Összes értékelés

>!
Könyveskuckó_reblog
Amy Ewing: A fehér rózsa

Nekem ez már nem tetszett annyira, mint az előző, de még mindig egy jó kis fantasy. Ash személyisége viszont gyakran Siriuséra emlékeztetett a Harry Potterből, és az események is elég kiszámíthatóak lettek. A végén a nagy csavar például számomra teljesen egyértelmű volt, nem okozott meglepetést.
Remélem, a harmadik és egyben befejező rész azért jobb lesz.

>!
Kormica
Jojo Moyes: Páros, páratlan

Szuper volt! Sosem olvastam még Jojo Moyes könyvet, ez volt az első. Mivel épp nem valami újra vágytam bementem a könyvesboltba és addig nézegettem a könyveket amíg meg nem akadt a szemem a Páros , páratlan borítóján….. tenger, kutya, pár…. naná, hogy ezt választottam :) … és tényleg bejött! … egy újabb szerző akit olvashatok ha egy kis romantikára vágyom :) (mármint „elméletben” :) )

>!
Gal_Beáta
Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Még nem olvastam az írónőtől, de ez most nagyon megfogott. Szerencsés vagyok, mert semmilyen szinten nem érint a családon belüli erőszak, de mindig is azon a véleményen voltam, mint Lily, ha csak kicsit is megüt mennie kell.Viszont ahogy olvastam a könyvet annyira megszerettem Ryle-t,hogy azt vettem észre, hogy én is győzködöm magam vagyis Lilyt, hogy biztosan csak véletlen volt és nem is akarta stb. stb. Egészen addig a jelenetig mikor majdnem megerőszakolta, de végül „csak ” megverte. Akkor összetört minden.Nagy lelkierőről tett tanúbizonyságot Lily amikor meghozta a végső döntést. Érdemes elolvasni! !!

>!
L_Timi12
Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Azta.
Zseniális.
Egy hajnali „nemtudokaludniinkábbolvassunk" a kezdet, és még aznap délelőtt befejeztem suliban (egy dupla irodalom bánta, bocsi Jókai, de izgibb volt). Minden könyvének úgy megyek neki, hogy na ezt most kitalálom, és ez majdnem sikerült is, aztán az utolsó 20 oldallal mindent megváltoztatott. Elképesztően jól felépített, folyamatosan nő a feszültség és letehetetlen. Imádtam.

>!
beitghanima 
Masashi Kishimoto: Naruto 31. (angol)

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Egy erzelmi lejto volt ez a resz. Total siras es orfolyas! Nagyon meghato. Az oregasszonyt is sajnaltam nagyon. Valamikor reg megneztem az anime reszeket, de mar teljesen elfelejtettem dolgokat belole. Igy most nagyon meglepodtem :(
(DE mi van Kakashival???!!)

>!
Agatha_Emrys
J. K. Rowling: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban

Innentől kezdve komolyabb vizekre evez a történet, és lassan kezd körvonalazódni a múlt is, Rowling lassan csepegteti az információmorzsákat, melyeket újraolvasásnál nyilván egyszerűbb felszedegetni. Sokaknak ez a kedvenc kötetük a sorozatban, amit meg tudok érteni, bár a 3. résztől fogva én speciel nem kedvelem a filmeket, még is meglepően megragadtak.

Egyébként megdöbbentően megterhelő volt olvasni ezt a részt számomra, nem csak azért, mert tudtam mi fog következni, amit nem tudtak megakadályozni spoiler.

A tekergők története egyszerűen annyira tragikus, ráadásul egy régi álmom is kapcsolódott hozzájuk, ami nagyon megviselt anno, úgyhogy fájt a szívem olvasás közben, na. Azt hiszem beiktatok egy másik könyvet mielőtt folytatnám a sorozatot.

Hirdetés
>!
matthews
Jo Nesbø: Fehér éjszaka

Mivel eddig nem sok krimit olvastam, és Nesbo könyvei közül is ez az első, így messzemenő következtetéseket nem célszerű levonnom.
Nem akciódús történet, nincsenek komoly agymunkát követelő logikai rejtvények, titokzatos gyilkosságok. Van viszont csendes kis település, a természet közelsége, helyi vallási tradíciók. Főhősünk nem egy hagyományos értelemben vett nehézfiú, családi problémák miatt tette amit tett, ezáltal válik szerethető karakterré (némileg). spoiler
A molyos értékelések alapján bizonyára jobb könyvei is vannak az írónak, ki kell majd próbálni.

>!
klaratakacs P
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában

Sajnos nem tudott lekötni, erővel vettem rá magam az olvasására. Amennyire régen élveztem az ilyen kalandos történeteket, most annyira nem tudott megkarcolni. Érdekes módon a humora sem, egy-két oldalig még csak-csak, de aztán unalmas. Mint a Bud Spencer filmek, gyerekkoromban nevettem-izgultam, most már maximum a szájszélem rezzen meg.
Ami pozitív benne, az a helyszínek leírása, szinte mindent filmszerűen lát maga előtt az ember. A szereplők igazán gáláns emberek, menekülnek északról délre, majd vissza, dzsungelen és sivatagon át, küldetésük teljesítésének tudatában. Itt-ott pofozkodnak, törött bútorok és összekötözött ellenségek garmadát hagyva. (Ennyi kötöző a világon nincs!) A történet ennyi, szerintem ezzel leírtam valamennyi Rejtő kalandot.

>!
Madama_Butterfly P
J. Daniels: Nyolcbetűs szavak

Hát nem tudom… voltak szívbemarkoló, megható és egyedi részei, de tartalmazott jócskán kliséke és sablonos jeleneteket is.
Az üzenete és a mondanivalója – mindig mindenhonnan van kiút, akármilyen rossznak és reménytelennek is tűnik a helyzet – és maga a sztori sem tudott lekötni (pedig tényleg próbálkoztam), a kedvesemezéstől pedig a kb. a sztori felétől kirázott a hideg…
Bevallom nőiesen Tori és Jamie kapcsolata az egész könyv során jobban érdekelt, mint Syd és Brian története… (pont ezért fogom elolvasni a második részt, ami ahogy látom, róluk szól :D)

>!
klaratakacs P
Kristina Ohlsson: Vétkesek

Olyan rajongóknak, mint én ez egy remek lezárása volt a sorozatnak, felemlegetve a korábbi eseteket, részt vesz benne sok-sok ismerős szereplő. A történetvezetés is kiváló, esküszöm ez a nő reggel odaáll a történetvázlat hatalmas táblája elé, majd felteszi a kérdést: Ma kit öljek meg? Vázlat nélkül szerintem ennyi szálat nehéz lehet kézben tartani.
Fredrika és Alex ismét és újra nehéz helyzetben, spoiler, rengeteg munkával, szöszöléssel haladnak, apró jelekben meglátva az összefüggéseket. Közben emberek maradnak, ahogy a sorozat eddigi köteteiben is.
Ami miatt levonás jár, az a háborgó igazságérzetem, az elkövető spoiler miatt.