Frank_Spielmann I értékelése


>!
Frank_Spielmann I
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

"Ezt érezni kell, élvezni kell,
az elmélet ide túl kevés, hidd el."
(Junkies)

Ez jutott eszembe, ahogy olvasgattam az értékeléseket itten. Védelmembe szeretném venni ezt a könyvet, a kedvenc könyvemet, amit a legnagyobb mesterművek között tartok számon, egyáltalán nem sznobizmusból.

Van egy olyan alapvető tévedés, hogy ezt a könyvet „nehéz megérteni”. No de gyerekek, mit kell ezen megérteni? Olvasd, hagyd, hogy magával ragadjon a mese, és ne akard elemezgetni, ne azon gondolkodj, hogy mi a csudát akart ezzel mondani Bulgakov, mert ez egyáltalán nem fontos, hagyd a fenébe az iskolában tanult dolgokat, az irodalomórák összes félremagyarázását. Az irodalom nem metafora és műelemzés, hanem mese és varázslat, amit nem érteni, hanem érezni kell. Aztán ha a lelkedben vagy agyadban vagy gyomrodban valami gondolatszikra pattan az irodalom kovakövéről, az a tiéd, a könyv csak katalizátor volt, de anélkül talán sosem jöttél volna rá erre vagy arra…

A Mester és Margarita mese és varázslat, ahol a jó győz, persze, de 20. századi mese, amelyben rehabilitálják szegény Ördögöt (Woland), aki nem is gonosz, sőt, igazságos és emberi. Nietzsche Übermensche is lehetne, csak nála sokkal szimpatikusabb, és nem akarja kiirtani a zsidókat. Mellesleg itt van minden idők legszebb szerelmi története, a két címszereplőé, és gyerekek, a legaranyosabb és huncutabb kandúrmacskával is a Mester és Margarita lapjain találkozhattok!…

Azt hiszem, ez az a könyv, amit ezekkel a szavakkal adnék oda egy barátomnak:
„Olvasd el. Ha nem tetszik, nincs bennünk semmi közös.”

25 hozzászólás

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„A kéziratok nem égnek el”-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…

Hirdetés