mérleget. Viccesen szóba került a zsűriben, hogy a főhős néha átkapcsol a Discovery-re: ugyanis ő az északi, régi viking istenekben hisz, ezért többször kicsit ismeretterjesztő a leírás, de nekem nagyon passzolt a történethez, és az ismeretek sztoriba ágyazása is príma volt, nem döccent. @CsakSimánDorka is úgy gondolta, hogy „Fantasztikus módon integrálta bele Papp Dóra a történetébe a skandináv hitvilágot, így a fiatalabb olvasók a szórakozás mellett tanulnak is.” Ez is egy olyan plusz volt, ami közelebb emelte a szívemhez ezt a könyvet. A cselekményben van izgalom és rejtély is, kis érzékenyítéssel, ami egyre fontosabb, és egyre több könyvben helyet kap. Ami miatt még bátran adnám a célkorosztály kezébe az az, hogy ebben a történetben (sajnos sok más ifjúsági regénnyel ellentétben) végre a főhősnek normális és rendes szülei vannak.

Mészöly Ágnes: Vágod?

Engem nagyon kikapcsolt ez a történet: magával sodort, beszippantott a tinicsajos best friends forever hangulat, amikor azt sem tudja az ember, mi van a kis buborékján kívül. Mint minden kapcsolat, a barátság is kiáll próbákat, változik, formálódik és ez néha nagyon kemény tud lenni, mint most a főszereplők esetében is.
@bagie is úgy gondolta, hogy „Érdekes volt a két lány szemszögét váltogatva olvasni a történetet – olykor örülni, hogy létezik még lelkiismeret, máskor meg kissé/nagyon kiakadni, hogy a tini lányok hogyan tudnak viselkedni.”
@CsakSimánDorka szerint „Ilyen korban a külsőség sokkal jobban számít, mint a belső érték, ez adja a fő konfliktusforrást. A regényben persze tökéletesen megjelenik az is, hogy túl kéne lépniük ezen a fiataloknak és nem külcsín alapján barátkozni, szerelmet keresni, hanem igenis fontos a belbecs is. Tetszett, hogy a tinikhez illő módon a bolhányi bajból elefánt méretű katasztrófa lett, ami pedig valóban probléma volt, azt próbáltak eltussolni. Annyira tinis megoldás!”
A könyv kialakításának köszönhetően két oldalról befele haladva a könyv közepén szerepel az utolsó fejezet, méghozzá úgy, hogy a lapok nincsenek szétvágva. @Oláh_Zita is pluszként élte meg, hogy „én vághattam fel a könyvtári könyv közepét rejtő sztorit, és ennek nagyon örültem! :)”
Na tessék, még a felnőtteknek is ilyen könnyű örömet szerezni ilyen aprósággal, és még a sztori is jó!

Király Anikó: Strand, papucs, szerelem

Nem szándékoztam elolvasni ezt a könyvet, mert nem tűnt úgy, hogy az ifi kategóriában labdába rúghat, de amit hozni akartam a könyvtárból nem volt bent, úgyhogy mégiscsak velem tartott. Nálam sem került bele a Top10be, de be kell valljam, jót szórakoztam rajta. Adott egy duci tinilány, aki az önbizalomhiánya ellenére villantós miniszoknyában szórja a poénokat, kerül viccesen lehetetlen helyzetekbe, és próbál helyt állni a felnőttek világában, amíg csak össze nem csapnak a feje felett a hullámok, de hát Balaton és nyár, nem lehet sírás a vége! Szóval a strandszütyőbe pottyantott Vavyan Fable és Fejős Éva korszakom előtt, de a pöttyös könyvek után simán kivittem volna ezt a kötetet a partra két csobbanás közé, 3 gombóc (szigorúan) puncsfagyi mellé. @Oláh_Zita is szerette a történetet, „ami persze közel sem hibátlan, mert vannak benne számomra logikai buktatók, főleg a szerelmi kapcsolatokban, de ha ezen felül emelkedünk és a hely (Balatonfüred), illetve a történet szelleme magával ragad, akkor kellemes élményben lehet részünk.”

Csütörtökig még két beharangozóban ismertetjük a TOP10-ről lemaradt, de megismerésre igenis érdemes műveket. Kövessétek majd figyelemmel @AniTiger és @Annamarie karcait is!

Kapcsolódó könyvek: Szöges Emese: Lókötők és hazugok · Király Anikó: Strand, papucs, szerelem · Mészöly Ágnes: Vágod? · Papp Dóra: Bolyongó · Dániel András: A nyúlformájú kutya

Szöges Emese: Lókötők és hazugok
Király Anikó: Strand, papucs, szerelem
Mészöly Ágnes: Vágod?
Papp Dóra: Bolyongó
Dániel András: A nyúlformájú kutya
5 hozzászólás
Hirdetés