Összes értékelés
Ez volt az első olvasmányélményem az írónőtől, és mivel a hozzáértők szerint a lehető legsötétebb művét sikerült kiválasztanom, és még így is jól szórakoztam, valószínűleg nem az utolsó.
Morbidnak morbid volt, nem túl lélekemelő, de olyasféle kikapcsolódás, mint mikor addig nem állok fel egy logikai rejtvényfüzet mellől, amíg ki nem végzem (haha) az egészet.
Szerencsére esélyt sem kapunk, hogy a karaktereket egy kicsit is megkedveljük – minthogy nem is túl kedvelhető figurák, viszont bizarrul érdekesek –, így aztán nem mondhatni, hogy borzongó feszültséggel vártam volna a negatív események bekövetkeztét. Inkább újra és újra visszalapoztam a versikéhez, és próbáltam kitalálni, mi fog következni – nem sikerült. Igaz, nem is hagytam túl sok időt magamnak a gondolkodásra, a kíváncsiságtól hajtva szinte egyhuzamban kiolvastam a regényt.
A csattanó elég jó volt, de kicsit komplikáltabbnak is el tudtam volna képzelni. spoiler
Alternatív címként még A mentális betegségek kicsiny könyve jöhetne szóba.
Összességében tíz marhanyelvet adok a tíz marhanyelvből.
Brian Wansink: Evés ész nélkül 93% Miért eszünk többet, mint hisszük?
Kezdem azzal, hogy ez nem egy „diétás” könyv a többi száz mellett, még is hasznát veheti, aki változtatni szeretne, de nem tudja miképpen kezdjen bele.
Én, közel a 40-hez, plusz x kilóval, túl 4 várandósságon, rengeteg sikertelen fogyókúrával a hátam mögött, most jöttem rá, hogy nem őrült fogyókúrázásba kell kezdeni, hanem életmódot kell váltani, de az is csak lépésről, lépésre fog sikerülni.
Imádok főzni! Imádok a szeretteimnek finom ételekkel kedveskedni! Imádok jókat enni!
Eddigi fogyókúráim hamar kudarcba fulladtak, hiszen mindig, egyik napról a másikra akartam megszabadulni azoktól a plusz kilóktól, amiket 10 év alatt sikerült összeszednem. :D Ennek érdekében drasztikus lépéseket tettem, melyek soha nem hoztak eredményt, mert csak feszült, szomorú, rossz kedvű lettem, és emiatt hagytam a csudába az egészet!
Ez a könyv nem ad fogyással kapcsolatos tanácsokat! Viszont bemutat olyan tényeket, kísérletekkel alátámasztva, melyekbe rendszeresen belefutunk étkezések előtt ill. közben.
Szerintem szuper könyv, nagyon örülök, hogy elolvastam, általa nagyon sok dolog más megvilágításba került.
Most, hogy már egy jó ideje itt díszeleg a polcomon az első 60 kötet a Nagy Marvel Képregénygyűjteményből (a 60. számtól kezdve kiszálltam, csak azokat a köteteket veszem meg, amelyek érdekelnek), úgy éreztem, eljött az idő, hogy most már el is olvassam őket. Először a stand-alone kötetekkel akartam kezdeni, így esett a választásom az Amazon-kötetre, amely ráadásul ebből a címből az egyedüli a sorozatban. Amazonról amúgy is keveset olvashattunk eddig, emlékeim szerint csupán a Marvel+ magazinban jelent meg (talán) 4 szám. Azok annak idején nagyon bejöttek, és emlékszem, szívesen olvastam volna még többet Hulk női verziójáról, de egészen 2018-ig erre nem lehetőség volt magyar nyelven.
Mondjuk, ez a kötet pont nem győzött meg arról, hogy érdemes lenne tüzetesebben megismerkedni Amazonnal. Az alapgondolat és az első füzetekben felvetett problémák, amelyekkel címszereplőnknek kell megküzdenie, egészen érdekes is lehetne, de nálam a kidolgozáson nagyon elcsúszott az egész. Néha úgy éreztem, hogy paródiát olvasok (erre utalnak a képregényes kikacsintások), de annak nem volt igazán humoros, és ugyanígy kevés volt a tárgyalótermi rész (ha már ezt akarták előtérbe tolni), meg úgy általánosan minden. Pedig egyébként Slottot is bírom.
Homérosz: Íliász 74%
Ezt nehezebb volt olvasni, mint Odüsszeusz történetét. Bevallom, hogy a csata résztvevőinek felsorolásakor néha elvesztettem a fonalat a sok jelző, meg a ki kinek a leszármazottja hatására. Olyan részletességgel van megírva a történet, hogy én magam is ott voltam elejétől a végéig, esetenként talán túl részletesre is sikerült az ábrázolás az én ízlésemnek.
A filmet többször láttam, így a könyvet a szereplők arcát látva olvastam, de a könyv eddig sajnos kimaradt az életemből…
Igazi kortalan, klasszikus ifjúsági lányregény, bentlakásos leányintézetben, szigorú szabályok közt játszódó szomorú mégis boldog történet. Háború, szerelem, misztikum, nyomozás, hagyományok, babonák… mosolyogtam, könnyeztem, elgondolkodtam egy egy mondaton, történeten. A felnőtté válás története, változás mind Vitay Georginában, mind körülötte.
A Matula világa, kertje, szobái, termei elvarázsolják az olvasót.
Szerettem volna még tovább olvasni Makó Anna sorsát.
Ezt a könyvet sajnos nagyon le kell pontoznom. Pedig az eleje nem indult rosszul. De a vége. A vége.
A könyvnek az a problémája, hogy szerintem eredetileg 2 kötetesnek indult. A író próbálta emelni a tétet. Az első részben kaptunk volna egy kiemelkedő főgonoszt, aki végigviszi gonosz tervét főhőseink minden próbálkozása ellenére. A második részben meg valahogy mégis győznek hőseink. A gond ott van, hogy szerintem az első kötet végén szólt a kiadó, hogy nem lesz két kötet, és van még pár nap befejezni a könyvet. ÉS EZ NAGYON LÁTSZIK!
A főgonoszt nem sikerült igazán felvezetni, de a lezárása szánalmas, a nagy gonosz terv meg röhejes. Ennél már csak az rosszabb, ahogy hőseink ezek után győznek. Az mindennek a legalja. Ennél rosszabb lezárást nem is tudom olvastam-e már. Nagy kár érte. Ennél az is jobb lett volna, ha a hőseink veszítenek.
