Összes értékelés

>!
gubancos 
Szabó Magda: Születésnap

Gyerekkorom kedvenc könyve, vagy ezerszer olvastam.

>!
Törpillaa
Jodi Ellen Malpas: Ez vagyok

Jodi Ellen Malpas: Ez vagyok Drew története

Atyaég! Az írónőnek ismét sikerült teljesen elvarázsolnia. Úgy olvastam volna még tovább, olyan rövid volt, de lényegre törő. Zseniális, romantikus, erotikus, csodás történet. Imádtam Drew-t nagyon szimpatikus volt, és lélegzetelállító pasi. Imádom. Drew és Raya, nagyon szerethetőek voltak, hamar sikerült őket megkedvelnem. Imádtam Georgia-t is sokszor megnevetettet, cuki kislány volt. :) Örültem Jesse és Ava, Sam és Kate párosnak már a sorozat első részétől kezdve imádtam őket. :) Remélem lesz még folytatása, imádom ezt a sorozatot. :)

>!
Noyaren
Josh Malerman: Madarak a dobozban

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Egy letehetetlenül izgalmas könyv, amely végig rémületben és izgalomban tartja az olvasót az utolsó lapokig.
Eleinte féltem, hogy nem lesz olyan jó, unalmas lesz egy idő után, de nem így történt. Volt, hogy én magam is megijedtem egy szituációban/tól.
Malorie karaktere folyamatosan változott a szememben. Eléggé furcsa volt, hogy a gyerekeknek nincs konkrét nevük. Keményen bánt velük, habár érthető valamilyen szinten.
Tom és Jules szerethető karakterek voltak, kb. róluk tudtunk meg a legtöbbet, a többi karaktert – Garyt leszámítva, akit mondanom se kell, hogy nem kedveltem – nem igazán ismertük meg, amit sajnáltam.
A legjobban felidegesítő dolog az a végefelé volt, a „tömegmészárlás”, amikor mindenki megőrült Malorie-t leszámítva. Túl sok infót nem is kapunk. Mi történt pontosan, mikor és hogyan. Miért ment le Tom, Cheryl, Jules, amikor tudták, hogy mi történt. Megoldhatták volna a szituációt. Értem, kell a tragédia bele, de akkor is…
A másik dolog, amire kíváncsi lennék, azok a Lények. Kíváncsi vagyok, mégis hogy néznek ki, pontosan miféle szerzetek, honnan és miért jöttek, miért vannak itt, van-e tudatuk, tudnak-e gondolkozni stb.
Ezek ellenére, egy fantasztikus könyv volt és örülök hogy gazdagítja a személyes könyvtáramat! :)

>!
Bleeding_Bride IMP
Kelly Oram: Sz mint szűz

Ez a könyv nem más, mint az amerikai sötétség ékes példája. Gondolom nem mondok újat – legalábbis azok számára, akik böngészik a nagyvilág híreit – hogy a valamiért misztifikált USA nem a lángelméjéről híres és ezt lefejeli a prüdéria. Tisztességes szexuális nevelés nem létezik, helyette a gyűrűkkel, meg minden a sz"rral jelzett szüzességi fogadalmak és a házasságig no sex propaganda megy, aztán sírnak, hogy a fiatalok sötétek, mint az éjszaka, és több tini pottyant gyereket, mint a szegénynegyedek roma lánykái. Teljesen úgy jött le nekem, hogy ez a regény is csupán ezt a mentalitást hivatott éltetni, gondolom a szerző a saját tinikori szexuális oktatása mentén vette az ihletet.
Esküszöm, a fejem fájt a nagy szüzességtől. Jó, nem mondom, hogy most melegágyról melegágyra kell vándorolni, aztán ha valakinek az az álma, hogy a nászéjszakája az tényleges az legyen, áldásom rá, de ebben a könyvben Valerie nekem nem V, mint Virgin lett, hanem V, mint elViselhetetlen. Tenyérbemászó, öntelt és hiába szajkózta folyton, hogy nem így van, már messze átesett a ló túloldalára, úgy nyomta le mások torkán a szex-ellenességét, mint a házaló Jehovák az imakönyvet. Arról, hogy ennek ellenére (nem a szüzessége, hanem a b"lfaszsága) döglenek utána sorban a pasik, már rég padlón fetrengtem.
A celebsége a szememben nem volt értékesebb, mint azé a nőé, aki 919 pasival közösült 24 óra alatt, csak mert rekorder akart lenni. Az utóbbihoz talán több tehetség, szervezés stb kellett, a számokat nézve. az is megfordult a fejemben, hogy egy szüzességet promotáló szervezet úgy amúgy miféle szociálisan értékes tevékenységet fejthet ki, mert kb a családsegítő iroda óvszerosztásával egyenértékű lehet az eredmény
A második résznek elolvastam a fülszövegét és már most merek fogadni, hogy olvasatlan elmondom miről szól 10 mondatban és tökéletesen igazam lesz.
A nyelvezet, stílus, szereplők miatt élvezetes volt az olvasása, de Valerie és úgy a fő szál részemről egy lyukas petákot sem érdemelnének.

>!
Silmantin
Julia Quinn: Miss Bridgerton miatt

Szemet gyönyörködtető borító, kellemes angol tájon játszódó történet.
Család, baráti közösség, meghitt hangulat és a gyermekkori emlékek lengik be a regény egészét.
Kedves, könnyed szerelmes történet egy kiszámítható cselekménnyel és annak minden szépségével.

>!
Zsófi_és_Bea MP
Gabri Joy Kirkendall – Laura Lavender – Julie Manwaring – Shauna Lynn Panczyszyn – Walter Foster: Kreatív szépírás és kalligráfia

Ez a könyv éppen annyira gazdag és sokrétű bemutatót tart a szépírás, a kalligráfia világáról, mint amennyi szerzője van. :)
Remek útmutató, segédlet a szépírás elsajátításához. Mi közösen próbáltuk a könyv útmutatásai alapján elsajátítani a kalligráfia alapjait Bencével. Az eszköz, amivel írunk többféle is lehet. Bence tintapatronos töltőtollal próbálkozott, én pedig ecsetfilccel.
Nagyon alapos magyarázatokat és bemutató rajzokat kapunk a szerzőktől és természetesen gyönyörű kézírásokat. Az egész könyv nagyon alapos, igényes és gyönyörű, öröm belőle, benne dolgozni, gyakorolni. Nem csak másolásra buzdít, hanem arra is, hogy megtaláljuk a saját stílusunkat, ehhez segítséget is nyújt.
Bővebben a könyvről és képeket a próbálkozásainkról találhattok a blogon:
https://konyvutca.blogspot.hu/2017/09/gabry-joy-kirkend…

1 hozzászólás
Hirdetés
>!
ancsee P
Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában

Levontam egy csillagot, mert az első 80 oldallal nagyon nehezen haladtam. A borító és a cím alapján választottam ezt a Poirot kötetet, mert szeretem a sárgát, megfogott a kép és szerelmem az arab világ, így egy Irakban játszódó történet csak telitalálat lehet. Sokáig nem tetszett Leatheran nővér stílusa, túl merev és kritikus volt, aki a mesés Keleten is csak az európai mércével mért piszkot látta és nem a varázslatos tájat. A régészet szépségei se hatották meg, ami magamból kiindulva teljesen értelmezhetetlen. :) Természetesen nem jöttem rá, hogy ki a gyilkos. :D

>!
poggi I
Tony Attwood: Különös gyerekek

Tony Attwood: Különös gyerekek Kalauz az Asperger szindrómáról szülőknek és nevelőknek

Messziről kezdem, jó?

Valahol ott, hogy ez egy fontos könyv, és hogy nem teljesen nyilvánvaló első (vagy akár második) ránézésre, hogy mitől. Két elég diszjunkt célközönségi olvasócsoportot szólít meg ugyanis: az első, a magától értetődőbb az alcímben is említett szülők és nevelők halmaza. A második viszont a felnőttként diagnosztizált vagy legalábbis erősen gyanús Aspergeres felnőtt. Az ő közegükben ez a kötet majdhogynem szent könyv, a ráismerések és önazonosság meglelésének forrása.

Jó, jó, de miért? Alapvetően erre a célra teljességgel alkalmatlan. Már a címében is kimondja, hogy gyerekekről szól, mégpedig az őket segítő, velük érintkező felnőtteknek. Az Asperger-szindrómában érintett területeket veszi sorra fejezetről fejezetre, és támogatási stratégiákat sorol fel és ajánl, amivel a hiányosságok fejleszthetők, a nehézségek valamennyire kompenzálhatók. Nem terjeszt ismeretet, nem foglalkozik a diagnosztikai kritériumok minél pontosabb behatárolásával. Ad ugyan leírásokat, de ezek nem átfogók, inkább jelzésértékűek, megpróbál egy-egy jelenségre magyarázatot adni, de – lévén (ön)segítő könyv – a fókusza a segítségnyújtás mikéntjének meghatározása.

Hát akkor?

Gondolkoztam rajta pár napot, és van egy elméletem. Az a gyanúm, hogy pont amiatt, hogy gyerekekkel foglalkozik, és pont amiatt, hogy kompenzálási stratégiákat tanít, válik alkalmassá a célra, hogy az Aspergeres felnőtt magára ismerhessen.

A gyerekség azért lesz fontos, mert a kérdéses felnőtt kétségkívül maga is volt gyerek. Márpedig a gyerektársadalom sajátos jellemzője, hogy jóval kevesebb, de jóval szigorúbb szabály mentén működik, mint a felnőttek világa, ráadásul a résztvevők élettapasztalata is rémületes mértékben csekélyebb. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses olvasó felnőttünknek ki kellett, hogy jusson az osztályrésze a tipikus félreértésekből, konfliktusokból, kellemetlenségekből, igazságtalan büntetésekből, megszégyenülésekből, szerencsétlenségekből. Az ilyenek mély nyomot hagynak, Attwood pedig pontosan ezeket a tipikus példákat villantja fel, hogy hol megy félre a minden, ami csak gyerekek és felnőttek között félremehet – erre könnyű ráismerni.

Azonban talán még ennél is fontosabbak az ajánlott stratégiák. Mégpedig, azt hiszem, hogy azért, mert ezek olyan eljárások, amelyeknek egy részét (hogy kisebb vagy nagyobb részét, azt nem tudnám megmondani) a magasan funkcionáló autista magától is elsajátítja felnőttkorára. spoiler És azt hiszem, pontosan ebben rejlik a könyv rejtélyének a kulcsa: amikor az ember nemcsak a mindennapi megküzdési módszereit ismeri fel, hanem arra is rádöbben, hogy ezek valójában stratégiák. Ezek tanult, véres verejtékkel megszerzett készségek, adott esetben rosszul általánosított megállapításokra épített következtetések, nem pedig az alapértelmezett emberi viselkedés hétköznapi építőkockái.

Megérkeztünk a messziről. Most jöhetne az a rész, hogy megmondom, hány csillag, és hogy jó könyv-e, és olvassátok-e el. Csak éppen nem jön, és nem mondom.

>!
Sister
Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok

Filmben is az egyik kedvencem ez a Poirot történet és azt kell mondjam, ezúttal könyvben sem okozott csalódást. Izgalmas és csavaros bűntényt ismerhetünk meg, ráadásul nem is olyan egyértelmű tettessel. Poirot zsenialitása nem ismer határokat, még vakációzás közben is brillírozik.

Bár szorosan nem tartozik a könyvhöz, azért mégis kiemelném: a hangoskönyv Csankó Zoltán előadásában igazi élmény, még vasalni is más kedvvel fogtam neki. :)