Belle_Maundrell értékelése


>!
Belle_Maundrell
Julianna Baggott: Tiszták

Egyszerűen nem tudom hova tenni ezt a könyvet. Nem tudom, hogy mennyire szerettem, hogy nekem ez tetszik-e. Sem azt, hogy érdemes volt-e úgy ágaskodni érte a könyvesboltban, hogy begörcsölt a lábam
A gyönyörűséges, isteni, csodálatos borító csúnya, lélekborzolós lapokat takar. Szerintem simán lehetne rajta egy csinos kis tizennyolcas karika, ugyanis engem tizenhat és tizenhét évesen is egyformán megviselt. Nem tartott egy évig, míg elolvastam, csak két napig, de közben túlestem egy szülinapon is.
A világkidolgozás mindenesetre tökéletes, végre azt is tudjuk, hogy jutottunk el a történet rémes és kegyetlen valóságához, nem csak úgy van. Mind a Kupolán belüli, mind a kinti élet és helyzet remekül van ábrázolva, egy szavam sem lehet. A Kupolán belül minden, hát, tiszta, de pont annyira nyomasztó, mint azoknak a világa, akik kint maradtak. Az a rengeteg torzulás és mindenféle dologgal való összeolvadás nem tett jót a kis rózsaszín lelkemnek (nem is tudtam, hogy rózsaszín! O.o), de a végére egészen megszoktam és már tökéletes nyugalommal olvastam a literszám folyó vért és egyebeket. Legalább megedződtem, hurrá. De. Az első fejezetek valamelyikében le van írva, hogy a Robbanások után született gyerekek is torzak, de kérdem én, hogy mi az istennek kellett nekik gyerek?? Mármint felőlem dúlhat a love, ha akar, de egy ilyen világban ki akar családot alapítani? (Jó, tudom, lehet, hogy már útban volt a gyerek, befogom)
A karaktereket kedveltem, azzal nem volt gond, El Capitan az elején még ellenszenves volt, de aztán megértettem és rendeztük a kapcsolatunkat. ;) Pressia viszont egy kicsit fura volt, illetve az, hogy az egyik pillanatban még gyámoltalan lánykának tűnt, aztán meg átment katonába és simán megölt valaki/valamit. Viszont tetszett, hogy megfordult már a fejében az öngyilkosság, fura is, ha a durvább disztópiás regényekben csak úgy eléldegélnek szép lelki nyugalomban. A szerelmi szál nagyon tetszett, nem vitték túlzásba, de szép volt és természetes. Szeressük együtt azokat, akik összejöttek (vagy majd fognak)
A cselekménye is érdekes, de a nagy csavart már az elején, sőt, a fülszöveg után sejtettem. Már csak abba szeretnék belekötni, hogy Partridge igazi zseni, ha apuci azon megjegyzése alapján kezdett gyanakodni arra, hogy él az anyja. Minden tiszteletem az övé, nekem eszembe nem jutott volna. Oké, angolul biztos gyanúsan hangzott. Ja, igen, nem tetszett a fordítás – ha a tizennyolc már fiatalember, akkor a tizenhat nem kislány.
Így a végére megvilágosodtam, és ebben a pillanatban azt hiszem, tetszett, végülis ha nem tetszett volna, akkor nem végzem ki két nap alatt. Csak eléggé nyomott hangulatba hozott, megviselt, gyomorforgatott, és túl nagy váltás volt A szukkubusz dala után, amin nagyokat derültem, de egy ilyen témájú könyv legyen ilyen. Na, ezt megint jól megmondottam… Egyébként gratulálok a kiadónak, ez az első darkos könyv, ami tényleg sötét volt. Most már kijelenthetem, hogy a disztópia szívemnek kedves műfaj, mééég akarok. Kíváncsi leszek a folytatásra.

1 hozzászólás

Julianna Baggott: Tiszták

Julianna Baggott: Tiszták

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Pressia hétéves volt a Robbanások idején, amikor az egész addigi világ megsemmisült. Már nem emlékszik sem a szüleire, sem születésnapi ajándékokra. A nagyapjával él egy romos üzlethelyiség hátsó raktárában, és csak a porig égett házakat, a kétségbeesetten túlélni próbáló embereket, a levegőben kavargó hamut és port, a mutánsokkal vívott harcot ismeri. Éjszakánként egy szekrényben elbújva arról ábrándozik, hogy egyszer talán visszatér a régi világ, vagy legalább valahogy bejuthat a Kupolába, ahol a szerencsés kevesek, a Tiszták élhetnek, akik sebhelyek nélkül vészelték át a világ pusztulását.
Eközben a Kupolában Partridge, a Kupola egyik legbefolyásosabb vezetőjének fia úgy érzi, megfojtja a szigorú új rend, ráadásul hiányzik neki az édesanyja, aki sohasem jutott be a Kupolába. Így, amikor rájön, hogy az anyja esetleg még életben lehet, elhatározza, hogy az életét kockáztatva megszökik, hogy megtalálja.

A romok között négy fiatal vívja élethalálharcát a szörnyetegek és egy gonosz, embertelen hatalom ellen. Miközben feltárul előttük a múltjuk, minden erejükre és bátorságukra szükségük van ahhoz, hogy életben maradjanak és megmaradjanak embernek.

Hirdetés